Hétfőn elölről kezdődik a Simonka-per

Kis-Magyarország

A volt fideszes képviselő először két és fél éve állt bíróság elé. Perének tárgyalása október 17-én kezdődik újból.

Bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatt emelt vádat még 2019 augusztusában a Központi Nyomozó Főügyészség Simonka György akkori fideszes országgyűlési képviselő ellen. A tárgyalás 2020 januárjában nagy sajtóérdeklődés mellett indult. A tanúk elképesztő történeteket meséltek a tárgyaláson, egyebek mellett kukászsákokban Simonkának visszavitt százmilliókról szóltak a vallomások. Majd nyáron a Narancs.hu adta hírül, hogy bírócsere miatt teljesen elölről kezdik a pert.

Lapunk kérdésére még június közepén közölte Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője, hogy egy szervezeti változás miatt újrakezdik az elsőfokú tárgyalást. Ennek az az oka, hogy a tárgyalást eddig vezető bíró, Metzing Márton pályázata sikeres lett, így immár a Kúria büntetőbírájaként folytatja pályafutását, ezért új bírót jelöltek ki a tanács élére. Neki azonban el kell mélyednie az ügy részleteiben, ezért a már így is hosszú tárgyalási szünet után október közepére írták ki az újabb tárgyalási napot. Ez egyben a per újrakezdése is lesz. „Nem szerencsés, végképp nem optimális, de szakmailag és szervezetileg elkerülhetetlen ez a lépés, hiszen kollégánk távozott a Fővárosi Törvényszéktől” – mondta érdeklődésünkre a sajtószóvivő.

Egyes jogászok ezt másként látják. „Megítélésem szerint ilyen nagy súlyú, kiemelt és a közérdeklődés homlokterében álló ügy esetében a Kúriára kinevezett bírót a Simonka-per tárgyalási napjaira vissza lehetett volna rendelni a Fővárosi Törvényszékhez, ami összeférhetetlenséget sem jelentett volna. Pergazdaságossági és igazságszolgáltatási szempontból ez lett volna a helyénvaló” – mondta most a Narancs.hu-nak egy neves, az ügyre rálátó, neve elhallgatását kérő ügyvéd. A cserével ráadásul még akkor is kidobtak az ablakon több mint húsz, az ügyben megtartott tárgyalási napot, ha az október 17-i újrakezdés nyomán lehetőség lesz a gyorsításra, hiszen az eddigi vádlotti és tanúvallomások közokiratként a bíróság rendelkezésére állnak.

A büntetőeljárásól szóló törvény lehetővé teszi, hogy a büntetőperben eddig keletkezett anyagot rövidebben és a lényeget érintően olvassa fel és tekintse át a tanács az új eljárásban, így nem kell mindent felolvasni, ami az elmúlt közel 25 tárgyalási napon elhangzott. Még nyáron ezzel kapcsolatban azt mondta a Narancs.hu-nak a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője: „Elismerem, ez is napokat vesz igénybe, ahogy sok múlik a per szereplőin, a vádat képviselő ügyészségen, a vádlottakon és védőiken, hogy ők az eddigi tárgyalások mely részeit kívánják szó szerint visszahallgatni. Egyben arra is lehetőségük lesz, hogy kezdeményezzék: a per során eddig meghallgatottak közül egyeseket vagy néhányakat újra meghallgasson a bíróság.”

Nem kizárt, hogy a védelem a már meghallgatott tanúk újbóli meghallgatását kéri a büntetőtanácstól, figyelemmel arra, hogy korábban mit vallottak. Mások szerint ettől a korábbi tanúvallomások nem válnak semmissé, mert éppúgy a bíróság rendelkezésére állnak. Különösen érdekes volt annak a hódmezővásárhelyi építési vállalkozónak a 2021. novemberi vallomása, aki a lezsírozott pályázatok nyomán a beruházásokat végezte a per középpontjában álló Magyar Termés TÉSZ és Paprikakert TÉSZ Kft.-nek túlárazva. Ezért kukászsákokban hozta vissza Simonkáéknak a medgyesbodzási központjába az összességében mintegy 600 millió forintot.

Amikor óriási sajtóérdeklődés mellett 2020 januárjában elkezdődött a Simonka-per, akkor többen feltették a kérdést: lesz-e, lehet-e elsőfokon ítélet a 2022-es áprilisi országgyűlési választásig. Most nem csak azt látjuk, hogy nem lett, hanem az októberi újrakezdéssel világossá vált, hogy a 2020 elején távolinak tűnő 2022 tavaszához képest csak fél évvel később, az idén ősszel kezdődik valójában a per tárgyalása. Az ítélet meghozatalakor pedig az időmúlás nyomatékos enyhítő körülménynek számít.

Az sem mellékes, hogy érdekes ponton zárult le a per, majd kezdődik most elölről. Ugyanis az eredeti mentrend szerint most került volna sorra a két koronatanú, Kovács Zoltán és Juhász Gábor meghallgatása, akiknek a korábbi vallomásaira nem kis mértékben épül a vád. Simonka és védői szerint a két tanúnak éppúgy a vádlottak padján volna a helye, ahogy a volt országgyűlési képviselőnek és társainak.

Ahogy arról sem szabad megfeledkezni, 2020 nyarán az egyik medgyesbodzási testületi ülésen azt mondta a képviselőknek Simonka, hogy megítélése szerint: „A vádirat, az nullás!”, és le fogják söpörni a bíróság előtt.

A legtöbb tárgyalási napot figyelemmel követő újságíróként erről annyit mondhatok, hogy ennek kevés nyoma látszott a tárgyalássorozaton. Leszámítva azt, hogy Simonka folyamatosan nem értette, mit keres a vádlottak padján. A volt képviselő egy ellene szőtt összeesküvésről beszélt, az ellene valló tanúkat hazugnak nevezte, akik az állítólag beígért büntetlenség miatt vallanak úgy, ahogy.

Hogy a több tízezer oldalas nyomozati és legalább ezer oldalas tárgyalási anyagban mennyire sikerült elmélyülnie a büntetőtanácsnak, az majd a hétfőn újrainduló perben kiderül. A büntetőper vádirata bűnszervezeti alakzatban látta megvalósulni a költségvetési csalást, ahol a kárérték 1,4 milliárd forint, ezért kell felelnie Simonkának és 32 vádlott-társának. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata termelési és értékesítési szövetkezeteknél elkövetett bűncselekményektől elkülönítette a EU-s források felhasználásában feltárt szabálytalanságokat. Így ha majd egyszer lezárul ez a per, akkor feltehetően indul egy másik, gyaníthatóan még nagyobb kárértékkel, amelyben Simonka valószínűleg ismét szereplő lesz.  

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.