„Intézményesített anyátlanítás folyik ebben az országban” - elutasított abuzúsvádak, rágalmazási per, tüntetés Békéscsabán

Kis-Magyarország

Rendhagyó módját választotta Füssy Angéla, a Mi Hazánkhoz közel álló Magyar Jelen munkatársa, hogy felhívja a figyelmet a Békéscsabai Járásbíróságon kedden ellene és egy nevű Tóth Márta édesanya ellen induló rágalmazási és becsületsértési perre. A bíróság előtt tüntetést szervezett, amelyre mintegy negyvenen mentek el. A történtek előzménye, hogy Tóth Márta szerint kislányát abuzálták édesapja barátai, ám a rendőrség az ügyben megszüntette a vizsgálatot, a bírósági ítéletek pedig kimondták, nem történt abúzus a gyerekkel szemben.

Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, Tóth Márta azt állította, négy évvel ezelőtt a ma kilencéves kislányát többször szexuálisan bántalmazták az édesapjának barátai, amit a férfi tétlenül nézett, emiatt viselkedési, étkezési és egyéb zavarok jelentkeztek a gyereknél. Az anya korábban többször is tett feljelentést, de eddig minden fórumon az apának adtak igazat. 

Két egymással élesen szemben álló állítás van az ügyben, ám a bírósági ítéletek egyértelműen az apa álláspontját igazolják. Az apa, Szakál Szabolcs 2021-ben kezdeményezett gyámhatósági eljárást, mert elmondása szerint volt felesége telebeszélte kislányuk fejét, hogy nem szeretheti az apját, az apa családját. Igazán viszont akkor rémült meg a békéscsabai férfi, amikor közös együttlétekein azt hallotta kislányától, ahogy azt mondja többször: „Öld meg apát egy késsel!” Felvételek bizonyították, hogy ez az elképesztő mondat elhangzott, a gyámhivatal által kirendelt igazságügyi szakértő pedig azt állapította meg, hogy ezeket az anya mondta a gyermeknek

Az apa által kezdeményezett gyámhivatali eljárás után nem sokkal később, 2021 júliusában a nő bement a rendőrségre és feljelentést tett amiatt, hogy az apai láthatások idején a gyermeke édesapjának a házában a férfi ismerősei abúzálják a kislányt – mindezt az apa elmondása szerint két órával azok után történt, hogy „mosolyogva és jó utat kívánva” átadta a kislányt apai láthatásra, és pontosan tudta, hogy a Balatonra mennek. Később ezt Tóth azzal egészítette ki, hogy az apa testvére is a bántalmazók között van. Szakál Szabolcs portálunknak „teljes képtelenségnek” nevezte, hogy ez megtörténhetett, s hogy ezt hagyta volna. Hozzátette, ellentmondás az ügyben az is, hogy miért adta át neki a kislányt az anya, ha tudni vélte, mi történt. „Ez felveti a kiskorú veszélyeztetése büntetőjogi tényállását is az anya részéről” – mondta most a Narancs.hu-nak az apa.

Megírtuk: az ügyben megszüntetett rendőrségi eljárás után Tóth Márta magánvádlóként feljelentést tett, s az ennek nyomán lezajló bírósági tárgyalások ítéletei kimondják: nem történt bántalmazás. Egy az ügyben korábban született szakértői vélemény megerősítette, hogy a kislánynak „az anyja mondta azt, mit kell mondjon”, ezek az „események” nem történtek meg, így az anya feljelentésében foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. A Békéscsabai Járásbíróság 2023. júliusi ítélete indoklásában kimondta: „(…) az anya tanúvallomásában tetten érhető a rossz viszonyukból fakadó elfogultsága és az apa vele szemben indított gyámhatósági eljárása miatti revans”. Az elsőfokon hozott ítéletet a jogerős ítéletében 2024 márciusában a Gyulai Törvényszék helyben hagyta.

Ilyen előzmények után kellett döntenie a békéscsabai gyámhivatalnak, hogy az apa csak a gyámhivatalban és kizárólag nagyon korlátozott időpontban találkozhat-e a jövőben a lányával, vagy sokkal szabadabb körülmények között. Az ekkor megindult és főként Füssy Angélához kötődő „kampány” Szakál Szabolcs szerint megtette a hatását, mert a hatóság úgy döntött, hogy a jövőben sem találkozhat szabadon a gyerekkel, holott a hírbe hozott ismerősei és barátai a korábbi láthatásokon jelen sem voltak, így az abuzálás megtörténte kizárt. Szakál Szabolcs és ismerősei egyébként külön-külön rágalmazási és becsületsértési pert kezdeményeztek a Magyar Jelen munkatársa és az anya ellen, az apa e mellett több mint húsz kommentelő ellen is, akik keresete szerint apai mivoltában sértették meg. Ezt a pert a Battonyai Járásbíróság tárgyalja majd.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.