Másfél héttel ezelőtt azonos tartalmú levelet küldött a békési gázmező Sarkadhoz és Méhkerékhez közel eső részén lévő földterület tulajdonosának képviselője a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság Bányászati és Gázipari Főosztály Szolnoki Bányafelügyeleti Osztályának, valamint a Békés Vármegyei Főügyészségnek. A tulajdonos panasza kétirányú.
Álláspontja szerint téves és a közérdekkel ellentétes az erőltetett menetben megvalósuló békési gázkitermelési projekt tavaly decemberben született építési engedélye. Azt a passzust kifogásolja, hogy „a repesztéses technológiás szénhidrogén bányászati tevékenység nem környezetvédelmi hatástanulmány köteles, s ezért szakhatóságok bevonása nem szükséges”. Ezzel szemben köztudomásúnak nevezi, hogy a szénhidrogén bányászata fokozott veszélyekkel járó tevékenység, ehhez elég felidézni az utóbbi évek vagy évtizedek magyarországi gázkitöréseit. Panaszában a tulajdonos képviselője azt is leírta, hogy az itt alkalmazott repesztéses technika agresszív bányászati módszernek minősül, amelynek során veszélyes vegyszereket pumpálnak hatalmas nyomás mellett akár több száz, vagy több ezer méter mélybe. Meglátása szerint annak környezetvédelmi vizsgálata mindenképpen indokolt volna, hogy ezek a veszélyes anyagok azonnal vagy idővel nem jutnak-e a talajba, a talajvízbe vagy a légkörbe.
A panaszos szerint ez az eset is arra lehet példa, hogy nem a jogszabályokkal, hanem azok feltehetően téves alkalmazásával lehet a baj. Meglátása szerint az esetleges szennyeződés lehetőségét a tisztánlátás érdekében mindenképpen fontos volna környezetvédelmi vizsgálatsor alapján igazolni vagy cáfolni. Ezért a törvényesség védelme érdekében mindenképpen ügyészi vizsgálatot sürget az ügyfél.
Emellett azt sérelmezi, hogy a gázkitermelést előkészítő – ahogy a Narancs.hu többször beszámolt, igen erőltetett ütemű – projekt során a 2022 decemberében megszületett építési engedélyt kiadó határozat azt rögzíti, hogy ehhez a beruházó megszerezte a tulajdonosok hozzájárulását, miközben ez nem felel meg a valóságnak. Ezért írásbeli másolatot kér a beruházótól az állítólagos tulajdonosi hozzájárulásról. Emellett alapjogi szempontból visszásnak tartja, hogy a szóban forgó építési engedély határozata ellen csak jogi képviselőt bevonva és kizárólag elektronikus úton lehetséges a fellebbezés. Ez ugyanis nem csupán megnehezíti, hanem sok esetben ellehetetleníti az egyszerű állampolgárt jogainak érvényesítésében. Arról nem beszélve, hogy teljességgel ellentmond az Alaptörvény XXIII. cikkének. Ez kimondja: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.”
Végül pedig a gázmezőn lévő földtulajdonos képviselője panaszában újfent megerősítette, hogy továbbra is „rendkívül méltatlannak és törvénysértőnek” tekinti, hogy mindössze 58 ezer forintért kívánja az állam és a bányavállalat szolgalmi joggal terhelni a földet. Magyarul: csupán ennyit fizetne azért, hogy az ott lévő földje több ezer négyzetméteres részén az elkövetkező években gázkitermelés folyik, s azt ki kell vonni a termelésből. (Ez egyébként a földterület értékét is igen jelentős mértékben csökkenti.) Jelezte a jogvita továbbra is fennáll, mert emiatt pert kezdeményeztek, amelyet hamarosan a Szegedi Törvényszék tárgyal.
Korábban lapunk beszámolt arról, hogy a földtulajdonos által felkért hivatalos ingatlanforgalmi értékbecslő a szolgalmi jog megváltásának összegét minimálisan 2,5 millió forintban jelölte meg. Ami, akárhogyan nézzük, közel 45-szörös különbséget jelent. Hírt adtunk az előző hónapokban a békési gázmezővel kapcsolatban arról is, hogy ez környezetvédelmi és egészségügyi veszélyeket jelenthet. De nagy kérdés az is, hogy az újabb technológia ellenére 3500-4000 méter mélyről felszínre hozható-e a földgáz, ha igen, akkor megfizethetők-e a költségek. A békési gázmezők feltárása kapcsán megírtuk: az Orbán-kormány a Corvinus-terv részeként a jelenlegi mintegy 1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre akarja növelni a hazai földgáz-kitermelést.
A beadványra tett rövid válaszában a Szolnoki Bányakapitányság azt írta, hogy azt elnevezése ellenére nem tekinti panasznak, így érdemben nem is foglalkozik vele. A Békés Vármegyei Főügyészség még nem válaszolt.
