Elkezdődött a végjáték az orosházi üveggyárban?

Kis-Magyarország

Az orosházi síküveggyár tulajdonosa nem cáfolta, igaz, nem is erősítette meg azon értesülésünket, hogy jövőre végképp megszűnik a termelés a Békés megyei üzemben. Úgy tudjuk, hamarosan már meg is kezdődik a gyártósorok leszerelése. 

Talányos választ adott a Guardian Industries, a világ egyik legnagyobb, amerikai tulajdonban lévő üveggyárának európai központja portálunknak arra a kérdésére, hogy megkezdődött-e a Guardian Orosháza Kft.-ben a gyártósorok leszerelése, s hogy hamarosan megszűnik-e a gyártás és szélnek eresztik-e a még megmaradt dolgozókat. 

Még 2022 szeptemberében számoltunk be arról, hogy lehűti, azaz többhetes folyamat eredményeként – jövő tavaszig – leállítja nagy, 580 tonnás kemencéjét az amerikai tulajdonban lévő síküveggyár, a Guardian Orosháza Kft., Békés megye akkor harmadik legnagyobb árbevételű cége. Azóta többször foglalkoztunk a cég egyre súlyosabbnak tűnő helyzetével, amit jól jelzett, hogy a gyár lelkét jelentő nagy kemence újraindítását időben újból és újból eltolták.

Ezzel nem csupán az üveggyártás szűnt meg abban a komplexumban, amely nem is olyan régen még Közép-Európa legnagyobb síküveggyára volt, hanem ezzel párhuzamosan, több lépcsőben megváltak az ott dolgozó több száz alkalmazottól is: az itt dolgozók száma előbb felére, mára alig harmadára csökkent az eredeti létszámnak. Ma alig több mint százan keresik itt kenyerüket.

 
Guardian Orosháza Kft.
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Lejtmenet 

Valamivel több, mint két évvel ezelőtt az európai energiaválságra és a keresleti oldalon tapasztalható zavarokra hivatkozva hűtötték le az orosházi Guardian floatüveg-kemencét, akkor azt jelezték, hogy az újraindítás előreláthatóan 2023 tavaszán történhet meg. Az akkori kommunikáció úgy szólt, hogy az újraindítás a tervek szerint akkor történhet meg, ha a földgázárak, az alternatív tüzelőanyagokkal történő tüzelési lehetőségek, valamint a keresleti feltételek ezt lehetővé teszik. A cég akkor azt közölte, hogy a kemence lehűtése az európai energiaválság következménye, mivel a földgázárak történelmi magasságokba emelkedtek. Azóta azonban az energiaárak erőteljesen csökkentek, visszaálltak régi árszintjükre, s valamelyest a piaci kilátások is javultak, de a kemencék újraindítása mégsem került szóba.   

Két évvel ezelőtt arról is írtunk, hogy nem elképzelhetetlen, hogy ha az energiaárak és az üvegipar piacán kialakult zavarok nem enyhülnek érzékelhetően, akkor az amerikai Guardian nagyobb kapacitású lengyel- és németországi gyáraiba összpontosíthatja inkább a termelést. Elvi lehetőségként ekkor merült fel először, hogy az orosházi síküveggyár jövője kérdéses lehet.

Öt kontinens és tizenegy európai gyár

Az amerikai tulajdonban lévő Guardian Industries a világ öt kontinensén van jelen, Európában tizenegy európai gyárral rendelkezik, amelyek közé az orosházi is tartozik. Emellett a magyarországinál nagyobb üzeme van Lengyelországban, Częstochowában, valamint a Németország szászországi tartományában, Thalheimben. De van két üveggyára Oroszországban is, méghozzá Rosztovban és Rjazanban. 

A növekvő gondok miatt 2023 februárjában már az orosházi képviselő-testületi ülésen is szóba került a síküveggyár helyzete. Fetser János MSZP-s képviselő kérdezte akkor ebben az ügyben Dávid Zoltán fideszes polgármestert: az ellenzéki politikus azt mondta, helyreállíthatatlan károkat szenved Orosháza és Békés megye, ha a térség egyik legnagyobb üzemének működése veszélybe kerül. Erre azzal reagált a kormánypárti városvezető, hogy többször tárgyalt a síküveggyár vezetőivel, akik elmondták, hosszú távon is biztosított az üzem fennmaradása. Ugyanakkor jelezte, egy magánkézben lévő üzem ügyeibe nem tud beleszólni az önkormányzat. Mostani értesülésünk szerint ez a hosszútávú működés kérdőjeleződött meg.

Az elmúlt év tavaszán portálunk azt is kiderítette, hogy a feszítő gondok ellenére a Guardian Orosháza Kft. nem jelezte súlyos problémáit a kormányzatnak és nem jelentkezett a gyármentő programba, ami pedig kézenfekvőnek tűnt volna. Mindez értetlenséget okozott az orosházi közéletben.

Ezen előzmények után az elmúlt napokban már olyan, részben a gyárból kiszivárgott információk jutottak el portálunkhoz, hogy

a nagyüzemben hamarosan megkezdődik a gyártósorok leszerelése, ezzel együtt a még megmaradt gyártás is megszűnik a jövő év tavaszán a dél-békési városban.

Mindezekre tekintettel már közölték az alkalmazottakkal, hogy mindegyikőjük munkahelye a jövő év márciusában és áprilisában megszűnik.

Levélben érdeklődtünk a döntésről a Guardian Industries európai, luxemburgi központjától, egyben azt is tudakoltuk, mi az a piaci, üzleti helyzet, amely miatt ezeknek a kényszerű lépésnek a megtételére kényszerülnek?  

A világ egyik legnagyobb üvegipari cégének európai központja azt közölte érdeklődésünkre, hogy „befektetési filozófiájukkal összhangban a Guardian minden eszközét folyamatosan értékelik”. „Célunk, hogy kockázathoz igazított alapon olyan értéket teremtsünk részvényeseink számára, amely meghaladja az alternatívákat, és megértsék, hogy az iparág hogyan értékeli tevékenységüket.”

Ehhez hozzátették, hogy a Guardian Orosháza Kft. felméri az üzleti alternatívákat, és a legjobb megoldásokat keresi az gyárnak és az összes érdekelt félnek, beleértve az alkalmazottakat is. Az üzleti alternatíváik közé tartozik a leendő partnerség, a hosszú távú kapcsolat, a beszerzési lehetőségek vagy más egyéb lehetőségek megvitatása, miközben munkatársaik biztonsága az első számú prioritás. Végül jelezték: „nagyon kevés fennakadás lesz ügyfeleink számára”.

Vagyis kérdéseink egyikére sem adott konkrét választ a világcég európai központja, és bár nem erősítették meg, nem is cáfolták, hogy akár drasztikus lépések is következhetnek a gyár sorsával összefüggésben a nem túl távoli jövőben.

Más forrásból úgy értesültünk, hogy a Guardian vezetői az iparág más szereplőivel tárgyalást folytattak az üzem esetleges eladásáról, ám ezek az egyeztetések nem vezettek eredményre. Mások úgy tudják, hogy a jelenleg még működő üvegbevonó- és laminálósorokat szerelhetik le, s vihetik ezeket más országokban lévő gyáraikba a tulajdonosok. Egyes információk szerint akár Egyiptomba is. Egy biztos, ha az üvegipari világcég befejezi a gyártást Orosházán, akkor a még meglévő alkalmazottainak végkielégítést fizet.

Ha az orosházi síküveggyár tényleg bezárja a kapuit a jövő év tavaszán, akkor az a harmadik csapás lesz rövid időn belül a Békés megye egyébként sem túl acélos iparára. Ugyanis 2020 végén zárta be kapuit az Orosházán működő Alföldi Kohászati Gépgyártó Zrt. (AKG), azt pedig a nyáron jelentette be a Henkel, hogy a piaci igények változása miatt 2024 év végéig bezárja a nagyobb részt folyékony mosószert előállító körösladányi gyárát, amit közel 35 év alatt épített fel és fejlesztett.

 
Még termelés közben
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Történelmi dátum: 1991. február 3-a, a gyáravatás időpontja

Annak idején a lapok történelmi dátumnak nevezték 1991. február 3-a déli 12 órát, amikor a Hunguard Float Magyar-Amerikai Kft. új, orosházi gyárában a gyártószalag végén megjelent az első, úsztatott technológiával gyártott síküvegdarab. Zöldmezős beruházásként másfél év alatt 120 millió dolláros befektetésként készült el a nagy üvegipari hagyományokkal rendelkező Orosházán az új gyár, amely az induláskor 80 százalékban amerikai tulajdonban volt. Ekkortól készült síküveg is a dél-békési városban. A rendszerváltás után szinte rögtön világszínvonalú technika érkezett Magyarországra és a beruházás értéke is olyan jelentős volt, hogy sokáig a tíz legnagyobb Magyarországon megvalósított külföldi beruházás között volt az orosházi síküveggyár. Az átadó ünnepségen az Antall-kormány képviseletében az akkor frissen kinevezett új pénzügyminiszter, Kupa Mihály vett részt.

Az egykori lelkes beszámolók hírt adtak arról, hogy az olvasztókemencében 1600 fok van, ahonnan a felolvadt anyag egy másik részbe kerül, ahol már csak 1200 fokot mérni. A float-üveggyártás lényege, hogy az üveg ónfürdőre kerül, és az olvadt nehézfém tetején úszik tovább a gyártósoron, s így 3-10 milliméter vastagságú síküveget tudnak gyártani. Napi átlagban 380 tonnát, de teljes kapacitás mellett akár 450-500 tonnát is. A gyártósor végére kerülő üveget vágógépek szabdalják megfelelő méretűre. Az üzem indulásakor az itt előállított üveg 80 százaléka került exportra, ez a nagyságrend a későbbiekben sem változott jelentősen.

A Guardian 2016-ban fogott modernizációs fejlesztésbe Orosházán, ennek részeként három évvel később, 2019-ben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is ott volt a gyár új gyártósorának átadásán. A Guardian Orosháza Kft. az utóbbi öt-nyolc évben stabilan 25–40 milliárd forintos árbevétel mellett 2,5–3,5 milliárd nyereséget termelt. Igaz, 2021-ben már csak félmilliárd volt az adózott eredmény. Ez valószínűleg a 2020–2021-es fejlesztésekkel magyarázható, amikor felújították a síküveget gyártó kemencét. Az azonban már nehezebben magyarázható, hogy 2022-ben 2,6, míg tavaly közel 5,8 milliárdos veszteséget könyvelt el a nagyüzem. Ami talán ennél is sokatmondóbb, hogy a 2022-es 41 milliárdos nettó árbevétel 2023-ra a harmadára, 13,5 milliárd forintra esett vissza – jól jelezve azt a tényt, hogy szünetel a síküveggyártás Orosházán.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.