Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. szeptember 21-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
3 milliárd 188 millió forintra pályázik idén a Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzat. A pénzt a helyi lovas, kerékpáros és vízi turizmus körülményeinek javítására költené. Ez az uniós finanszírozású Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) projektje, a támogatás százszázalékos, önerőre nincs szükség. A hvg.hu írta meg szeptember 8-án, hogy a vízi turizmus fejlesztésében a megyei önkormányzat egyik konzorciumi partnere a szegvári Kurca-völgye Egyesület. E civil szervezet elnöke Gémes Gergely, alelnöke ifjabb Gémes László. A Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzat elnöke pedig az édesapjuk, Gémes László (Fidesz–KDNP), aki az egyesület alapítója. A megyei közgyűlés elnöke azt mondta a lapnak, nem érzi összeférhetetlennek a közös pályázatot. Inkább azok az emberek a furcsák, akik ezt a helyzetet furcsállják. Sajnálja is őket.
Gémes László gazdálkodó, vállalkozó 2019-ig, tizenhárom évig Szegvár polgármestere volt. A legutóbbi önkormányzati választáson a párt gondolt egy merészet, és az akkor 47 éves politikust nem Szegvár nagyközségben, hanem a szomszédos városban, Szentesen indította a polgármesteri tisztségért. Azért ott, mert az addigi szentesi polgármester, a szocialista Szirbik Imre, akit a Fidesz soha nem tudott megszorítani, huszonöt év után nyugdíjba ment, legalábbis a polgármesterségből. Esély mutatkozott arra, hogy a párt győzhet végre a megye harmadik legnépesebb városában.
Gémes azonban veszített, és Szegváron sem az általa támogatott jelölt győzött, hanem az ellenfele, akivel eleve rosszul alakult a kapcsolata (lásd: Árpád, árpánk, Magyar Narancs, 2021. szeptember 1.). Gémes László karrierje mégsem tört meg, a Csongrád-Csanád megyei közgyűlésben lépett előbbre. Korábban, 2014-től 2019-ig a kormánypárti frakció vezetőjeként gyakran szerzett nehéz pillanatokat a szintén kormánypárti elnöknek, Kakas Bélának. Kettejük nyílt versenyeztetése alapján Gémest tartotta többre a párt. Ez abból látszott, hogy 2019-ben a Fidesz–KDNP megyei önkormányzati listájának élére Gémest tették, Kakas Bélát pedig a 17. helyre. A Fidesz–KDNP 12 mandátumot szerzett a húszfős közgyűlésben, Gémesből elnök lett.
Zászlóshajó helyett dereglye
A megyei közgyűlési elnökség a szentesi polgármesterséghez képest kisebb presztízsű tisztség. A megyei önkormányzat tizenöt évvel ezelőtt három kórházat tartott fönn, idős- és gyermekotthonokat, a cége működtette az Ópusztaszeri Emlékparkot, és több középiskolával együtt a drámai tagozatán végzett színészek révén országszerte ismert szentesi Horváth Mihály Gimnáziumot is fenntartotta. Az önkormányzati intézmények államosítása után ebből a zászlóshajóból dereglye lett, a képviselők 30-35 perc alatt mindent megbeszélnek. A (vár)megyei közgyűlés most pályázatokról dönt, illetve ilyen ügyekben segíti a települési önkormányzatokat, erősíti a helyi identitást (lásd: Csá Csongi, hali Csanesz – így tart össze 300 misiből Csongrád-Csanád megye, magyarnarancs.hu, 2023. április 11.).
A hvg.hu nyomán több hírportál által is kivesézett turisztikai pályázatról Gémes László elnök a Magyar Narancsnak azt mondta, a honlapra fölkerült előterjesztést picit szerencsétlenül állították össze. Bár minden igaz benne, hiányos, mert a Kurca-völgye Egyesület mellett még egy sor egyesület szerepel a projektben, csak azoknak a neve kimaradt. Pedig azok is köthetők valakikhez. A hárommilliárdból lovas turizmusra 750 milliót szánnak, a partnerek civil szervezetek. A kerékpáros turizmusra tervezett összeg több mint egymilliárd, a kerékpáros szövetség a konzorciumi partner. A vízi turizmus fejlesztését három terv alkotja, a cél az, hogy a kajakkal, kenuval túrázók a Tisza, a Maros és a Kurca partján biztonságosan ki és be tudjanak szállni, legyen kikötőmóló, sátorhely, zuhanyozási lehetőség. Ebben a projektben többek között partner a kajak-kenu szövetség és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is. A három közül a Kurca fejlesztéséé a legkisebb szelet. A Szentest és Szegvárt is érintő csatorna partján kilenc helyen alakítják ki és erősítik meg cölöpökkel, geotextíliával a partot, hogy ne omoljon be, és ott mindig ki lehessen emelni a vízi járműveket. Ez a beruházás – mondja Gémes – a vízügyi igazgatóságra vár, hiszen annak a területén zajlik, és az állami szervezet ért is hozzá. Vesznek kajakokat, ezek a szentesi St. Jupát Egyesülethez kerülnek. Terveznek stégeket is, az egyiket a szegvári várnál.
„A Kurca-völgye Egyesület azt vállalná, hogy a ki- és beszállópontoknál levágná géppel a füvet és a gazt, és ha szükséges, egy utánfutóval visszaszállítja a kenukat, kajakokat Szentesre – mondja Gémes László. – Ez azért célszerű így, mert fűvágáshoz szükséges szárzúzója már van az egyesületnek. Évek óta rendben tartja vele az út szélét. A traktort pedig én biztosítom ehhez ingyenesen, bármikor kell az egyesületnek. Autót sem tervezünk beszerezni, mert nekem van nyolc. A pályázatból csak egy kenu- és kajakszállításra alkalmas utánfutót kellene venni, és ha a fű- és gazvágás üzemanyagköltségére lehet elszámolni pénzt – ezt még nem tudjuk –, akkor arra költünk belőle, ha nem, az sem probléma. Szóval ezzel az üggyel bakot lőtt a sajtó, mert nem arról van szó, hogy a hárommilliárd forint a fiam egyesületéhez kerül.”
Vita a vénemberrel
Ezt a családi kapcsolatot egy megyei önkormányzati képviselő sem hozta szóba, amikor a pályázat beadását tárgyalták a közgyűlésen, szeptember 8-án. Török Miklós (DK) az iránt érdeklődött, mi minden szerepel a projektben. Szirbik Imre (MSZP), korábbi szentesi polgármester pedig módosító javaslattal élt: a Kurcát érintő pályázathoz legyen lehetősége csatlakozni konzorciumi tagként a mindszenti, a szegvári, a szentesi és a csongrádi önkormányzatnak is, ahogyan ez a Marost és a Tiszát érintő pályázatban megvalósul. Török kérdésére Gémes beszélt a tervekről. Szirbiknek azt mondta, a konzorciumi partnerek száma limitált egy-egy pályázaton belül, ezért akiket szükséges, azokat bevonják, így Szentest is, de olyan településvezetőket vagy szervezeteket, akik egy projektet akadályoznának, nem fognak bevonni. Szó szót követett, Gémes elmondta, hogy mind a hatvan megyebeli település polgármesterét ismeri, és tudja, ki dolgozik a közösségéért, és ki nem. Szirbik közbeszólt volna, de Gémes felhívta a figyelmét arra, hogy most nála van a szó, amit ő ad meg. Nyomatékosította, a civil szervezeteket azért tartja fontosabb szereplőknek, mint az önkormányzatokat, mert a polgármesterek személye változik, a civilek azonban állandó szereplők, és ők a fejlődés garanciái. Szirbik, amikor megint megkapta a szót, azt mondta, hogy a megyei önkormányzatnak egy komoly feladata maradt, koordinálni az önkormányzatokat ilyen ügyekben. Gémesnek a személyes érzésein felül kell emelkednie, ezt „vénemberként” tanácsolja neki. Gémes válasza az volt, hogy tényleg a koordináció a feladata, de ő azt tanulta, hogy ha ez egyesekkel nem megy, majd megy másokkal. Szirbik módosító javaslata, a Kurca menti önkormányzatok bevonása nem kapott többséget, bár fideszesek is támogatták. A 3,1 milliárdos pályázati csomagról szóló eredeti előterjesztést ezek után 11 igen szavazattal és 5 tartózkodással fogadta el a közgyűlés. Szirbik mellett tartózkodott még két ellenzéki, Molnár László (MSZP) és Török Miklós (DK), és két fideszes, Csáki Béla alelnök és Nógrádi Zoltán képviselő, mórahalmi polgármester. Nógrádi a Narancsnak azt mondta, egyetértett Szirbik módosító javaslatával, szerinte is érdemes lett volna bevonni az érintett önkormányzatokat. Ez a javaslat elbukott, ő ezért tartózkodott az eredeti javaslat elfogadásánál.
„Szirbik azt szerette volna kimondatni, hogy utálom a szegvári polgit – mondta Gémes a közgyűlési vitáról a Narancsnak. – Az igaz, hogy nem vagyunk jóban, mert október 9-én bírósági tárgyalásra megyek alperesként, tegnap két másik ügyben voltam ügyvédnél, mert újabb pereket indított. Ezt mi ketten már nem is tudjuk rendezni. Remélem, a jövő évi önkormányzati választások megoldják ezt a helyzetet, és olyan pártatlan ember kerül oda, aki mindkettőnkkel megtalálja a közös hangot. Nem csak a szegvári polgármesterrel nehéz, vannak még néhányan mások is, többen ellenzékiek, mint kormánypártiak. Vannak baloldali polgármesterek, akikkel szívesen dolgozom együtt. És nem is vagyok az a fajta, aki azért büntet egy települést, mert a polgármesterével nincs jóban. Szegvárral két fejlesztésben is konzorciumi tagok vagyunk. Az érintett ügyben Csongrád, Szegvár, Mindszent területét nem érinti a program, nincs feladatuk benne, nincs miért bevonni őket.”
A szegvári „polgi”, Szabó Tibor György ezt máshogyan látja. A Narancsnak azt mondta, megválasztása után megkereste egy helyi vállalkozás vezetője a tervvel, hogyan lehetne kenuzhatóvá tenni a Kurcát, és mivel ő is szeret túrázni, tájékozódott. Tudja, hogy a szomszédos Mindszent önkormányzata is készíttetett erről tanulmánytervet. Kár, hogy a megyei önkormányzat nem is kereste Szegvárt, Mindszentet ez ügyben, segítettek volna. Szabó szerint Gémes igazat szólt az RTL riportjában: a Kurca-völgye Egyesületet nem csak a Gémes család alkotja, mert vannak családon kívüli tagjai is, csak kisebbségben.
Szabó Tibor György indul jövőre, reméli, újraválasztják. Szerinte most már nem fog megtörténni, hogy elindul egy másik Szabó Tibor is, mint legutóbb – az a húzás nem jött be.
Volt rá emberük
A turisztikai pályázat ebben a formájában egy másik fideszes politikusnak sem tetszett. Csáki Béla alelnöknek idén tavaszig épp a turizmusfejlesztés volt a feladata a megyei önkormányzat vezetésében. 2019-ig nem politizált, területfejlesztő geográfus a szakmája. Az április 14-i közgyűlés végén, az egyebek napirendi pontnál azonban Gémes László elnök előterjesztette, hogy a közgyűlés hívja vissza az alelnöki tisztségből Csákit. Az indok az volt, hogy az önkormányzatnak takarékoskodnia kell, a hivatal létszáma is csökkent. Ezentúl elég lesz egy főállású és egy társadalmi megbízatású alelnök, nem kell két főállású. Csáki szóvá tette, hogy erről azért jó lett volna valamilyen írásbeli előterjesztés. Szirbik Imre akkor is hozzászólt, azt mondta, a megyei közgyűlésben az utóbbi harminc évben a személyi ügyeket nem így intézték. Ezután készült írásbeli előterjesztés, fölkerült a honlapra, és lebonyolították a titkos szavazást. A 15 jelenlévőből 14 szavazott: nyolcan érvénytelenül, hatan érvényesen, abból 4 támogatta Csáki visszahívását, 2 nem. Az elnöki javaslatot tehát nem fogadták el. Gémes László lezárta az ülést – aztán saját hatáskörben megvonta Csáki alelnök feladatát, vele a főállású alelnöki tiszteletdíjat. Gémes azt mondta erről, Csáki Béla posztján volt a legkönnyebb spórolni, és körülbelül annyit is dolgozik, amennyiért a képviselői tiszteletdíj pont megfelelő. Csáki nem akart nyilatkozni a Narancsnak.
A képviselők, akiket megkérdeztünk, személyes ellentétet sejtettek a háttérben, és azt mondták, nem kell csodálkozni azon, hogy ez így zajlik. A Fideszben – főleg, amióta az ellenzék nem túl acélos – nyílt színen is zajlik a rivalizálás. A megye két legbefolyásosabb politikusa Lázár János építési és közlekedési miniszter és Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes. Az ellenzéki vezetésű Szeged és Hódmezővásárhely kivételével a legtöbb települési önkormányzat dolgaira ők hatással vannak. A megyei közgyűlésben a Lázárhoz kötődő makói–vásárhelyi, a Farkashoz közeli szentesi–csongrádi blokk mellett jelen van egy homokháti csapat is, Csáki az utóbbiak közé tartozik. Biztosan jelentősége van annak, hogy 2019-ben „nulla kilométeres képviselőként” mindjárt alelnök lett, és annak is, hogy áprilisban az érvénytelenül és a nemmel voksolók próbálták megvédeni.
A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal is tájékozódott Csáki alelnöki feladatainak és tiszteletdíjának elvonásáról. Róth Márton, az azóta lemondott főispán úgy találta, „továbbra sem tekinthető egyértelműen jogszerűnek az előterjesztés napirendre vétele nélkül hozott döntés”, és az is kiderült közben, hogy az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának erre a helyzetre alkalmazott passzusa nem egyértelmű. Róth úgy látta, a Csáki alelnöki feladatainak megvonásáról szóló elnöki döntést hatályon kívül kell helyezni, és a közgyűlésnek megint tárgyalnia kellene erről az ügyről, különben, ha Csáki Béla munkaügyi pert indít és megnyeri, akkor jó néhány havi elmaradt tiszteletdíjat ki kell fizetni a szűkös költségvetésből. Gémes azon volt, hogy megfeleljen a főispán kérésének, de a képviselők többsége nem akart neki segíteni ebben. Összehívott egy rendkívüli közgyűlést június 23-ára, de vele együtt csak négy fideszes, két Mi Hazánk-os és az MSZP-s Szirbik ment el, ezért a közgyűlés határozatképtelen volt – ahogyan a három nappal későbbi időpontra összehívott következő is, pedig a kormányhivatali észrevételre június 26-ig reagálni kellett volna.
„Ez szerintem már nem rendeződik a ciklus végéig. Ő marad feladat nélküli alelnök, nem akarok neki munkát adni, mert azt sem végezte el, amit rábíztam. Ebben a témában hiába hívok össze rendkívüli ülést, nagy eséllyel nem lesz határozatképes” – ez Gémes László helyzetértékelése.
Az elnök a kormányhivatal aggályát sem érti és azt sem, mi a baj a tizenöt éve használatos szervezeti és működési szabályzattal, amit a kormányhivatal hagyott jóvá annak idején. Nem világos számára, hogy ha Csáki visszahívására irányuló előterjesztését nem szavazták meg, akkor miért kell megint tárgyalni róla. Gémes úgy tudja, hogy a kormányhivatal sem egészen biztos a dolgában. Már nagyon várja az új főispánt, Salgó László Pétert, aki jogász, kíváncsi az álláspontjára, reméli, útmutatást tud adni.
Az elnök szerint a képviselők magatartása, a távolmaradás a rendkívüli üléstől nem ellene irányul. A kormánypártiak úgy látják – és ezt neki meg is mondták –, hogy az ő dolga, kivel akar együtt dolgozni, kivel nem, ahogy egy cégvezető is maga dönti el, ki legyen a helyettese. Az ellenzékiek meg azt gondolhatják, ez a Fidesz belügye, rendezze, ahogy tudja.
„Egye meg, amit főzött – mondta a Narancsnak erről Török Miklós (DK) képviselő. – Ha az alelnökkel emberi módon közli a szándékát, és nem egy banánköztársaságra jellemző puccsot akar végrehajtani, más lehetett volna a kimenetel. Mivel a saját frakcióját sem avatta be a terveibe, nem csoda, hogy megrendült a bizalmuk az elnökben. Szerintem sem emberi, sem politikai képességei nem felelnek meg a pozíciójához.”
„A megyei közgyűlés azóta is működik, a turisztikában pedig előreléptünk, olyannyira, hogy az ellenzéki média rögtön belém próbált rúgni. Meglehet, ez is köthető az alelnök úr személyéhez” – mondja Gémes.
Csáki Béla, ahogyan a legutóbb, most sem nyilatkozott. A közgyűlésen – látszik a megyei önkormányzat Facebook-oldalán a videón – ott ül az elnöki asztalnál, szó nélkül. Szirbik és Gémes vitája alatt hosszan lefelé néz. Rejtély, mit tervez vele a pártja. Az eddigiek alapján akár az is előfordulhat, hogy jövőre ő vezeti a Fidesz megyei listáját.
