Újabb ellentmondások merültek fel, mégis ítéletet hirdettek Váradi András perében

  • Magyar Krisztián
  • 2017. október 17.

Kis-Magyarország

A bíróság most sem volt hajlandó elrendelni a helyszíni szemlét, lezárták a pótmagánvádas eljárást. A gázoló első fokon nem bűnös.

Kedd kora délután folytatódott Székesfehérváron a korábban Mészáros Lőrinc terjeszkedése ellen küzdő alcsútdobozi juhász halála miatt indult per. A pótmagánvádas eljárás következő – és mint végül kiderült, utolsó – felvonásában újabb szakértői anyagokat is ismertetett a bíróság, de ahelyett, hogy a haláleset eddigi ellentmondásait feloldották volna, még több tisztázandó kérdés merült fel. Ennek fényében is furcsa, hogy a Székesfehérvári Járásbíróság végül lezárta az ügyet.

Váradi András

Váradi András

 

Az Együtt alcsútdobozi polgármester-jelöltjeként induló Váradit még a 2014-es önkormányzati választások előestéjén ütötte el egy akkor 84 éves, Ausztriában és Felcsúton élő férfi. (Az ügy pontos részleteit korábbi cikkünkben már feltártuk.) A juhász halálos sérüléseket szenvedett, a székesfehérvári kórházban halt meg. Az alcsútdobozi polgármesteri székért induló Váradi ekkor éppen hazafelé tartott, de Alcsútdoboz és Etyek között – minden bizonnyal – leesett a kocsija tetejére rögzített létra, ő megállt és kiszállt, hogy felvegye. Időközben ugyan­abban a sávban megállt mögötte egy másik autós. Váradit, amikor a létrával a vállán visszafelé tartott a saját autójához, egy Etyek felől érkező Mercedes elütötte. Ekkor már sötét volt, így a szemből érkező kocsi sofőrjének, az akkor 84 éves, Bécsben és Felcsúton élő idős férfinak látnia kellett Váradi autójának fényeit, illetve vészvillogóit is, de gyakorlatilag fékezés nélkül csapta el a juhászt. Váradi András testét az ütközéstől 26 méterre találták meg a mentősök.

Újabb ellentmondások

Mivel a rendőrség bűncselekmény hiányában korábban már megszüntette a nyomozást, a Váradiékat képviselő Magyar György ügyvéd pótmagánvádas eljárást kezdeményezett; a Bicskén indult ügy végül átkerült a Székesfehérvári Járásbíróságra. Korábbi cikkünkben már hosszasan feltártuk az ügy visszásságait, egyebek közt azt a furcsaságot, hogy a műszaki szakértői véleményben rögzítettek szerint balról érte az ütközés Váradi Andrást, miközben a jobb oldalán sérült súlyosan úgy, hogy az orvosi szakértői vélemény is ezt erősítette meg. A létra körül is sok a bizonytalanság, hiszen ezen elvileg átment az az autó, amely Váradi András kocsija mögött állt meg, és a kezdetben született nyomozati anyagok szerint az áldozat vállán is ott volt, amikor elütötték – ám a tárgyon semmilyen horpadás vagy egyéb külsérelmi nyom nem látható. Nehezen áll össze az is, hogy a létra hogyan került a gázolás után a hátul álló autó és a szalagkorlát közé. Ám a létrával a rendőrök nem sokat törődtek, le sem foglalták a nyomozás során. (Ezért nézhettük meg korábban mi is a család házának padlásán: valóban nincs rajta semmilyen horpadás, elhajlás, zúzódás.)

Meglepő, de csak Magyar Györgyék többszöri kérését követően, több mint 2,5 évvel a baleset után született egy igazságügyi szakértői vélemény a létráról, amely végül nem tudta megerősíteni azt, amit eddig sejteni lehetett a balesetről. A keddi tárgyaláson is megjelent nyomszakértő közölte: a létrán nincs olyan sérülés, amely arra utalna, hogy az Váradi András vállán volt, amikor őt elütötték, holott az eddigi eljárás során ezt egy fontos körülményként rögzítették. Olyan nyomokat azonosítottak a létrán, amelyek vagy akkor születtek, amikor a leesett létra érintkezett a Váradi mögött érkező autóval, vagy akkor, amikor az leesett a juhász kocsijáról.

Nincs helyszíni szemle

Ezek ismeretében Magyar György ismét kérte a bíróságot, hogy rendeljen el helyszíni szemlét, mert szerinte csakis úgy lehet megnyugtatóan rekonstruálni a helyzetet. Kiemelte, hogy jelenleg ugyanolyan időjárási és fényviszonyok között vizsgálható a baleset, hiszen majdnem napra pontosan 3 éve történt a szerencsétlenség. Ezt indoklás nélkül utasította vissza a bíró, nem először, hiszen ezt már többször kérte az ügyvéd. Ezt követően Magyar György azt próbálta elérni, hogy legalább hallgassa meg a bíróság a baleseti helyszínelésen jelen lévő rendőröket és mentősöket, de ezt sem fogadta el a bírónő. Váradiék képviselőjének volt még egy újabb próbálkozása, az ügyvéd szerette volna, ha feláll egy szakértői intézet, amelynek az lett volna az elsődleges feladata, hogy feltárja a szakértői vélemények közötti ellentmondásokat, de ez sem vezetett eredményre. Ezek után jegyezte megy Magyar György, hogy szerinte a bíróság nem tesz eleget a kötelességének, miszerint muszáj lenne minden olyan részletet feltárni, amely közelebb vinné a feleket az igazsághoz.

A vád- és a védőbeszéd utáni ítélet szerint a Váradi Andrást elütő M. Ferenc nem bűnös, a bíróság úgy véli, minden rendelkezésre áll, amely alapján ítélet hozható, így szükségtelen lett volna újabb szakértők bevonása. A költségeket, több mint 350 ezer forintot a juhász özvegyének kellene állnia, de Magyar György bejelentette, hogy biztosan fellebbeznek az ítélet ellen, így a jelenlegi állás szerint másodfokon folytatódik az eljárás.

Hogyan halt meg Váradi András, az igazmondó juhász?

A hiányos és ellentmondásokkal teli, ám hamar lezárt nyomozás után az áldozat családja pótmagánvádas eljárásban derítene fényt Váradi András halálának pontos körülményeire. Ám az ügy a Fejér megyei bíróságokon alig halad előre: mintha senki sem szeretné, hogy a baleset helyszínén próbálják rekonstruálni azt a végzetes októberi estét.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.