„Intézményesített anyátlanítás folyik ebben az országban” - elutasított abuzúsvádak, rágalmazási per, tüntetés Békéscsabán

Kis-Magyarország

Rendhagyó módját választotta Füssy Angéla, a Mi Hazánkhoz közel álló Magyar Jelen munkatársa, hogy felhívja a figyelmet a Békéscsabai Járásbíróságon kedden ellene és egy nevű Tóth Márta édesanya ellen induló rágalmazási és becsületsértési perre. A bíróság előtt tüntetést szervezett, amelyre mintegy negyvenen mentek el. A történtek előzménye, hogy Tóth Márta szerint kislányát abuzálták édesapja barátai, ám a rendőrség az ügyben megszüntette a vizsgálatot, a bírósági ítéletek pedig kimondták, nem történt abúzus a gyerekkel szemben.

Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, Tóth Márta azt állította, négy évvel ezelőtt a ma kilencéves kislányát többször szexuálisan bántalmazták az édesapjának barátai, amit a férfi tétlenül nézett, emiatt viselkedési, étkezési és egyéb zavarok jelentkeztek a gyereknél. Az anya korábban többször is tett feljelentést, de eddig minden fórumon az apának adtak igazat. 

Két egymással élesen szemben álló állítás van az ügyben, ám a bírósági ítéletek egyértelműen az apa álláspontját igazolják. Az apa, Szakál Szabolcs 2021-ben kezdeményezett gyámhatósági eljárást, mert elmondása szerint volt felesége telebeszélte kislányuk fejét, hogy nem szeretheti az apját, az apa családját. Igazán viszont akkor rémült meg a békéscsabai férfi, amikor közös együttlétekein azt hallotta kislányától, ahogy azt mondja többször: „Öld meg apát egy késsel!” Felvételek bizonyították, hogy ez az elképesztő mondat elhangzott, a gyámhivatal által kirendelt igazságügyi szakértő pedig azt állapította meg, hogy ezeket az anya mondta a gyermeknek

Az apa által kezdeményezett gyámhivatali eljárás után nem sokkal később, 2021 júliusában a nő bement a rendőrségre és feljelentést tett amiatt, hogy az apai láthatások idején a gyermeke édesapjának a házában a férfi ismerősei abúzálják a kislányt – mindezt az apa elmondása szerint két órával azok után történt, hogy „mosolyogva és jó utat kívánva” átadta a kislányt apai láthatásra, és pontosan tudta, hogy a Balatonra mennek. Később ezt Tóth azzal egészítette ki, hogy az apa testvére is a bántalmazók között van. Szakál Szabolcs portálunknak „teljes képtelenségnek” nevezte, hogy ez megtörténhetett, s hogy ezt hagyta volna. Hozzátette, ellentmondás az ügyben az is, hogy miért adta át neki a kislányt az anya, ha tudni vélte, mi történt. „Ez felveti a kiskorú veszélyeztetése büntetőjogi tényállását is az anya részéről” – mondta most a Narancs.hu-nak az apa.

Megírtuk: az ügyben megszüntetett rendőrségi eljárás után Tóth Márta magánvádlóként feljelentést tett, s az ennek nyomán lezajló bírósági tárgyalások ítéletei kimondják: nem történt bántalmazás. Egy az ügyben korábban született szakértői vélemény megerősítette, hogy a kislánynak „az anyja mondta azt, mit kell mondjon”, ezek az „események” nem történtek meg, így az anya feljelentésében foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. A Békéscsabai Járásbíróság 2023. júliusi ítélete indoklásában kimondta: „(…) az anya tanúvallomásában tetten érhető a rossz viszonyukból fakadó elfogultsága és az apa vele szemben indított gyámhatósági eljárása miatti revans”. Az elsőfokon hozott ítéletet a jogerős ítéletében 2024 márciusában a Gyulai Törvényszék helyben hagyta.

Ilyen előzmények után kellett döntenie a békéscsabai gyámhivatalnak, hogy az apa csak a gyámhivatalban és kizárólag nagyon korlátozott időpontban találkozhat-e a jövőben a lányával, vagy sokkal szabadabb körülmények között. Az ekkor megindult és főként Füssy Angélához kötődő „kampány” Szakál Szabolcs szerint megtette a hatását, mert a hatóság úgy döntött, hogy a jövőben sem találkozhat szabadon a gyerekkel, holott a hírbe hozott ismerősei és barátai a korábbi láthatásokon jelen sem voltak, így az abuzálás megtörténte kizárt. Szakál Szabolcs és ismerősei egyébként külön-külön rágalmazási és becsületsértési pert kezdeményeztek a Magyar Jelen munkatársa és az anya ellen, az apa e mellett több mint húsz kommentelő ellen is, akik keresete szerint apai mivoltában sértették meg. Ezt a pert a Battonyai Járásbíróság tárgyalja majd.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."