Még tavaly decemberben számoltunk be arról, hogy egy ellenőrzés után sokrétű szabálytalanságokra hivatkozva a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága a teljes támogatási összeget, 492 millió forintot követel vissza a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól és az ebben képviselt településektől: Battonyától, Dombegyháztól, Kevermestől, Medgyesegyházától, Mezőhegyestől, Mezőkovácsházától és Pusztaottlakától. A „Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért” címet viselő uniós projekt egyebek mellett nyelvtanfolyamok és átképzések sokaságára biztosított közel félmilliárd forintos forrást. (Azt, hogy a 492 milliós összeg hogyan oszlik meg a társulás és a települések között, és miért 411 milliót követel a tárca, lejjebb részletezzük.)
A Miniszterelnökség által lefolytatott szabálytalansági eljárás legfontosabb megállapításai között szerepelt, hogy:
- a záró szakmai beszámoló hiánypótlásának benyújtását a társulást és a településeket képviselő projektmenedzsment több alkalommal elmulasztotta, ezért dokumentumok sokaságát nem adták be, s ezeket nem töltötték fel a kommunikációs felületre. Ebből a vizsgálatot végző államtitkárság azt a következtetést vonta le, hogy programok sora nem valósult meg, vagy erre legalábbis nincs megfelelő bizonyíték; azt írták, hogy a papíron több száz bevont tanuló és fiatal helyett az elfogadható létszám a nulla volt.
- Megítélésük szerint hiányoznak a projekt szakmai-műszaki eredményeit igazoló dokumentumok és adósak maradtak a projekt befejezésekor kötelezően előírt könyvvizsgálói jelentéssel is.
- Emellett teljességgel hiányoznak az ilyenkor kötelező tájékoztatás anyagai és a nyilvánosságot biztosító sajtódokumentáció is.
- Azt is felrótta az államtitkárság, hogy a szabálytalansági eljárás megindításáról szóló tájékoztatást az érintett települések és konzorciumi tagok nem vették át, így nem is reagáltak erre.
Ezzel szemben a dél-békési kistérség vezetői és képviselői azt hangoztatják, hogy minden programelem megvalósult. Ugyanakkor elismerik, hogy a projekt elektronikus felületére nem töltötte fel a megbízott – és nem mellékesen jól megfizetett – menedzsment a szükséges adatokat, ezt követően pedig nem reagált a több felvonásban nekik címzett hiánypótlásokra.
Még a múlt év végén az egykor Simonka György vadászterületének számító dél-békési kistérség vezetői úgy döntöttek: nem fogadják el a Miniszterelnökség szabálytalansági eljárás eredményét és polgári pert kezdeményeznek a döntés ellen. Ez a per azonban csak évek múlva zárul le, ám nem mentesíti a kistérséget az alól, hogy a közel 500 millió forintot, ha tizenkét részletben is, de vissza kell fizetnie az irányító hatóságnak. Ezzel együtt azt remélik, hogy a jogerős bírósági ítélet után visszakaphatják a megítélt pénzt, mert a programot végrehajtották. Az másik kérdés, ahogy arról Boros Csaba battonyai polgármester a Narancs.hu-nak beszélt: felelőtlen munkája miatt a projekt menedzsmentje ellen büntetőpert kezdeményeznek.
Azt már Csepreghy Elemér mezőkovácsházi polgármestertől, a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás elnökétől tudtuk meg, hogy a mintegy félmilliárdos összegből 347 millió jut a kistérségre, 56 millió Battonyára és 12-14 millió forint közötti összeg a másik hat, a projektben résztvevő településre, a kicsinyke Pusztaottlakát kivéve. A visszafizetésre részletfizetési kedvezményt kaptak a települések és a kistérség, ám közben az összeg kamatozik, ami jócskán felvitte a visszafizetendő összeg nagyságát. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a településekkel ellentétben a kistérségnek alig vannak forrásai és tulajdona, ugyanis csak a tagok befizetéseivel gazdálkodhat, miközben a legnagyobb összegű visszafizetési kötelezettsége neki van.
Éppen ezért még a nyár folyamán Csepreghy Elemér a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkárságához fordult. Azt kérte, hogy az indokolttá vált visszafizetési kötelezettséget az uniós fejlesztések tartaléka terhére helyettük a központi költségvetés rendezze. A kistérségre jutó összeg, az előbb említett 347 millió, kamatokkal együtt elérte a 411 millió forintot. Szeptember 18-i válaszlevelében ezt nem látta indokoltnak Nemcsok Dénes Sándor helyettes államtitkár. Azt írta, hogy ez csak akkor lenne finanszírozható a tartalék előirányzat terhére, ha a projekt megvalósulása „nemzeti érdek lenne”.
Mi számít ebben az esetben nemzeti érdeknek? – kérdeztük Csepreghy Elemért kistérségi elnököt, aki nem tudott válaszolni erre a felvetésre. Szerinte, hogy egy sok hátránnyal küzdő kistérség ne lehetetlenüljön el semmilyen módon. Hozzátette, az elmúlt hónapok egyeztetései nyomán úgy látja, előreléptek, mert meglátása szerint a Miniszterelnökség egyre inkább elismeri, hogy a pályázat elemei megvalósultak. Ugyanakkor tény, hogy a Nemcsok Dénes Sándor jegyezte levél egyértelművé teszi, a visszafizetési kötelezettségek miatt az eddig szüneteltetett NAV-eljárást újraindították. Ez pedig azt jelenti, tudtuk meg Csepreghytől, hogy azonnal lefoglalták a dél-békési kistérség két terepjáróját és befagyasztották bankszámláját.
Egy település kivételével – ez Dombegyház – a többiek részletekben fizetik vissza pályázat rájuk eső összegét. Az említett kistelepülés ezt egyösszegben rendezni tudta. A múlt pénteki Dél-békési Többcélú Kistérségi Tanács ülésén kiderült, három település kilép az összességében több mint húsz önkormányzatot magában foglaló együttműködésből.
A feszült hangulatú megbeszélésről többen hiányolták a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, Erdős Norbertet.
Egyesek szerint „nagyon tudatosan tartja távol magát ettől az ügytől”. Egy neve mellőzését kérő polgármester viszont azt mondta portálunknak: „Ez nem kívánságműsor, egy parlamenti képviselőnek jóban és rosszban egyaránt képviselni kell a választókerületét. Különösen akkor kell segítenie, ha baj van.” Boros Csaba battonyai városvezető pedig azt hangoztatta érdeklődésünkre, a megvalósított projekt esetében fel sem merült, hogy bárki, bármilyen módon eltette volna a pénzt.
(Címlapképünkön: Erdős Norbert nyilaz. Forrás: Erdős Norbert Facebook)
