Új tervekkel álltak elő a hajdani pártüdülőt, a 47 hektáros Balaton-parti Club Aligát fejlesztő befektetők. Az elképzeléseket szerdán az állami hírügynökség üzleti sajtószolgálatán keresztül hozták nyilvánosságra azok után, hogy egyeztettek a balatonvilágosi önkormányzattal. A tervek között szerepel, hogy korábbi elgondolásaikkal ellentétben mégsem bontják el részlegesen az aligai magaspartot azért, hogy oda értékesítendő ingatlanokat építsenek, és lemondtak a magaspart tetejére tervezett 160 szobás luxusszálloda megépítésértől is. Rada Enikő, az Aligai Fürdőegyesület titkára azt mondta a Narancs.hu-nak: ezeket a változtatásokat üdvözlik, de továbbra is várják annak (írásos és nem pedig szóbeli) garanciáit, hogy a strandot, a közutakat és a parti sétányt a jövőben is használhatják a helybeliek, akiket még a Rákosi-érában fosztottak meg szinte a teljes Balaton-partjuktól a pártüdülő, a mai Club Aliga felépítésével.
Ahogy lapunk korábban megírta, Somogy Megyei Kormányhivatal nemrég visszavonta a Club Aliga beruházás környezetvédelmi engedélyét, miután a beruházó cég úgy nyilatkozott, hogy „a fejlesztéseket a környezeti hatásvizsgálati eljárásban vizsgáltakhoz, értékeltekhez képest jelentősen eltérő műszaki tartalommal, moderált beépítési mértékkel, és egyes létesítmények célterületen belüli átpozicionálásával kívánják megvalósítani".
A Club Aliga jelenlegi tulajdonosai - a Pro-Mot Hungária Kft., amit idén márciusban a Bayer Property Zrt. vásárolt meg - szerdán közleményt adtak ki, melyben ez áll: „Balatonvilágos Község Önkormányzatával kezdeményeztek egyeztetést az egykori Club Aliga új tulajdonosai. A kétoldalú megbeszélésen a Bayer Property Zrt. képviselői felvázoltak egy három ütemben tervezett fejlesztési koncepciót, melyben szerepel a leromlott állagú kikötő rekonstrukciója, strandfejlesztés, lakóingatlanok építése és egy főtér (Agóra) létrehozása egyaránt. (...) Az egyeztetés egyik legfontosabb üzenete, hogy a terület reorganizációja során kiemelt figyelmet kap a környezet megóvása, a funkciók megtartása és az emberközpontú fejlesztési irányok teljesítése. A fejlesztés eredményeként létrejövő újrahasznosított településrész továbbra is bejárható marad, és megtartja közfunkcióját. A lakosság részéről megfogalmazott parthoz való lejutás lehetőségét a beruházó a jövőben is biztosítja.”
Mint írták, az Aligaliget teljes, 47 hektáros területére vonatkozó beruházás értéke meghaladja a 100 milliárd forintot, melyből a fejlesztő közel 10 milliárdos, közcélú infrastrukturális fejlesztést is tervez. Átépítik és bővítik a kikőtöt, korszerűsítik a strandot, lakó- és üdülőingatlanok épülnek. Az Agórával integrálnák Aligaligetet a településhez, a tér így közösségi funkciót kapna. A közlemény ugyanakkor kitér arra is, „a képviselő-testület a területre vonatkozó kormányrendelet nyújtotta beépítési lehetőségek kapcsán kifejtette, hogy az nem összeegyeztethető a település érdekeivel. A terület tulajdonosa kinyilatkoztatta, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint meghatározott építési paraméterek tekintetében önkorlátozó módon, a beépítési maximumokat nem meríti ki.”
Mindezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a mai napig érvényben van az a 2020. augusztusi, az aligai fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet, amely lehetetlenné teszi, hogy a fejlesztendő területen köztulajdonú sétány, part és utak legyenek. Erről az állami vagyonkezelő és az akkor még izraeli tulajdonú Pro-Mot Hungária Kft. 2007-ben megállapodott, és 2013-ban írásba foglalta a Pro-Mot és az akkori balatonvilágosi képviselő-testület. Ez pedig azért érdekes, mert a most kiadott közlemény szerint a lakosság és a nyaralók hozzáférnének a Balaton-parthoz.
Bőven maradtak tisztázatlan kérdések
„Na, de mi erre a garancia? Erre is választ szeretnénk a pénteken sorra kerülő közmeghallgatáson, melynek egyik napirendi pontja a befektetők tájékoztatója a Club Aliga-fejlesztés legújabb változatáról” – mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András, a fürdőegyesület alelnöke, aki egyben tagja a balatonvilágosi képviselő-testületnek is, így végighallgatta már a minap a fejlesztők tájékoztatóját, de ekkor – amint azt lapunknak elmondta – faggatni nem lehetett őket. Közben – tette hozzá Bukovszki – elkezdték a kikötő felújítását, úgy, hogy erre való hivatkozással a Club Aliga szinte egész területén „építési terület”, vagy „szállítási terület”, sőt, „magánterület” táblákat tettek ki, a lakosok (gyalogosok és autósok) mozgása emiatt igencsak korlátozottá vált ott.
Rada Enikő szerint azzal még, hogy új koncepció készült és felhagytak a magaspart „legyalulásával” és a magaspart tetejére tervezett tájcsúfító gigahotel tervével – amúgy ezek mindegyikét üdvözlik –,
a közlemény nem ad megnyugtató választ arra, hogy közterület lehet-e végre a 7 hektárnyi strand, közpark és közút.
„Közfunkciót, közcélt írnak, de ez megint csak a szokásos, korábban már megtapasztalt porhintésnek tűnik. Mi az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közterületeket akarunk, nem ígéreteket. A Club Aliga csak az utóbbi időben is néhányszor váltott már tulajdonost, írásos garanciákat kérünk!”
Azt sem értik a fürdőegyletesek, hogy milyen alapon kezdett a befektető az Aliga II-es rész (ez volt hajdan a pártelit nyaralóhelye, a tőlük kerítéssel és őrökkel elválasztott Aliga I-en a „közkáderek” üdülhettek) vízpartig felparcellázott telkeinek értékesítésébe. „Ennek a Balaton-partja is közterület kéne hogy legyen, szabadon bejárható parti sétány – közölte Rada Enikő. – Azt üzenjük tehát a leendő vásárlóknak, hogy ne dőljenek be annak, hogy telkeik a vízig érnek! Az új terveket vizsgálva nem világos számunkra az sem, hogy a kikötőfejlesztés után is megmarad-e a móló közcélú jellege sétány, horgászás céljára. De talán majd a közmeghallgatáson erre is választ kapunk.”
Nyáron még reménykedtek
„Új helyzet van, ismét alkupozícióba kerülhetünk” – bizakodott augusztus elején a fürdőegyesület fórumán Rada Enikő. Akkor arról beszélt, küzdenek a közterületekért, a strandért, a parti sétányért és a közutakért (mindez 7 hektárt jelent a 47 hektáros Club Aligából), és mindaddig kongatni fogják a vészharangot, amíg garanciát nem kapnak arra, hogy ezek nem kerülhetnek magánkézbe. Bukovszki András alelnök azzal csatlakozott hozzá: „Ha a kiemelt státuszt sikerül töröltetni a fejlesztésről, és ha így megmaradnak a közterületek, akkor jöjjön az a fejlesztés!”
Veres Lászlóné korábbi elnök, ma a fürdöegyesület tiszteletbeli elnöke ugyanezen a fórumon azt mondta: „Hét kormány és harminc év van mögöttünk, harcoltunk rengeteg eszközzel, tárgyaltunk, tüntettünk, azért, hogy a Rákosi-időszak törvénytelensége után végre biztosítsák az aligaiaknak, hogy lejuthassanak a Balaton-partjukra. Az államosítás előtt Balatonaliga fürdőtelepnek 1,5 kilométeres vízpartja volt, az a miénk, vissza akarjuk kapni. Annak senki ne dőljön be, hogy ma még beengednek bennünket a Club Aliga területére, mert ez bármikor változhat.”
