Orbán Győző tízszeresére növelné bányája kapacitását
Orban-Gyozo.jpg

Orbán Győző tízszeresére növelné bányája kapacitását

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. április 8.

Kis-Magyarország

Évi egymillió tonnára növelné bányájának termelését a miniszterelnök apukája. A Gánttól pár száz méterre lévő bánya jelentős környezetvédelmi kockázatot jelent, ennek ellenére zöld utat kapott az önkormányzattól.

A dolomit iránti „megnövekedett kereslet miatt” megtízszerezné a kitermelést gánti bányájában az Orbán Győző tulajdonában lévő Dolomit Kft.

A miniszterelnök apjának cége már eddig is hatalmas kapacitással dolgozott a több mint 12 hektáros (122.540 négyzetméter) nyílt színi kőfejtőjében, hiszen évi 100 ezer tonna (37 ezer köbméter) dolomit kitermelésére volt engedélye.

Gigantikus méretű gödröt vájtak Orbánék családi vállalkozásai - Megdöbbentő légi felvételek a gánti bányáról és betonüzemről

Berepültük az Orbán család cégbirodalmát a Fejér megyei Gánt felett. Elképesztő, amit láttunk.

Ezt szeretnék most felpörgetni, nem is kicsit: a birtokunkban lévő dokumentumok szerint évi egymillió tonna (370 ezer köbméter) nyersanyagot termelnének ki, ami azt jelenti, hogy kilenc év alatt teljesen kimerítenék a bányatelek ásványvagyonát.

A tervek szerint évi 250 nap, napi 10 órában folyna a termelés robbantással. A köveket helyben osztályoznák és törnék, ami ekkora mennyiségnél 170 teherautó fordulót jelent (340 elhaladás), a járművek pedig négy közeli településen (Zámoly, Gánt, Söréd, Csákberény, Csákvár) is keresztülhaladnak. Noha a bányaudvar közelebb van Gánthoz, közigazgatásilag Zámolyhoz tartozik, a helyi önkormányzat azonban nem áll az Orbán-család terveinek útjába. A zámolyi képviselőtestület tavaly szeptember 6-án rendkívüli ülésén

sürgősséggel, „nemzetgazdasági érdekre való tekintettel” kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a bővítést.

A képviselők egyhangúlag szavazták meg Bánszki István polgármester előterjesztését.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Egy ekkora kapacitásnövelés természetesen jelentős környezeti terheléssel is jár. A több és nagyobb robbantások miatt jelentősen megnőhet a légszennyező anyagok kibocsátása, a nagyobb mennyiségű por pedig jóval messzebbre is eljuthat, mint eddig.

A jelentősen megnövelt kitermelés és a hatalmas teherautó forgalom pedig nagyobb zajterheléssel is jár. Legalábbis ez áll a Székesfehérvári Járási Hivatal részletes környezeti hatásvizsgálatában, amely a szerkesztőségünk birtokában van. A tavaly októberi határozat szerint a „tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások származhatnak”, emiatt a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.

Orbán Győző cége ugyanis a beadott kapacitásnövelési kérelmében ezekkel a környezeti hatásokkal egyáltalán nem foglalkozott. Nem terveztek azzal, hogy a folyamatosan figyeljék a légszennyezést és a zajterhelést, így nincsenek tervek arra, hogy milyen intenzitás illetve szélerősség esetén kellene leállni a termeléssel. Ráadásul a káros hatásokat csökkentő intézkedéseket sem terveznek bevezetni Orbánék.

Pedig a hatóság szerint mindez törvényileg szükséges lenne, már csak azért is mert a bányaterülettől alig száz, a kitermelés helyétől pedig kevesebb mint 400 méterre található a legközelebbi épület, ami épp a helyi szociális otthon: a közeli épületekben pedig a megnövekedett kitermelés és forgalom keltette rezgések is kárt okozhatnak.

false

 

Tovább növeli a terhelést, hogy a tervek szerint Orbán Győzőék a Disznóhegy nevű dombot is elbontanák, ami eddig védte Gántot a bánya por- és zajterhelésétől. A hatóság részletesen sorolja a Dolomit Kft. kérelmének hiányosságait. Egy helyen például azt írják, hogy

a törőgép „jelentősen nagyobb zajkibocsátású, mint ami a dokumentációban szerepel, az értéket bizonyítékkal nem támasztották alá”.

Mivel a fenti kockázatokkal a Dolomit Kft. egyáltalán nem foglalkozott, a hatóság szerint környezeti hatásvizsgálatra van szükség, mielőtt kiadnák az engedélyt az évi egymillió tonna dolomit kitermelésére.

false

 

Egy ilyen eljárás jelentősen lelassítaná és megdrágítaná a beruházást, sőt még az is kiderülhetne, hogy törvényes keretek között nem lehetséges tízszeresére növelni a kitermelést. Ezzel azonban a Zámolyi Önkormányzatnál is tisztában lehetnek, erre utal legalábbis a helyi képviselő-testület decemberi ülése, ahol arról született határozat, hogy a Dolomit Kft. kapacitásbővítésével kapcsolatos partnerségi egyeztetés során „szóban, vagy írásban vélemény, javaslat nem érkezett”.

false

 

A testület ezért januárban Orbánék igényeihez igazította a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot is.

Országszerte botrányok övezik Orbán Győző üzleteit

Nem ez lenne az első alkalom, hogy Orbán Győző a helyi lakosok kárára terjeszkedik. Ahogy arról a Magyar Narancs korábban részletesen írt, Hahóton a korábbi telektulajdonosokat, a konkurenciát és a védett lápot hatósági segítséggel legyőzve kezdett tőzeget kitermelni, Bicskén a Gántról odaszállított kő miatti por és zajszennyezés okoz problémákat a telephely mellett élőknek, Gánt Gránás településrészén pedig egy hulladékfeldolgozó keltett komoly tiltakozási hullámot.

A sietségre talán magyarázatot jelenthet, hogy múlt héten útépítési programot hirdetett a kormány. Az elkövetkező öt évben 980 milliárd forintból fejlesztik a hazai közutakat, 2022-ig mindjárt 858 milliárd forintot költenének el.

Az ugyanis már többször is bebizonyosodott, hogy állami beruházásokhoz Orbán Győző 2010 után megtáltosodott cégei szállítják a szükséges alapanyagot. Ahogy arról korábban beszámolt a Magyar Narancs, a Nemzeti Lovarda újjáépítéséhez Gántról fuvarozták a köveket, valamint beton­elemeket vittek a 8-as főút várpalotai felújításához. Egy forrásunk pedig arról beszélt, hogy a Orbán Győzőék a Séd–Nádor-csatorna kármentesítésében is szerepet vállalhattak.

A Direkt36 arról írt, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. murvát és betonelemeket rendelt Gántról a XVIII. kerületben és Rákosmentén végzett csatornázási munkákhoz. A lap bizonyítékai szerint évekkel ezelőtt egy másik budapesti csatornázási munkára is szállított az egyik Orbán-érdekeltség, ahogyan többször is látták a Dolomit teherautóit befordulni az állami építőipari beruházások egyik legnagyobb szereplője, a Colas Út Építőipari Zrt. telephelyeire is.

A cég gyártotta betonelemeket használtak a Margitsziget felújításakor, a Figyelő már 2012-ben arról írt, hogy a Dolomit Kft. megrendeléseket kapott az állami építkezéseken dolgozó Swietelsky Magyarország Kft.-től.

A papa fedett üzletei

Hatalmas állami beruházások beszállítói a miniszterelnök családjához köthető vállalkozások. Több olyan építkezést azonosítottunk, ahová Orbán Győzőék bányájából viszik a követ vagy a betonelemeket. Gánt közelében nemrég új bányát nyitottak, Hahóton pedig lassan versenytársak nélkül termelheti ki az értékes tőzeget az Orbán-érdekeltség.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.