Méhkeréki gázkút: mégis szükséges lehet a környezetvédelmi hatástanulmány?

Kis-Magyarország

A megyei főügyészség vizsgálja, helyesen járt-e el a kormányhivatal illetékes hatósága, amikor nem rendelt el az újra megfúrt és termelő Méhkerék 1-es kútnál előzetes környezetvédelmi hatástanulmányt.

Méhkerék 1. számú, földgázkitermelésre alkalmas kútja egy csaknem 14 hektáros, összefüggő szántóföldön található, ahol másfél évtizeddel ezelőtt megpróbálkoztak már a termeléssel, ám az akkori technikai feltételek és mainál sokkal olcsóbb energiahordozó-árak mellett felhagytak vele. Az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán az égbe szökő földgázáraknak és az elmúlt 15 év technológiai fejlődésének köszönhetően a múlt év őszén újból belevágtak a munkálatokba.

A Sarkad és Méhkerék kiszögellésében található kút belátható távolságra van a nyékpusztai gázmezőtől, ám nem ahhoz tartozik. Nyékpusztán a kormány a Corvinus-projekt keretében talált a föld felszíne alatt mintegy 4 ezer méter mélységben található palagázt. Ezt akarja kitermelni, hogy ezzel a honi termelés az eddigi 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárdra emelkedjen. Átlagosan hideg tél mellett a hazai teljes fogyasztás ennek minimum az ötszöröse, és eléri a 10-11 milliárd köbmétert. 

Mint ahogy a Narancs.hu korábban megírta, a Sarkad és Méhkerék közötti egyik mezőgazdasági terület tulajdonosának földjén nemrégiben gázkutat fúrtak. A tulajdonos levelet küldött a bányafelügyeleti hatóságnak és a Békés Vármegyei Főügyészségnek, kifogásolva, hogy az építési engedélyt kiadó határozat azt rögzíti: ehhez a beruházó megszerezte a tulajdonosok hozzájárulását, miközben ez nem felel meg a valóságnak. E mellett arról is írt, szerinte téves és a közérdekkel ellentétes, hogy az erőltetett menetben megvalósuló békési gázkitermelési projekt tavaly decemberben született építési engedélye szerint nem kell környezetvédelmi engedély. 

A Méhkerék 1. számú kút tulajdonosának képviselője, D. L. M. (nem járult hozzá teljes neve közléséhez) nemrégiben panasszal fordult a Békés Vármegyei Főügyészséghez, miután a bányakapitányság nem tekintette beadványát panasznak, s úgy tüntette fel, mintha az engedélyezési eljárás folyamán beszerezték volna a tulajdonos hozzájárulását, holott ez nem történt meg. A vádhatóságnak küldött panaszában a tulajdonos képviselője azt is kifogásolta, hogy az engedélyezési eljárás során a Békés Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztálya nem tartotta szükségesnek az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését. Holott a földtulajdonos képviselője szerint az újbóli kitermelés miatti felmerülő kockázatok miatt ez elengedhetetlen lett volna. 

Február végén a főügyészség törvénysértőnek találta, hogy tulajdonosi hozzájárulás hiányában annak meglétéről nyilatkozott a bányakapitányság. Most pedig a vádhatóság reagált az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány ügyére. „Tájékoztatom, hogy hivatkozott beadványát tartalma szerint elbírálva vizsgálatomat a bányafelügyeleti hatóság döntésének alapjául szolgáló, a hatástanulmány szükségességének tárgyában Békés Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztálya előtt folyamatban volt eljárásra is kiterjesztem” – írta Juhász Lajos főügyészhelyettes. Ez a kissé bonyolult jogi szöveg azt jelenti, hogy a tulajdonos képviselőjének korábbi jelzése alapján a vádhatóság megvizsgálja azt is: az illetékes hatóság helyesen vagy helytelenül döntött, amikor a környezetvédelmi hatástanulmány előzetes elkészítését nem látta szükségesnek az engedélyezési eljárás során.

Még egy kérdés maradt függőben a Méhkerék 1-es kúttal kapcsán. Méghozzá az, hogy a szántóterületből kikanyarított földterület után mekkora kártalanítást kap(hat) a tulajdonos. A korábbi döntés szerint ez 58 ezer forint. Ezt a tulajdonos képviselője megalázónak alacsonynak és méltánytalannak tartja. Ezért a döntést megtámadta a Szegedi Járásbíróság előtt. (Azért itt, mert a viharsarki bíróságok elfogultság miatt nem tárgyalhatják ezt az ügyet.) A feltárásban érdekelt Auróra Energy Kft. ügyvezetője, Holoda Attila, korábbi energetikai államtitkár viszont a múlt héten úgy nyilatkozott a Narancs.hu-nak, megítélése szerint ez az összeg még némiképp túlzónak is tekinthető. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.