Méhkerék 1. számú, földgázkitermelésre alkalmas kútja egy csaknem 14 hektáros, összefüggő szántóföldön található, ahol másfél évtizeddel ezelőtt megpróbálkoztak már a termeléssel, ám az akkori technikai feltételek és mainál sokkal olcsóbb energiahordozó-árak mellett felhagytak vele. Az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán az égbe szökő földgázáraknak és az elmúlt 15 év technológiai fejlődésének köszönhetően a múlt év őszén újból belevágtak a munkálatokba.
A Sarkad és Méhkerék kiszögellésében található kút belátható távolságra van a nyékpusztai gázmezőtől, ám nem ahhoz tartozik. Nyékpusztán a kormány a Corvinus-projekt keretében talált a föld felszíne alatt mintegy 4 ezer méter mélységben található palagázt. Ezt akarja kitermelni, hogy ezzel a honi termelés az eddigi 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárdra emelkedjen. Átlagosan hideg tél mellett a hazai teljes fogyasztás ennek minimum az ötszöröse, és eléri a 10-11 milliárd köbmétert.
Mint ahogy a Narancs.hu korábban megírta, a Sarkad és Méhkerék közötti egyik mezőgazdasági terület tulajdonosának földjén nemrégiben gázkutat fúrtak. A tulajdonos levelet küldött a bányafelügyeleti hatóságnak és a Békés Vármegyei Főügyészségnek, kifogásolva, hogy az építési engedélyt kiadó határozat azt rögzíti: ehhez a beruházó megszerezte a tulajdonosok hozzájárulását, miközben ez nem felel meg a valóságnak. E mellett arról is írt, szerinte téves és a közérdekkel ellentétes, hogy az erőltetett menetben megvalósuló békési gázkitermelési projekt tavaly decemberben született építési engedélye szerint nem kell környezetvédelmi engedély.
A Méhkerék 1. számú kút tulajdonosának képviselője, D. L. M. (nem járult hozzá teljes neve közléséhez) nemrégiben panasszal fordult a Békés Vármegyei Főügyészséghez, miután a bányakapitányság nem tekintette beadványát panasznak, s úgy tüntette fel, mintha az engedélyezési eljárás folyamán beszerezték volna a tulajdonos hozzájárulását, holott ez nem történt meg. A vádhatóságnak küldött panaszában a tulajdonos képviselője azt is kifogásolta, hogy az engedélyezési eljárás során a Békés Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztálya nem tartotta szükségesnek az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését. Holott a földtulajdonos képviselője szerint az újbóli kitermelés miatti felmerülő kockázatok miatt ez elengedhetetlen lett volna.
Február végén a főügyészség törvénysértőnek találta, hogy tulajdonosi hozzájárulás hiányában annak meglétéről nyilatkozott a bányakapitányság. Most pedig a vádhatóság reagált az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány ügyére. „Tájékoztatom, hogy hivatkozott beadványát tartalma szerint elbírálva vizsgálatomat a bányafelügyeleti hatóság döntésének alapjául szolgáló, a hatástanulmány szükségességének tárgyában Békés Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztálya előtt folyamatban volt eljárásra is kiterjesztem” – írta Juhász Lajos főügyészhelyettes. Ez a kissé bonyolult jogi szöveg azt jelenti, hogy a tulajdonos képviselőjének korábbi jelzése alapján a vádhatóság megvizsgálja azt is: az illetékes hatóság helyesen vagy helytelenül döntött, amikor a környezetvédelmi hatástanulmány előzetes elkészítését nem látta szükségesnek az engedélyezési eljárás során.
Még egy kérdés maradt függőben a Méhkerék 1-es kúttal kapcsán. Méghozzá az, hogy a szántóterületből kikanyarított földterület után mekkora kártalanítást kap(hat) a tulajdonos. A korábbi döntés szerint ez 58 ezer forint. Ezt a tulajdonos képviselője megalázónak alacsonynak és méltánytalannak tartja. Ezért a döntést megtámadta a Szegedi Járásbíróság előtt. (Azért itt, mert a viharsarki bíróságok elfogultság miatt nem tárgyalhatják ezt az ügyet.) A feltárásban érdekelt Auróra Energy Kft. ügyvezetője, Holoda Attila, korábbi energetikai államtitkár viszont a múlt héten úgy nyilatkozott a Narancs.hu-nak, megítélése szerint ez az összeg még némiképp túlzónak is tekinthető.
