Menekül a rendőrség a kínos kérdések elől a gyulai rabosítási botrányban

Kis-Magyarország

A rendőrkapitányság nem válaszolt egyetlen lényegi kérdésre sem, pedig még az ügyészség és az igazságügyi miniszter szerint is hibáztak. Az ügyben megszólalt a térség parlamenti képviselője is. A helyi DK időközi polgármester-választást javasol. Frissítve!

Az eddig történtek dióhéjban:

  • 2020. április 20-án egy bejegyzést írt Csóka-Szűcs János a „Gyulai cenzúramentes csevegő” Fb-oldalra, majd délután a gyulai, kürtöléssel vegyített autós felvonulás után megosztotta véleményét a gyulai kórházkiürítéssel kapcsolatban.
  • A Gyulai Rendőrkapitányság egyenruházás rendőrei és civil ruhás nyomozói - közel tucatnyian - május 13-i hajnali 6 órakor megjelentek Csóka-Szűcs János házánál.
  • Rémhírterjesztéssel gyanúsították, házkutatást tartottak az ingatanban, lefoglalták számítástechnikai eszközeit, majd rabosították és kihallgatták.
  • A gyanúsítással szemben Csóka-Szűcs panasszal élt a Gyulai Járási Ügyészségen, amely május 15-én ennek helyt adott kimondva: nem történt törvénysértés, nincs bűncselekmény.
  • Május 18-án pedig kiderült, hogy a bejelentő nem más volt, mint Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere. Görgényi sajtóközleményében tagadja, hogy feljelentést tett volna, azt állítja, ő csupán egy kérést fogalmazott meg a rendőrség felé.
Csóka-Szűcs: előállították, rabosították, kihallgatták

Csóka-Szűcs: előállították, rabosították, kihallgatták

Fotó: A szerző felvétele

Ennek ellentmond az eljárás megszüntetéséről szóló rendőrségi és ügyészségi határozat, amely feljelentőként ír a gyulai városvezetőről. Mivel számos kérdés megválaszolatlan maradt az ügyben - többek között az, hogy miért gondolta a rendőrség egy tényközlésről, illetve véleményről, hogy kimeríti a rémhírterjesztés tényállását -, ezért kérdésekkel fordultunk a megyei kapitánysághoz.

Többek között arról érdeklődtünk:

  • mi magyarázza, hogy az április 20-i feljelentés és május 13-i rendőri intézkedés között 23 nap telt el, miért vártak ilyen sokáig, és miért pont ekkor intézkedtek?
  • Azt is firtattuk, felmerült-e az a lehetőség, hogy elutasítsák Görgényi Ernő polgármester feljelentését? Ez, mint utóbb a Békés Megyei Főügyészség döntéséből kiderült, indokolt lett volna.
  • Rákérdeztünk arra, gyakorolt-e valaki, vagy valamilyen szerv pressziót a rendőrségre?
  • Azt is tudakoltuk, nem volt-e eltúlzott az erődemonstráció május 13-án, amikor több, mint 10 rendőr és nyomozó jelent meg Csóka-Szűcs János házánál?
  • Ha Csóka-Szűcs elismerte, hogy a szóban forgó bejegyzéseket ő tette a „Gyulai cenzúramentes csevegő” Facebook-oldalán, akkor mi szükség volt arra, hogy lefoglalják a számítógépét és mobiltelefonját? Milyen egyéb adatokra voltak kíváncsiak? És ennek nyomán mit tudtak meg?
  • A jogállami és európai normáknak megfelelően Csóka-Szűcs kihallgatása után nem kellett volna a rendőrségnek arról gondoskodnia, hogy az érintettet hazaszállítsa? Különös tekintettel arra, hogy mozgássérül emberről volt szó, akinél azért nem volt mobiltelefon, mert elvették tőle.
  • Kommentár nélkül

    A rendőrség viszont egyetlen kérdésünkre sem válaszolt érdemben.

    Ellenzéki vezetők és Csóka-Szűcs a gyulai rendőrség lépcsőin

    Ellenzéki vezetők és Csóka-Szűcs a gyulai rendőrség lépcsőin

    Fotó: A szerző felvétele

    „Tájékoztatjuk, hogy a megkeresésében megjelölt eljárás során a Gyulai Rendőrkapitányság a büntetőeljárási törvény szabályai szerint járt el és tudomásul vette az ügyészség álláspontját, a konkrét esetben hozott döntését. A jövőben mindezekre figyelemmel alakítja további gyakorlatát. A megszüntetett büntetőeljárással kapcsolatban a rendőrség további kérdésekre nem válaszol” - közölte rövid válaszlevelében a megyei kapitányság.

    Pedig a Csóka-Szűcsöt védő Magyar Helsinki Bizottság szerint a rendőrségi eljárás több szempontból is jogszabályokba ütközik, eltúlzott volt. Mi több, vasárnap egy interjúban még az igazságügyi miniszter, Varga Judit is arról beszélt, hogy a szervek hibáztak, bár azt nem fejtette ki, miben. Így Varga szavaiból az sem derült ki, hogy a "hiba" alatt esetleg törvénysértést ért-e. Mert ha igen, akkor abból le kéne vonnia a rendőrségnek a következtetéseket, de mint a fenti válaszból kiderül, továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy ők törvényesen jártak el.

    A törvényhozónak nincs baja a jogtalan rendőrségi akcióval

    Két nap késéssel megszólalt a gyulai ügyben a térség országgyűlési képviselője, Kovács József (Fidesz-KDNP), aki korábban éppen annak a gyulai kórháznak volt a főigazgatója, amelyet járványkórházzá alakítottak és közel 1200 ágyat „szabadítottak fel” a koronavírussal fertőzött betegeknek.

    Fb-posztjában kiáll a rendőrségi feljelentést tevő Görgényi Ernő polgármester mellett. Ezt írja: „Meglátásom szerint a mindenkori polgármester feladatai közé tartozik, hogy polgárai védelmében szót emeljen, minden olyan problémára felhívja a figyelmet, amely városának lakosai nyugalmát megzavarhatja, kiemelten egy ilyen járványügyi veszélyhelyzetben.”

    Kovács József és Görgényi Ernő: egymás mellett

    Kovács József és Görgényi Ernő: egymás mellett

    Fotó: Kovács József/Facebook.com

    Ugyanakkor az eltúlzott és törvénytelen rendőri akcióról és arról, hogy rémhírterjesztés miatti feljelentés nem állta meg a helyét az ügyészség szerint, egyetlen szót sem szól.

    Frissítés! Legyen időközi polgármester-választás

    A Demokratikus Koalíció (DK) helyi szervezete nevében Leel-Őssy Gábor gyulai önkormányzati képviselő szerda délben nyílt levelében lemodásra szólította fel Görgényi Ernőt. Egyben azt javasolja, hogy ezt követően tartsanak időközi polgármester-választást a békési fürdővárosban. Ugyanakkor a helyi DK nem azt kéri, hogy a feljelentési ügybe keveredett és kétes országos hírnevet szerző Görgényi távozzon a közéletből, hanem azt javasolja: a jelenlegi fideszes polgármester és Csóka-Szűcs János mérkőzzön meg a városvezetői posztért.

    Há kétség volna, milyen szerepet játszott a polgármester

    Há kétség volna, milyen szerepet játszott a polgármester

    Fotó: narancs.hu

    „Ezzel az európai megoldással lezárulhat a vita, a helyi polgárok kinyilváníthatják, hogy a két érintett közül kinek hisznek, kiben bíznak. Ideje lenne visszatérni Európába. Most tehetünk egy kis lépést. Merjünk európaiak lenni!” – írja Leel-Őssy Gábor.

    (Címlapfotó: A Csóka-Szűcs János melletti szolidaritási séta résztvevői a múlt pénteken megérkeztek a gyulai rendőrség elé. A felvételt a szerző készítette.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.