Újabb ellentmondások merültek fel, mégis ítéletet hirdettek Váradi András perében

  • Magyar Krisztián
  • 2017. október 17.

Kis-Magyarország

A bíróság most sem volt hajlandó elrendelni a helyszíni szemlét, lezárták a pótmagánvádas eljárást. A gázoló első fokon nem bűnös.

Kedd kora délután folytatódott Székesfehérváron a korábban Mészáros Lőrinc terjeszkedése ellen küzdő alcsútdobozi juhász halála miatt indult per. A pótmagánvádas eljárás következő – és mint végül kiderült, utolsó – felvonásában újabb szakértői anyagokat is ismertetett a bíróság, de ahelyett, hogy a haláleset eddigi ellentmondásait feloldották volna, még több tisztázandó kérdés merült fel. Ennek fényében is furcsa, hogy a Székesfehérvári Járásbíróság végül lezárta az ügyet.

Váradi András

Váradi András

 

Az Együtt alcsútdobozi polgármester-jelöltjeként induló Váradit még a 2014-es önkormányzati választások előestéjén ütötte el egy akkor 84 éves, Ausztriában és Felcsúton élő férfi. (Az ügy pontos részleteit korábbi cikkünkben már feltártuk.) A juhász halálos sérüléseket szenvedett, a székesfehérvári kórházban halt meg. Az alcsútdobozi polgármesteri székért induló Váradi ekkor éppen hazafelé tartott, de Alcsútdoboz és Etyek között – minden bizonnyal – leesett a kocsija tetejére rögzített létra, ő megállt és kiszállt, hogy felvegye. Időközben ugyan­abban a sávban megállt mögötte egy másik autós. Váradit, amikor a létrával a vállán visszafelé tartott a saját autójához, egy Etyek felől érkező Mercedes elütötte. Ekkor már sötét volt, így a szemből érkező kocsi sofőrjének, az akkor 84 éves, Bécsben és Felcsúton élő idős férfinak látnia kellett Váradi autójának fényeit, illetve vészvillogóit is, de gyakorlatilag fékezés nélkül csapta el a juhászt. Váradi András testét az ütközéstől 26 méterre találták meg a mentősök.

Újabb ellentmondások

Mivel a rendőrség bűncselekmény hiányában korábban már megszüntette a nyomozást, a Váradiékat képviselő Magyar György ügyvéd pótmagánvádas eljárást kezdeményezett; a Bicskén indult ügy végül átkerült a Székesfehérvári Járásbíróságra. Korábbi cikkünkben már hosszasan feltártuk az ügy visszásságait, egyebek közt azt a furcsaságot, hogy a műszaki szakértői véleményben rögzítettek szerint balról érte az ütközés Váradi Andrást, miközben a jobb oldalán sérült súlyosan úgy, hogy az orvosi szakértői vélemény is ezt erősítette meg. A létra körül is sok a bizonytalanság, hiszen ezen elvileg átment az az autó, amely Váradi András kocsija mögött állt meg, és a kezdetben született nyomozati anyagok szerint az áldozat vállán is ott volt, amikor elütötték – ám a tárgyon semmilyen horpadás vagy egyéb külsérelmi nyom nem látható. Nehezen áll össze az is, hogy a létra hogyan került a gázolás után a hátul álló autó és a szalagkorlát közé. Ám a létrával a rendőrök nem sokat törődtek, le sem foglalták a nyomozás során. (Ezért nézhettük meg korábban mi is a család házának padlásán: valóban nincs rajta semmilyen horpadás, elhajlás, zúzódás.)

Meglepő, de csak Magyar Györgyék többszöri kérését követően, több mint 2,5 évvel a baleset után született egy igazságügyi szakértői vélemény a létráról, amely végül nem tudta megerősíteni azt, amit eddig sejteni lehetett a balesetről. A keddi tárgyaláson is megjelent nyomszakértő közölte: a létrán nincs olyan sérülés, amely arra utalna, hogy az Váradi András vállán volt, amikor őt elütötték, holott az eddigi eljárás során ezt egy fontos körülményként rögzítették. Olyan nyomokat azonosítottak a létrán, amelyek vagy akkor születtek, amikor a leesett létra érintkezett a Váradi mögött érkező autóval, vagy akkor, amikor az leesett a juhász kocsijáról.

Nincs helyszíni szemle

Ezek ismeretében Magyar György ismét kérte a bíróságot, hogy rendeljen el helyszíni szemlét, mert szerinte csakis úgy lehet megnyugtatóan rekonstruálni a helyzetet. Kiemelte, hogy jelenleg ugyanolyan időjárási és fényviszonyok között vizsgálható a baleset, hiszen majdnem napra pontosan 3 éve történt a szerencsétlenség. Ezt indoklás nélkül utasította vissza a bíró, nem először, hiszen ezt már többször kérte az ügyvéd. Ezt követően Magyar György azt próbálta elérni, hogy legalább hallgassa meg a bíróság a baleseti helyszínelésen jelen lévő rendőröket és mentősöket, de ezt sem fogadta el a bírónő. Váradiék képviselőjének volt még egy újabb próbálkozása, az ügyvéd szerette volna, ha feláll egy szakértői intézet, amelynek az lett volna az elsődleges feladata, hogy feltárja a szakértői vélemények közötti ellentmondásokat, de ez sem vezetett eredményre. Ezek után jegyezte megy Magyar György, hogy szerinte a bíróság nem tesz eleget a kötelességének, miszerint muszáj lenne minden olyan részletet feltárni, amely közelebb vinné a feleket az igazsághoz.

A vád- és a védőbeszéd utáni ítélet szerint a Váradi Andrást elütő M. Ferenc nem bűnös, a bíróság úgy véli, minden rendelkezésre áll, amely alapján ítélet hozható, így szükségtelen lett volna újabb szakértők bevonása. A költségeket, több mint 350 ezer forintot a juhász özvegyének kellene állnia, de Magyar György bejelentette, hogy biztosan fellebbeznek az ítélet ellen, így a jelenlegi állás szerint másodfokon folytatódik az eljárás.

Hogyan halt meg Váradi András, az igazmondó juhász?

A hiányos és ellentmondásokkal teli, ám hamar lezárt nyomozás után az áldozat családja pótmagánvádas eljárásban derítene fényt Váradi András halálának pontos körülményeire. Ám az ügy a Fejér megyei bíróságokon alig halad előre: mintha senki sem szeretné, hogy a baleset helyszínén próbálják rekonstruálni azt a végzetes októberi estét.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.