Téves jogértelmezés és valótlanság miatt panasszal élt a békési gázmező egyik földtulajdonosa

Kis-Magyarország

A gázkitermelésbe újonnan bevonni tervezett békési gázmező egyik földtulajdonosának képviselője panaszt nyújtott be a Szolnoki Bányakapitányságnak és a Békés Vármegyei Főügyészségnek. Azt kifogásolta, hogy a repesztéses technológia ellenére nem kell környezetvédelmi hatástanulmány. De sérelmezi azt is, hogy az építési engedély határozata nem létező tulajdonosi hozzájárulásról ír.

Másfél héttel ezelőtt azonos tartalmú levelet küldött a békési gázmező Sarkadhoz és Méhkerékhez közel eső részén lévő földterület tulajdonosának képviselője a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság Bányászati és Gázipari Főosztály Szolnoki Bányafelügyeleti Osztályának, valamint a Békés Vármegyei Főügyészségnek. A tulajdonos panasza kétirányú.

Álláspontja szerint téves és a közérdekkel ellentétes az erőltetett menetben megvalósuló békési gázkitermelési projekt tavaly decemberben született építési engedélye. Azt a passzust kifogásolja, hogy „a repesztéses technológiás szénhidrogén bányászati tevékenység nem környezetvédelmi hatástanulmány köteles, s ezért szakhatóságok bevonása nem szükséges”. Ezzel szemben köztudomásúnak nevezi, hogy a szénhidrogén bányászata fokozott veszélyekkel járó tevékenység, ehhez elég felidézni az utóbbi évek vagy évtizedek magyarországi gázkitöréseit. Panaszában a tulajdonos képviselője azt is leírta, hogy az itt alkalmazott repesztéses technika agresszív bányászati módszernek minősül, amelynek során veszélyes vegyszereket pumpálnak hatalmas nyomás mellett akár több száz, vagy több ezer méter mélybe. Meglátása szerint annak környezetvédelmi vizsgálata mindenképpen indokolt volna, hogy ezek a veszélyes anyagok azonnal vagy idővel nem jutnak-e a talajba, a talajvízbe vagy a légkörbe.

A panaszos szerint ez az eset is arra lehet példa, hogy nem a jogszabályokkal, hanem azok feltehetően téves alkalmazásával lehet a baj. Meglátása szerint az esetleges szennyeződés lehetőségét a tisztánlátás érdekében mindenképpen fontos volna környezetvédelmi vizsgálatsor alapján igazolni vagy cáfolni. Ezért a törvényesség védelme érdekében mindenképpen ügyészi vizsgálatot sürget az ügyfél.

Emellett azt sérelmezi, hogy a gázkitermelést előkészítő – ahogy a Narancs.hu többször beszámolt, igen erőltetett ütemű – projekt során a 2022 decemberében megszületett építési engedélyt kiadó határozat azt rögzíti, hogy ehhez a beruházó megszerezte a tulajdonosok hozzájárulását, miközben ez nem felel meg a valóságnak. Ezért írásbeli másolatot kér a beruházótól az állítólagos tulajdonosi hozzájárulásról. Emellett alapjogi szempontból visszásnak tartja, hogy a szóban forgó építési engedély határozata ellen csak jogi képviselőt bevonva és kizárólag elektronikus úton lehetséges a fellebbezés. Ez ugyanis nem csupán megnehezíti, hanem sok esetben ellehetetleníti az egyszerű állampolgárt jogainak érvényesítésében. Arról nem beszélve, hogy teljességgel ellentmond az Alaptörvény XXIII. cikkének. Ez kimondja: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.”

Végül pedig a gázmezőn lévő földtulajdonos képviselője panaszában újfent megerősítette, hogy továbbra is „rendkívül méltatlannak és törvénysértőnek” tekinti, hogy mindössze 58 ezer forintért kívánja az állam és a bányavállalat szolgalmi joggal terhelni a földet. Magyarul: csupán ennyit fizetne azért, hogy az ott lévő földje több ezer négyzetméteres részén az elkövetkező években gázkitermelés folyik, s azt ki kell vonni a termelésből. (Ez egyébként a földterület értékét is igen jelentős mértékben csökkenti.) Jelezte a jogvita továbbra is fennáll, mert emiatt pert kezdeményeztek, amelyet hamarosan a Szegedi Törvényszék tárgyal.

Korábban lapunk beszámolt arról, hogy a földtulajdonos által felkért hivatalos ingatlanforgalmi értékbecslő a szolgalmi jog megváltásának összegét minimálisan 2,5 millió forintban jelölte meg. Ami, akárhogyan nézzük, közel 45-szörös különbséget jelent. Hírt adtunk az előző hónapokban a békési gázmezővel kapcsolatban arról is, hogy ez környezetvédelmi és egészségügyi veszélyeket jelenthet. De nagy kérdés az is, hogy az újabb technológia ellenére 3500-4000 méter mélyről felszínre hozható-e a földgáz, ha igen, akkor megfizethetők-e a költségek. A békési gázmezők feltárása kapcsán megírtuk: az Orbán-kormány a Corvinus-terv részeként a jelenlegi mintegy 1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre akarja növelni a hazai földgáz-kitermelést.

A beadványra tett rövid válaszában a Szolnoki Bányakapitányság azt írta, hogy azt elnevezése ellenére nem tekinti panasznak, így érdemben nem is foglalkozik vele. A Békés Vármegyei Főügyészség még nem válaszolt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.