Lapunk is megírta: az M.I.D. Kft. azzal a szándékkal érkezett Balatonakaliba, hogy az egykori Holiday Kemping területén 16 szobás apartmanhotelt épít, később pedig felemerült, hogy egy kikötőt is létesítenének a területen úgy, hogy egy 60 méteres partszakaszt átadnának a közösség számára. A településen azonban készült egy közvélemény-kutatásnak nevezett önkormányzati véleménykikérés, melynek során felmérték az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok véleményét is. A községben 730 állandó lakos él, az önkormányzati kezdeményezésre 145 érvényes szavazat érkezett vissza. A válaszoló állandó lakosok közül 54 százalék támogatta, 46 ellenezte a kikötőépítést, a nem helyben lakó ingatlantulajdonosok körében azonban 70-30 volt az arány az ellenzők javára. Összességében pedig 59-41-re győztek a nemek, és az akali képviselő-testület ezt vette figyelembe a kikötőépítést elutasító döntésekor.
Tíz kérdés
Balatonvilágoson azonban ilyen véleménykikérés biztosan nem lesz. Három képviselő ugyan megpróbálkozott vele, de kezdeményezésüket leszavazta a testületi négyfős többség.
„A Club Aliga egykori, mostanra már felparcellázott Balaton-parti sétányát is érintő új ingatlanokra beadták a tulajok az első építésiengedély-kérelmeket – ismertette az előzményeket és a kezdeményezést Bukovszki András önkormányzati képviselő, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) alelnöke. – Közben a fejlesztő elkezdte kivágni a fákat a jelenleg még közparkként funkcionáló részen, s miközben a nyárra felújított kikötő engedélyezése ügyében két, az AFE által indított bírósági per is folyamatban van, az utolsó pillanat közelében lehetünk, amikor még tehetünk valamit. S mivel a Club Aliga-fejlesztést kiemeltté nyilvánító kormányrendelet szeptemberi módosítása is a befektetőnek kedvez, úgy gondoltuk, azonnali, gyors lépésként kérdezzük meg a lakosságot és a testület a válaszok alapján folytassa munkáját. A balatonakali példa áll előttünk: ott a helyi önkormányzat online kérte ki az ingatlantulajdonosok véleményét a tervezett kikötőről, majd ezeket figyelembe véve úgy döntött, hogy nem támogatja a beruházást; ennek nyomán a kikötőépítő le is tett az elképzeléséről. Összeállítottunk egy tíz kérdéses csokrot, elképzelésünk szerint ezt minden helyi ingatlantulajdonoshoz ki kellene hogy küldje az önkormányzat (a 2600 balatonvilágosi ingatlanból nagyjából 600 állandó és 2000 nyaralóingatlan), majd akár egy független civil szervezet, vagy akár egy ügyvédi iroda is elvégezhetné az összesítést, az eredményt pedig a képviselő-testületnek figyelembe kéne vennie.”
Bukovszki András és két képviselőtársa egyebek között arról kérdezné a helyieket, egyetértenek-e a Club Aliga útjainak, közparkjának, parti sétányának és strandjának önkormányzati tulajdonba kerülésével és ezek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével. A magaspartról levezető lépcsőlejáró megtartásáról, az elbontott nagyhajókikötő visszaépítéséről, valamint az aligai löszfal tetejére tervezett társasházakról is kérdeznék a lakosságot, továbbá arról is, hatályban maradjon-e a 2013-ban az akkori képviselő-testület és a Club Aliga akkori tulajdonosai között létrejött szerződés, mely garantálja a helyi lakosság út-, strand- és közparkhasználatát. Fontos kérdés lehetne az is, hogy a világosi önkormányzat forduljon-e Alkotmánybírósághoz a Club Aliga-fejlesztést kiemeltté nyilvánító, szeptemberben a befektető érdekeihez „igazított” kormányrendelet megsemmisítését kérve, alapjogsérelemre és szerzett jog elveszítésére hivatkozva.
Világos Trianonja?
„A kormányrendelet módosítása lehet a falu Trianonja: minden eddig megszerzett, tüntetések és tárgyalások útján kiharcolt jogunkat elveszíthetjük, vagyis »csupán« a falu vízpartját és a vízhez jutás lehetőségét – mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András. – A helyi civileknek már 2004-ben sikerült elérni, hogy a hajdani pártüdülő területe nyitottá vált, biztosítva minden magyar polgár számára a Balaton-part szabad megközelítését. A jelenlegi tulajdonos zárt lakó- és villaparkokat tervez, az eredetileg három éve hozott kiemelő kormányrendelet még csak turisztikai célú fejlesztéseket támogatott, a szeptemberi módosítás azonban már mindenféle, tehát nem közösségi célú beruházást is nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontossá nyilvánít. Úgy látjuk, a terület magánosítása innentől már visszafordíthatatlan lenne, nem úgy, mint az 1948-as, Rákosi-féle államosítás.
És ez jobbára a négyfős testületi többség lelkén száradna,
de nem engedhetjük, hogy ilyen fontos, a település jövőjét meghatározó kérdést négy ember eldöntsön, ezért szeretnénk kikérni a lakosság véleményét. Egyébként is, Lázár János építési és közlekedési miniszter éppen a Club Aliga használatára vonatkozó kérdésre mondta tavaly a parlamentben: a Balaton-parton semmilyen beruházás nem kezdődhet el, amit a helyi közösség nem támogat. Nos, mi most éppen ezt akarjuk, vagyis megtudni a helyi közösség véleményét. S a polgármester, valamint három »tettestársa« ezt akarja »elgáncsolni«, vajon miért? Emlékeztetnék: ők négyen írtak alá korábban olyan bennfentesi, titoktartási nyilatkozatot a befektetőkkel, amit még az ombudsman is kifogásolt. S a polgármester arra reagálva, hogy a kormányrendelet módosítása már végképp nem hagy semmi beleszólást abba, hogy mi épülhet a Club Aligában, azt írta a község honlapjára: siker… Azt is írta, hogy ő egyszemélyben tárgyalt erről a fejlesztővel. Amikor megkérdeztem, hogyan tárgyalhat a képviselő-testület tudta és felhatalmazása nélkül, Takács Károly azt felelte: a polgármesternek előzetes egyeztetés nélkül is joga van tárgyalni.”
„A Balaton-partért bármire képesek”
A Club Aligát tulajdonló Pro-Mot Hungáriában – több áttételen, így előbb Mészáros Lőrincen és Tiborcz Istvánon, majd Jellinek Dánielen keresztül – birtokon belülre került új NER-kedvenc ingatlanfejlesztő, Balázs Attila (akitől az állam a nyáron 244 milliárd forintért megvette a Zugló centrumában elkezdett gigaprojektet) cégének, a Bayer Propertynek több alkalommal is „kellemetlenkedett” már az AFE, legújabban a kikötőberuházás kapcsán. A legfrissebb hír ez ügyben az, hogy miután az idei nyárra elkészült létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyét a hatóság a fürdőegyesület keresete nyomán visszavonta, a döntés Balázs Attila fellebbezése után is hatályban maradt, így a bíróság dönthet, akárcsak a kikötő ugyancsak visszavont használatbavételi engedélyének ügyében. Csakhogy, ahogyan Bukovszki András lapunknak elmondta, szerintük többek között éppen a hasonló perek kimenetelének „megfordítása” érdekében született meg a Magyar Közlönyben szeptember közepén megjelent kormányrendelet-módosítás, a befektető érdekeinek megfelelően.
Ezt az álláspontjukat azonban nem osztja Takács Károly balatonvilágosi polgármester, aki azok után, hogy a település Facebook-oldalán sikernek értékelte a módosítást (amit, s ezt ugyancsak ő írja, személyesen „tárgyalt le” a beruházóval), jogi szakvéleményre alapozva azt írta a képviselő-testületi előterjesztésben: a kormányrendelet-módosítás nem a Balaton és környezete, nem az üdülőközönség és üdülőtulajdonosok és főként nem a település állandó lakosai érdekeit csorbítja, épp ellenkezőleg, megoldást kínál a rendezetlenség felszámolására. „A beruházást nem akadályozni kívánja, hanem elősegíteni. A Club Aligával kapcsolatos fejlesztés tárgyában számos alkalommal leírtam, elmondtam: nem támogatok a fejlődést akadályozó törekvéseket. A megvalósult kikötő a balatonvilágosi lakosok megelégedettségére szolgál, szinte csak elismeréssel szólnak róla a helyi lakosok. Többnyire azzal a kiegészítéssel: jó lenne, ha végre a kikötő környezete, és lehetőleg az egész terület, a strand is hasonlóan színvonalas és szép lehetne. A fürdőegyesület szokása, hogy a helyiek védelmét, helyiek érdekeit nevezi meg nyilatkozataiban, melyet a helyi lakosok egyre gyakrabban nehezményeznek. Több alkalommal kiderült a korábbiakban: az egyesület számára mindegy, hol és mi épül, a lényeg, hogy lejussanak a vízhez, ezért bármit megtennének.”
Balatonakali példája
A polgármester, miután felrója a fürdőegyesületnek, hogy bármire képesek lennének a település Balaton-partjáért, a három képviselő által kezdeményezett társadalmi konzultáció kapcsán azt írja: „A település közösségének sorsáról a településen élőknek kell döntenie. Nekik viszont valós információk és értelmes kérdések alapján. A félreértelmezett és túlmisztifikált, szakmainak láttatott megfogalmazásokból mit szűrnek le az állampolgárok? Félredobják a papírt, mert értelmezhetetlen. Jól látható, milyen könnyen félre lehet vezetni polgárokat hangulatkeltéssel. A kérdések nem utolsó sorban olyan tárgykörökre is utalnak, melyek nem tartoznak népszavazási tárgykörökbe, ilyen kérdéseket feltenni félrevezető, mivel azt a látszatot kelti az önkormányzat, hogy ezek népszavazással megválaszolható témák.”
„Nem népszavazást akarunk, az túl drága és hosszadalmas folyamat lenne, hanem a helyi ingatlantulajdonosok egyszerű megkérdezését, egy válaszborítékkal – reagált Takács Károly szavaira Bukovszki András. – Érdekes, ezt Balatonakaliban értette a polgármester is, a testület is.”
Bár a polgármester leírta álláspontját a kormányrendelet módosításáról és a településen élők megkérdezéséről is, lapunknak maradtak még bőven kérdései – ezeket elküldtük Takács Károlynak, s amint válaszol, közöljük.
„Törvénytelen” közmeghallgatás
A legutóbbi balatonvilágosi képviselő-testületi ülés témája volt az is, hogy a Somogy Vármegyei Kormányhivatal törvényességi észrevételt tett egy szeptember végén lezajlott közmeghallgatás összehívása miatt. Tizenöt világosi polgár kérte a kormányhivatal vizsgálatát, mely megállapította: a közmeghallgatás képviselő-testületi határozattal eldöntött időpontjától a polgármesternek önállóan, testületi döntés nélkül nem állt volna jogában eltérni, ráadásul alig néhány nappal annak eredeti időpontja előtt.
A Narancs.hu Club Aligával foglalkozó cikkei ide kattintva érhetők el.
