Ilyen volt a vidék Magyarországa 2022-ben lapunk cikkei alapján

  • narancs.hu
  • 2022. december 29.

Kis-Magyarország

A saját tévéjének nyilatkozó polgármesterfeleség, idióta projektekre elherdált EU-s milliók, közmunkások nyomora, bezárt iskola és nem működő kórházi osztály - összegyűjtöttük lapunk vidékkel foglalkozó rovatának idei legérdekesebb írásait.

A legérdekesebb, a legelképesztőbb és a legsúlyosabb események vidéken történnek, ahol a sajtószabadságot a legtöbb helyen csak hírből ismerik - ezt a magyar vidéki valóság lényegére rávilágító mondatot Bod Tamás kollégánk, lapunk Kis-Magyarország rovatának vezetője szokta mondani. A Narancs.hu rendszeresen közöl cikkeket, beszámol, tudósít a vidéki élet érdeklődésre leginkább számot tartó eseményeiről, történéseiről. Így egyfajta áttekintéssel rendelkezünk a Budapesten kívüli Magyarország életéről, mindennapjairól, konfliktusairól, sorsáról - még akkor is, ha cikkeinkkel földrajzi értelemben nem tudjuk lefedni az ország teljes területét. Ám a valóság így is az, amit az imént idézett mondat tartalmaz: a vidék Magyarországa tényleg elképesztő, megdöbbentő eseteket, eseményeket képes produkálni. A saját tévéjének nyilatkozó polgármesterfeleség, idióta projektekre elherdált EU-s milliók, közmunkások nyomora, bezárt iskola és nem működő kórházi osztály - összegyűjtöttük lapunk vidékkel foglalkozó rovatának idei legérdekesebb írásait.

A keszthelyi fideszes polgármester felesége bement "saját" televíziójába - ami nem mellékesen az önkormányzati tévé -, és interjút adott a saját életéről. Tényleg nem lehet eldönteni, hogy ezen a történeten sírjon vagy nevessen az ember. Bod Tamás elképesztő sztorija arról, hogyan uralják le és manipulálják a nyilvánosságot egy vidéki városban.

A következő történet is a Balatonnál esett meg, Siófokon. A Kis-Magyarország rovat ez évi egyik legolvasottabb, szintén Bod Tamás írta cikkében az Aranypánt-díjas gyulai Sztojka Edina diplomás ápoló mesélte el esetét, ami azt mutatja, hogy a rasszizmus, a megkülönböztetés egészen mindennapos ebben az országban. 

És még mindig a Balaton. Siófoki szerzőnk, Fónai Imre számtalan cikkben foglalkozott a tónál folyó és a NER-es elit céljait szolgáló környezetromboló projektekkel, észszerűtlen beruházásokkal, magyarán a Balaton tönkretételével. Az év elején véleménycikkben írta meg, hogyan zajlik a természetkárosítás az állami hivatalok, intézmények asszisztálásával.

A Balatontól délre eső somogyi falvak komoly problémája az elöregedés és a rossz infrastruktúra. Viszont vadonatúj fitneszpark majd' mindenhol van! Kinek az ötlete volt ez a hülyeség, ki járt jól vele, és egyáltalán hogy működik vidéken a pályázatok lezsírozása? Bozai Ágota riportja ennek járt utána.

Hogyan kell közel 200 millióból megcsinálni egy projektet úgy, hogy szinte semmi ne legyen belőle? Ezt mutatta be szolnoki szerzőnk, Tóth András kiváló riportja. A Zagyva mentén három település állt össze, hogy ökoturisztikai projektet valósítson meg, de ami lett belőle, abban nincs köszönet. Kalandtúra Zagyvarékason, Szászbereken és Újszászon.

Ha az abszurdról akarunk írni, akkor nem szükséges a képzelet birodalmát választani. Elég elmenni egy kicsiny, szegény és lepusztult Békés megyei községbe, amelynek élén kisebb megszakításokkal már 25 éve egy olyan polgármerter áll, aki a teljes történész és régész szakma ellenében hirdeti: Zsadányban volt egykor Attila fővárosa és fapalotája. Nem kevés brüsszeli pénzt kapott arra a település, hogy rekonstruálják a soha sem létezett építményt. Bod Tamás írása arról, mit és hogyan sikerült kihozni több mint százmillióból.

A nyár legelején a Narancs.hu írta meg elsőként, hogy a szolnoki Hetényi kórházban gyakorlatilag nem működik a szülészet. Tóth András cikkének óriási visszahangja lett: egészségügyi szakértőtől kezdve a város fideszes polgármesteréig sokan megszólaltak a témában. 

Hogyan lehet napi kétezer-egynéhány forintból megélni? Mit és mennyiért csinálnak a közmunkások, és mire elég mindez? Bozai Ágota riportja mindennél érzékletesebben mutatja be, milyen ma a közmunkáslét Magyarországon. Szomorú történetek és helyzetkép Somogyból és Tolnából.

Következzen egy dél-alföldi történet! Makón a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola két épületében megszűnt a tanítás, az intézménybezárásról a város fideszes polgármester sem tudott. Bakos András több cikkben tárta fel, milyen felháborodást váltott ki az átgondolatlan intézkedés, és hogy néz ki, amikor a Belügyminisztérium kezeli az oktatást. A makói "iskolasaga" első darabját válogattuk be összeállításunkba.

Akkumulátorgyár létesülne Győrszentiván határában - legalábbis erről terjednek hírek a Győrhöz tartozó városrészben. Az ipari park bővítése ellen tiltakoznak a helyi lakosok, civilek, környezetvédők. Papp László Tamás kollégánk szeptemberben ment el egy lakossági fórumra, amelyen mindössze az derült ki, a városvezetés sem tudja, milyen tevékenység folyna a területen.

A főváros környéki agglomerációt általában nem úgy tekintik vidéknek, mint például egy Budapesttől távol eső megyét, de azért furcsa dolgok itt is történnek. Nyomul a NER, régi, patinás épületeket nyúlnak le a Dunakanyar KDNP-s képviselőjéhez kötödő alapítványok, és persze feltűntek a rezsimhez hű vállalkozók is. A témával foglalkozó szerzőnk, Béres Máté lapunk nyomtatott és online kiadásában sok-sok cikkben járta körül a jelenséget. De van, amikor porszem kerül a gépezetbe; erről szól az alábbi cikk, aminek helyszíne a Budapest környéki "vidék".

Válogatásunk végére egy könnyedebb témát hagytunk. A Tolna megyei Ozora nemcsak goabulijairól és középkori váráról híres, hanem arról is, hogy itt van a Dunántúl egyik legnagyobb használtcikk piaca. Körülnéztünk, szabad a vásár. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.