„Dr. Görgényi Ernő Polgármester Úr minden gyulai nevelési-oktatási intézményt megtisztelt azzal, hogy meghívta Novák Katalin köztársasági elnök asszony látogatása alkalmából tartandó ünnepélyes zászlófelvonásra és őrségváltásra. Az intézmények a Pedagógiai programjaiknak megfelelően saját szervezésben éltek a meghívással. A meghívás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget biztosított. Alkalmat teremtve arra, hogy diákjaink részt vegyenek városunk történelmi jelentőségű kulturális rendezvényén” – áll abban a helyi lapban megjelent közleményben, amelyet hét, a gyulai tankerülethez tartozó oktatási intézmény vezetője írt alá. Aligha önként és dalolva jegyezték ezt a kommünikét, amely elfelejti közölni, hogy mire is reagál.
Ha azt mondjuk, hogy kedden közölt cikkünk, miszerint Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester visszautasíthatatlan kérésére a helyi iskolák kivezényelték tanulóik java részét Novák Katalin köztársasági elnök egy merőben protokolláris rendezvényére, felbolygatta a 28 ezres város közvéleményét, akkor aligha rugaszkodtunk el a valóságtól. Pedig cikkünk mindössze azt a kérdést járta körül, szabad-e politikai és kampányeseményekbe bevonni és ennek révén felhasználni diákokat. A Gyulai Tankerületi Központ lapunk érdeklődésére küldött válasza szerint az iskolák visszajelzése alapján 800 diák és 82 kísérő megy el az eseményre – közölték még kedden.
A rövid pórázra fogott gyulai intézményvezetők nyilvánvalóan nem is írhattak mást a cikkben megjelentekkel kapcsolatosan. Ám azt diákok, tanárok, szülők egymástól függetlenül jelezték lapunknak, hamis az a narratíva, miszerint „a meghívás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget biztosított”. Ahogy idéztük, a közlemény szerint a szerda reggel a gyulai várnál, Novák Katalin jelenlétében megtartott őrségváltás és zászlófelvonás lehetőséget teremtett a diákoknak, hogy részt vegyenek „városunk történelmi jelentőségű kulturális eseményén”.
Ha már ilyen fogalmakat használ a közlemény, érdemes felidézni, Gyula életében milyen történelmi események zajlottak az évszázadok folyamán, és összevetni a jelentőségüket Novák Katalin látogatásáéval. Hunyadi Mátyás 1482-ben természetes fiának, Corvin Jánosnak adományozta a gyulai uradalmat és várat. Az erődítményt a törökök 1566-ban foglalták el, amit Kerecsényi László várkapitány hősies ellenállás után és a teljes kilátástalanság miatt végül feladott a túlerővel szemben. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után az Aradon kivégzett tizenhárom honvédtábornokból tízet Gyuláról vittek Aradra az osztrákok.
„Igenis ki lettek vezényelve a gyerekek. (…) először önkéntes volt, hogy melyik pedagógus viszi ki az osztályt, de mivel senki nem akart menni, ezért pár nap múlva kötelező lett a három évfolyamnak. (…) De totál nagypolitika az egész, és igenis, hogy én fel vagyok háborodva ezen” – írta egy tanár. Egy másik pedagógus egyértelművé tette, a rendezvénnyel kapcsolatos „önkéntes” hozzáállást „bizonyítja”, hogy iskolájában minden évfolyam minden osztályának minden tanulója ott volt a gyulai várnál. „Amúgy meg már nem azért, de nekünk szülőknek fel sem ajánlották a választás lehetőségét!!!! Akkor meg ne hazudják azt, hogy ezek a gyerekek nem lettek kivezényelve, hanem minden gyerek önszántából és szabad akaratból élhetett a lehetőséggel, hogy tanulási időben kimenjenek és fagyoskodva várjanak rá (Novák Katalinra – B. T.) – háborgott egy szülő. (Cikkünkben közöltük egy gyulai iskola pedagógusának a szülőknek küldött tájékoztatását, de abban semmi sem utalt arra, hogy a szülőkkel egyeztettek volna, s arra sem, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik nem akarnak menni.)
Egy tanár portálunknak elmondta, az esemény előtt, kedd délután megbeszélést tartottak az iskolájukban, ahol szóba került a Narancs.hu cikke is.
Amikor az intézményvezető a hosszú vita végén idegesen megkérdezte, hogy mégis mi a baj, akkor valaki azt válaszolt, hogy „ez már Észak-Korea”.
A helyi közösségi platformokon is sűrűn előkerült a távol-keleti kommunista diktatúrával kapcsolatos párhuzam, míg mások a Rákosi-korszakot látták feltámadni. Egy békéscsabai politikai aktivista az eset kapcsán „politikai pedofíliáról beszélt” és arról, hogy „ilyen csak diktatúrában lehetséges”.
Egy nyugdíjas tanár ugyancsak a legnagyobb közösségi oldalon fejtette ki a véleményét. Meglátása szerint mindez hasonlatos a rendszerváltás előtt május elsejékhez. „Az sem volt kötelező, csak muszáj” – jegyezte meg ironikusan. Mások azt kérdezték, Görgényi Ernő miért nem a város teljes lakosságához címezte meghívását, miért az oktatási intézmények vezetőihez fordult visszautasíthatatlan felajánlásával. Egy pedagógus pedig megosztotta velünk, hogy intézményének vezetői úgy fogták fel a polgármesteri „meghívást”, ahogy más esetekben „invitálják” őket március 15-én és október 23-án a helyi ünnepségre. „Ezzel kapcsolatban csak két megjegyzés: miért ér fel egy alkalmi zászlófelvonás egy nemzeti ünneppel, másrészt ebből is világos, ott tartunk, hogy nemzeti ünnepeinkre is ki kell vezényelni a tanulókat” – mondta. „Minden fájdalmasan ismerős...! Kormányok (rendszerek) jönnek-mennek, de a mentalitás, a szolgalelkűség, az imádott hős-áldozat szerep (plusz szenvedélyes bűnbakkeresés!), a gondolkodás tunyasága meg a személyes felelősségtől való irtózás - marad!” – írta a történtekkel összefüggésben szerzőnknek egy országosan ismert értelmiségi, kérve, neve ne szerepeljen sehol.
Majdnem másfél órát állt a tanulók többsége a mínusz 2 fokos hideg, ködös és nyirkos időben a gyulai várnál.
A helyszínen általunk megkérdezett tanulók egyértelművé tették, nem maguktól jöttek ide. Novák Katalin kísértével késett. Aztán a Békés megyei és gyulai városvezetőkkel megálltak a kivezényelt közel ezer gyerekkel szemben, fogadták a díszőrséget, amely ünnepélyes keretek között felvonta az ideglenesen elhelyezett zászlórúdra zászlót. Ezt követően síri csendben – és végig taps nélkül – előbb egy helyi solymász rövid bemutatóját nézte meg az államfő, majd elvonult a vár falai közé, anélkül, hogy az odaállított általános és középiskolai tanulóknak megköszönte volna, hogy eljöttek. A távirati iroda fotója szerint azonban még szelfizett a gyerekek egy részével.
Novák Katalin Békés megyei látogatását úgy harangozták be, hogy három napra a gyulai vár lesz a köztársasági elnök rezidenciája – jelentsen ez bármit is. Közben felkeresi Gyula más nevezetességeit, szerda este elnöki díszvacsorát ad az Almásy-kastélyban, és egyebek között ellátogat Békéscsabára és Mezőhegyesre. Úgy értesültünk, mindenütt gondosan megválogatott közönséggel találkozik. Így kap „valós” képet országjárása aktuális állomásán, a Viharsarokban, Novák Katalin.
