Menekül a rendőrség a kínos kérdések elől a gyulai rabosítási botrányban

Kis-Magyarország

A rendőrkapitányság nem válaszolt egyetlen lényegi kérdésre sem, pedig még az ügyészség és az igazságügyi miniszter szerint is hibáztak. Az ügyben megszólalt a térség parlamenti képviselője is. A helyi DK időközi polgármester-választást javasol. Frissítve!

Az eddig történtek dióhéjban:

  • 2020. április 20-án egy bejegyzést írt Csóka-Szűcs János a „Gyulai cenzúramentes csevegő” Fb-oldalra, majd délután a gyulai, kürtöléssel vegyített autós felvonulás után megosztotta véleményét a gyulai kórházkiürítéssel kapcsolatban.
  • A Gyulai Rendőrkapitányság egyenruházás rendőrei és civil ruhás nyomozói - közel tucatnyian - május 13-i hajnali 6 órakor megjelentek Csóka-Szűcs János házánál.
  • Rémhírterjesztéssel gyanúsították, házkutatást tartottak az ingatanban, lefoglalták számítástechnikai eszközeit, majd rabosították és kihallgatták.
  • A gyanúsítással szemben Csóka-Szűcs panasszal élt a Gyulai Járási Ügyészségen, amely május 15-én ennek helyt adott kimondva: nem történt törvénysértés, nincs bűncselekmény.
  • Május 18-án pedig kiderült, hogy a bejelentő nem más volt, mint Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere. Görgényi sajtóközleményében tagadja, hogy feljelentést tett volna, azt állítja, ő csupán egy kérést fogalmazott meg a rendőrség felé.
Csóka-Szűcs: előállították, rabosították, kihallgatták

Csóka-Szűcs: előállították, rabosították, kihallgatták

Fotó: A szerző felvétele

Ennek ellentmond az eljárás megszüntetéséről szóló rendőrségi és ügyészségi határozat, amely feljelentőként ír a gyulai városvezetőről. Mivel számos kérdés megválaszolatlan maradt az ügyben - többek között az, hogy miért gondolta a rendőrség egy tényközlésről, illetve véleményről, hogy kimeríti a rémhírterjesztés tényállását -, ezért kérdésekkel fordultunk a megyei kapitánysághoz.

Többek között arról érdeklődtünk:

  • mi magyarázza, hogy az április 20-i feljelentés és május 13-i rendőri intézkedés között 23 nap telt el, miért vártak ilyen sokáig, és miért pont ekkor intézkedtek?
  • Azt is firtattuk, felmerült-e az a lehetőség, hogy elutasítsák Görgényi Ernő polgármester feljelentését? Ez, mint utóbb a Békés Megyei Főügyészség döntéséből kiderült, indokolt lett volna.
  • Rákérdeztünk arra, gyakorolt-e valaki, vagy valamilyen szerv pressziót a rendőrségre?
  • Azt is tudakoltuk, nem volt-e eltúlzott az erődemonstráció május 13-án, amikor több, mint 10 rendőr és nyomozó jelent meg Csóka-Szűcs János házánál?
  • Ha Csóka-Szűcs elismerte, hogy a szóban forgó bejegyzéseket ő tette a „Gyulai cenzúramentes csevegő” Facebook-oldalán, akkor mi szükség volt arra, hogy lefoglalják a számítógépét és mobiltelefonját? Milyen egyéb adatokra voltak kíváncsiak? És ennek nyomán mit tudtak meg?
  • A jogállami és európai normáknak megfelelően Csóka-Szűcs kihallgatása után nem kellett volna a rendőrségnek arról gondoskodnia, hogy az érintettet hazaszállítsa? Különös tekintettel arra, hogy mozgássérül emberről volt szó, akinél azért nem volt mobiltelefon, mert elvették tőle.
  • Kommentár nélkül

    A rendőrség viszont egyetlen kérdésünkre sem válaszolt érdemben.

    Ellenzéki vezetők és Csóka-Szűcs a gyulai rendőrség lépcsőin

    Ellenzéki vezetők és Csóka-Szűcs a gyulai rendőrség lépcsőin

    Fotó: A szerző felvétele

    „Tájékoztatjuk, hogy a megkeresésében megjelölt eljárás során a Gyulai Rendőrkapitányság a büntetőeljárási törvény szabályai szerint járt el és tudomásul vette az ügyészség álláspontját, a konkrét esetben hozott döntését. A jövőben mindezekre figyelemmel alakítja további gyakorlatát. A megszüntetett büntetőeljárással kapcsolatban a rendőrség további kérdésekre nem válaszol” - közölte rövid válaszlevelében a megyei kapitányság.

    Pedig a Csóka-Szűcsöt védő Magyar Helsinki Bizottság szerint a rendőrségi eljárás több szempontból is jogszabályokba ütközik, eltúlzott volt. Mi több, vasárnap egy interjúban még az igazságügyi miniszter, Varga Judit is arról beszélt, hogy a szervek hibáztak, bár azt nem fejtette ki, miben. Így Varga szavaiból az sem derült ki, hogy a "hiba" alatt esetleg törvénysértést ért-e. Mert ha igen, akkor abból le kéne vonnia a rendőrségnek a következtetéseket, de mint a fenti válaszból kiderül, továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy ők törvényesen jártak el.

    A törvényhozónak nincs baja a jogtalan rendőrségi akcióval

    Két nap késéssel megszólalt a gyulai ügyben a térség országgyűlési képviselője, Kovács József (Fidesz-KDNP), aki korábban éppen annak a gyulai kórháznak volt a főigazgatója, amelyet járványkórházzá alakítottak és közel 1200 ágyat „szabadítottak fel” a koronavírussal fertőzött betegeknek.

    Fb-posztjában kiáll a rendőrségi feljelentést tevő Görgényi Ernő polgármester mellett. Ezt írja: „Meglátásom szerint a mindenkori polgármester feladatai közé tartozik, hogy polgárai védelmében szót emeljen, minden olyan problémára felhívja a figyelmet, amely városának lakosai nyugalmát megzavarhatja, kiemelten egy ilyen járványügyi veszélyhelyzetben.”

    Kovács József és Görgényi Ernő: egymás mellett

    Kovács József és Görgényi Ernő: egymás mellett

    Fotó: Kovács József/Facebook.com

    Ugyanakkor az eltúlzott és törvénytelen rendőri akcióról és arról, hogy rémhírterjesztés miatti feljelentés nem állta meg a helyét az ügyészség szerint, egyetlen szót sem szól.

    Frissítés! Legyen időközi polgármester-választás

    A Demokratikus Koalíció (DK) helyi szervezete nevében Leel-Őssy Gábor gyulai önkormányzati képviselő szerda délben nyílt levelében lemodásra szólította fel Görgényi Ernőt. Egyben azt javasolja, hogy ezt követően tartsanak időközi polgármester-választást a békési fürdővárosban. Ugyanakkor a helyi DK nem azt kéri, hogy a feljelentési ügybe keveredett és kétes országos hírnevet szerző Görgényi távozzon a közéletből, hanem azt javasolja: a jelenlegi fideszes polgármester és Csóka-Szűcs János mérkőzzön meg a városvezetői posztért.

    Há kétség volna, milyen szerepet játszott a polgármester

    Há kétség volna, milyen szerepet játszott a polgármester

    Fotó: narancs.hu

    „Ezzel az európai megoldással lezárulhat a vita, a helyi polgárok kinyilváníthatják, hogy a két érintett közül kinek hisznek, kiben bíznak. Ideje lenne visszatérni Európába. Most tehetünk egy kis lépést. Merjünk európaiak lenni!” – írja Leel-Őssy Gábor.

    (Címlapfotó: A Csóka-Szűcs János melletti szolidaritási séta résztvevői a múlt pénteken megérkeztek a gyulai rendőrség elé. A felvételt a szerző készítette.)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.