Sztrájk a makói gumigyárban: összegyűlni tilos!

Kis-Magyarország

Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a Contitech makói üzemében a munkások. Mivel gyülekezni nem volt szabad,  ezért aki beszüntette a munkát – a műszakban dolgozók fele –, hátrébb lépett a gépétől erre az időre.

 

A mintegy 1500 embernek munkát adó makói gumigyárban, a Contitech Fluid Automotive Hungária Kft.-nél azért szervezett tiltakozást a Makói Gumiipari Szakszervezet (MGSZ), mert tavaly nyáron a vállalat egyoldalúan felmondta a kollektív szerződést. Ez azzal járt, hogy a túlmunka feltételei változtak. A dolgozók szeretnék visszakapni korábbi juttatásaikat, a munkakörülmények javítását kérik. A  régóta ott dolgozók az esetleges elbocsátásukkor járó tisztességes végkielégítésüket érzik veszélyben. 

A Continental csoporthoz tartozó autóipari beszállító meglehetősen zárt munkahely, de azért a közösségi oldalon is lehetett olvasni a fejleményekről. Egy alkalommal az üzem dolgozói várták a cég HR-esét, de ő lemondta a találkozót. Szerettek volna vele tárgyalni a kollektív szerződés felmondása után megígért 3 százalékos béremelésről, amelyről a Facebookon azt írták, nevetséges mértékű, és „ez volt az utolsó csepp a pohárban”.

A Narancs.hu érdeklődésére a Continental országos vállalati kommunikációs vezetője, Hornyacsek Zoltán azt közölte, 2020 júliusa óta egyeztetnek a kollektív szerződés „megújításáról”, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetével, a Contitech Dolgozók Független Szakszervezetével és a Makói Gumiipari Szakszervezettel. A múlt év végén az MGSZ visszalépett a tárgyalásoktól, és sztrájkbizottságot alakított. A kft.

„mint munkáltató elkötelezett amellett, hogy megállapodjon egy új, versenyképes kollektív szerződésről.

Továbbra is arra törekszünk, hogy mukatársainkkal együtt tudjuk makói telephelyünk versenyképességét javítani, és ezzel a gyár hosszú távú jövőjét biztosítani. A sztrájkbizottság követeléseivel kapcsolatban jelenleg is folynak az egyeztetések” – közölte a kommunikációs vezető. Azt is írta, tiszteletben tartják a sztrájkolók jogát.

Ez először azért nem ment egyszerűen, mert – mint az MGSZ által közzé tett dokumentumból kiderül – a munkáltató nem engedélyezte, hogy a sztrájkolók az üzemben összegyűljenek, sőt, azt sem akarta, hogy akik beszüntetik a munkát a meghirdetett időben, szerda dél és 14 óra között, az üzem területén maradjanak. Ám kívül a koronavírus-járvány miatti korlátozások értelmében nem gyűlhettek össze a munkások. Végül olyan megoldás született, hogy akik erre az időre beszüntették a munkát – információink szerint a 4-500 főből álló műszaknak mintegy a fele –,

az hátrébb lépett a géptől, úgy helyezkedett el, hogy ne akadályozza azokat, akik tovább dolgoztak.

A Contitech makói gyára madártávlatból

 
A Contitech makói gyára madártávlatból
Fotó: continental.hu

A makói üzemre rossz idők járnak, nem csak a koronavírus-járvány és az autóipar átalakulása miatt. A kft. tavalyig tíz év alatt 3.8 milliárd forintot fizetett be iparűzési adóként a városi önkormányzat költségvetésébe. 2019-ben azonban jelezte, hogy a piaci fejlemények nyomán 2020-ban várhatóan kevesebbet fog adózni. Az önkormányzat viszont módosította az építményadó-rendeletét, úgy, hogy az a nagyobb cégeket sújtotta jobban. A módosítást bíróságon támadták meg az érintettek – a hírek szerint a Contitech is – és a Kúria megsemmisítette az egyes cégeket hátrányosan érintő helyi jogszabályt.

A közösségi oldalon megjelent olyan vélemény, miszerint a Contitech eladásra készíti fel, „kistafírozza” a makói gyárat, ezt valószínűsíti a kollektív szerződés felmondása.  

Lapunk kérdésére, mi a vállalat véleménye erről, Hornyacsek Zoltán ezt írta: „Kérjük a megértésüket, hogy a vállalati politikánknak megfelelően nem kommentálunk semmilyen szóbeszédet vagy spekulációt. Azt biztosan állíthatjuk, hogy hosszú távú célunk fenntartani vezető pozíciónkat azokban az iparágakban, ahol tevékenykedünk, éppen ezért folyamatosan a stratégiánkat helyezzük a középpontba, a kapacitásainkat pedig a várható kereslethez igazítjuk.”

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.