A napokban jár le az a határidő, amelyet a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Társaságcsoport (Démász) Szakszervezete adott a területi áramszolgáltatónak: ha nem teljesítik követeléseiket, sztrájkba lépnek. Az érdekvédelem szerint a dolgozók túlterhelése már szinte elviselhetetlen, az elbocsátások mögött pedig csak a profitnövelés szándéka húzódik meg.
Az okok
Az utóbbi hónapokban csaknem kétszáz dolgozójától vált meg a dél-magyarországi áramszolgáltató, az EDF-Démász. A leépítés már nyár dereka óta tart, megközelítőleg százhúsz dolgozó a felmondási idejét tölti, vagy már megszűnt a munkaviszonya.
| ||
Ezt a lépést azonban nem csoportos létszámleépítésként hajtották végre, hanem közös megegyezések aláírásával. A dolgozókat az vehette rá, hogy a felmondás helyett elfogadják ezt a verziót, hogy a cég busás végkielégítést: több mint egyéves jövedelmük egy összegben való kifizetését ígérte és teljesítette számukra. Bár az alapbérek változóak, úgy tudjuk, legalább egymillió forinthoz jutottak így a leépített dolgozók, akik más esetben csak a törvényben és a kollektív szerződésben bízhattak volna. (Jellemző lehet egyébként a cégen belüli viszonyokra, hogy a lehetőséget látva – szakszervezeti források szerint – nem is csak ennyi, hanem további 30-40 dolgozóval több hagyta volna ott a vállalatot, de a szolgáltató nem akart mindenkit elengedni.)
Tarthatatlan helyzet
A Démász-szakszervezet szerint a fűnyíróelven végrehajtott leépítés az EDF Démász egész területén érezteti hatását, és súlyosan érintheti az áramszolgáltató napi működését is. „A dolgozók elégedetlensége teljesen jogos, az utóbbi évek-évtizedek folyamatos karcsúsításai, leépítései miatt egyre drasztikusabb a túlterheltségük. Bár a technikai ellátottság sokat javult a privatizáció óta, de a hivatalos túlórák száma és a leterheltség egyre tarthatatlanabb” – érzékelteti az alkalmazottak helyzetét Nagy Sándor.
| Fura mérések, durva számlák Az EDF-Démász sajátos számlázási szokásairól korábban több cikket is közöltünk. Ezeket itt, itt és itt olvashatja. |
Az érdekvédelem – és egy neve mellőzését kérő kiskunhalasi áramszolgáltatós dolgozó – szerint egyébként nemcsak az alkalmazottak, de a fogyasztók is rosszul járnak. „Össze se lehet vetni, mennyivel több a munka, mint mondjuk tíz éve. Ráadásul kevesebb a melós, így később érünk oda a hibajavításra, vagy kevesebben lesznek az ügyfélszolgálaton, vagy még több probléma lesz a követhetetlen áramdíjszámlákkal” – jósolja a férfi. Ezt Nagy Sándor is megerősíti: „Már a határon van a dolgozók túlóraterhelése is, ami legfeljebb évi háromszáz óra lehetne. A már eddig is végrehajtott leépítések miatt, valóban, az irodai, műszaki, hibaelhárítási munkák szenvedhetnek késedelmet, vagy válhatnak problémássá.”
A kormány serkentő lépései
| ||
De vajon miért érte meg az EDF-Démásznak százmilliókért bőkezű lelépési pénzt fizetni? Ezt a cég szűkszavú közleménye úgy indokolta, hogy „a munkavállalói érdekképviseletek és a menedzsment által közösen kidolgozott szociális csomag pedig az önként távozó munkavállalók helyzetét segítette”. A szakszervezetnek azonban más a véleménye: szerintük a francia tulajdonú áramszolgáltató a hírnevét próbálta védeni, s nem akarta, hogy egy újabb tömeges elbocsátáshullám ártson az arculatára nagyon is érzékeny vállalatnak.
Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy a létszámleépítést a kormányzati rezsicsökkentés, illetve adópolitika okozta-e. Az EDF-Démász szerint (legalábbis részben) igen: neki is, „akárcsak a többi szolgáltatónak, a szabályozási és adózási rendszer változásának kettős terhe miatt át kellett tekintenie azokat a területeket, ahol a kiadásait csökkentheti. A menedzsment a fenntartható működés érdekében mérsékelte a külső kiadásokat, és döntött a beruházások visszafogásáról.” Az érdekvédő ugyanakkor elmondta: elvárják, hogy a szolgáltató garanciát vállaljon, és tartsa be a munkaidőre, a túlfoglalkoztatásra, a pluszmunkára vonatkozó szabályokat. „Követeljük, hogy állítsák le a leépítéseket, tartsák be a munkavédelmi és munkajogi szabályokat, ne terheljék tovább a dolgozókat, és biztosítsák a gondos munkavégzéshez szükséges időt.”
Csökkent a színvonal
Ha ezen a héten nem történik fordulat a cég és a szakszervezet közti konfliktusban, akkor sztrájkolni fognak dolgozók – tudtuk meg. A szolgáltató esetében – külföldi minták alapján – ez kezdetben kétórás áramszünetet jelenthet például egy nagyobb vállalkozás, illetve adott esetben egy közepes nagyságú város esetében. Ez ugyan az áramszolgáltatás biztonságát nem befolyásolhatja, de a szakszervezet nem zárja ki, hogy ha nem következik be fordulat, annak előbb-utóbb a fogyasztók is megérzik az említett negatív hatásait.
Hogy milyen anomáliák fordulhatnak elő a takarékosság miatt, arra jó példa, ami tavaly és a napokban ismét megtörtént a már említett Kiskunhalason. Tavaly novemberben letört ágak, vízszintesen vágott törzsrészek, fölöslegesen csonkra nyírt gömbakácok, elszállítatlan zöldhulladék mutatta, merre jártak az EDF-Démász által felkért falombkorona-nyeső alvállalkozók. A képviselők szavai szerint „brutális” és „ordenáré facsonkolások” ügye még a város testülete előtt is napirend lett. A fanyesésekkel megbízott cég képviselője akkor azt mondta: náluk a segédmunkásaikon kívül mindenki kertész szakember, de annyi pénzből, amit erre a munkára kapnak, nem lehet esztétikai fanyesést végezni. Pár napja a külvárosban ismét megcsonkítottak egy fasort, ráadásul tévedésből nem is a kijelölt oldalon. A városban egyébként is egymást érik a közvilágítási áramszünetek, és gyakran hetek telnek el a hibaelhárításig, ami – például a térségi feladatot ellátó kórház előtti tér esetében – több mint bosszantó körülmény.
