Leváltották Szolnok DK-s alpolgármesterét

Kis-Magyarország

Egyelőre nem tudni, ki kerül Miskolczi László helyére.

Különleges pillanatokkal kezdődött a szolnoki közgyűlés csütörtöki ülése. Mindjárt az elején Szalay Ferenc polgármester ismertette, hogy Szekeres Éva képviselő neve ezentúl Bóka Éva, és azt is, hogy a korábbi momentumos politikus egyben kilépett a Szolnoki Többség - XXI. század képviselőcsoportból. A városvezető azt is közölte, hogy Galló György Péter pedig a Jobbik - Váltsunk közösen képviselőcsoportból lépett ki. Ezek alapján a két képviselőcsoport megszűnt létezni. Szalay hozzátette, úgy véli, ezzel befejezte a Szolnoki Többség nevű ellenzéki formáció a két és fél éve tartó működését.

Ezek után szót kért az ellenzék soraiban ülő Bóka Éva, aki olyan hozzászólást produkált, hogy azt kormánypárti képviselők is megirigyelhetnék volna. Gyakorlatilag beolvasott az ellenzéknek. Felrótta, hogy saját magát verte szét, mert az nem egy szerveződés volt, hanem egy összeállt banda. Úgy vélte, az elmúlt két év csak arról szólt, hogyan tudja magát az ellenzék kinyírni, ezért is jutott el idáig. 

A továbbiakban ráfordult Miskolczi László bírálatára, aki egyébként nem volt jelen a közgyűlésen. Mint Bóka elmondta, nem számít, hogy jelen van-e az ülésen vagy sem, mert mintha soha nem is lett volna ott Miskolczi. Javasolta, hogy vegyék fel a napirendre a leváltását.

 
Bóka Éva

Szót kérve Ligeti József - aki elsőként ugrott ki a Szolnoki Többségből és ezzel elindította az erodálását - csatlakozott Bókához; azt hangsúlyozta, hogy Miskolczi munkája teljesen feleslegesnek bizonyult és kár fizetést adni neki. Csatlakozott Bóka javaslatához, amit szerinte már korábban meg kellett volna tenni. A Miskolczival kapcsolatos felvetésre reagálva Györfi Mihály, az MSZP-s alpolgármester is bizalmi szavazást kért maga ellen, hogy akkor bizony szavazzanak róla is.

Ezt a polgármester elengedte a füle mellett és csak Miskolczi leváltásáról rendelt el szavazást. 

A képviselők titkos szavazáson döntöttek: a 18-uk közül tizenegyen arról határoztak, hogy Miskolczi Lászlót hívják vissza tisztségéből. Hogy ki lesz majd helyette, egyelőre nem tudni. Lehet, hogy már a következő közgyűlésen szavaznak az új személyről, de az is elképzelhető, hogy majd csak a június 26-ra kitűzött időközi választást követően. Ezt azért kell megtartani a 4-es számú választókerületben, mert itt korábban lemondott mandátumáról a 2019-ben a Demokratikus Koalíció színeiben nyertes, majd függetlenként ténykedő Fajcsák Károly.

Hogy itt kit indítanak a pártok, jelenleg szintén nem tudni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.