Vidéki tüntetési körkép – Komló: „úgynevezett” polgármester, Békéscsaba: Simonka-mentes politika, Debrecen: Kósa, takarodj!

Kis-Magyarország

Hógolyóval dobálták meg a Fidesz-iroda ajtaját Komlón, Békéscsabán Simonka-mentes Békés megyét követeltek, Debrecenben pedig Kósa Lajos egykori polgármestert küldték el a demonstrálók melegebb éghajlatra.

Közel 200 tüntető gyűlt össze szombat délután Komló belvárosában. A sűrű havazásban és erős szélben is kitartottak a résztvevők, akik a Zrínyi tértől a Városháza elé vonultak át a Momentum komlói és pécsi tagjainak vezetésével. A sorban MSZP-s, DK-s és Új Kezdetes zászlók is felbukkantak. Leghangosabban az „Orbán takarodj!” szólt, az autók szélvédőin itt is megjelent az „O1G” felirat.

false

Fotó: A szerző felvétele



„Úgynevezett polgármester”
A tüntetőket három rendőrautó kísérte, biztosítva a forgalmat a kereszteződésekben. A Városház téren a momentumos Nemes Balázs felolvasta az tüntetők öt pontját, majd a Momentum komlói szervezetének vezetője, Hidegkuti Szabolcs köszöntötte a tüntetőket. A párt képviselői felszólították a fideszes Polics József „úgynevezett polgármestert” (sic!), hogy utasítsa el a rabszolgatörvényt és álljon ki a dolgozó komlóiak mellett. Ezután az aktivisták segítségével kiragasztottak néhány példányt az öt pontos követelésből az önkormányzat épületének ajtajára.

false

Fotó: A szerző felvétele



false

Fotó: A szerző felvétele

Zárásként a momentumos képviselők hógolyó csatára hívták ki a tüntetés résztvevőit, és ennek köszönhetően hamarosan hógolyó zápor hullott a szomszédos épületben lévő Fidesz iroda ajtajára. Nemes Balázs az iroda postaládájába is bedobta az ötpontos követelést, majd közölte, egyúttal kihívják a komlói fideszes képviselőket egy hógolyózásra, amelynek idejét és helyét ők választhatják meg.
A háromnegyed órás tüntetés ezzel véget is ért, a Városház tér kiürült.

Harmadik demonstráció Békéscsabán
A tavaly decemberben megkezdődött tüntetési szezonban szombat kora este harmadszor demonstráltak a viharsarkiak, s immár másodszor a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Békés Megyei Hírlap és online változata, a beol.hu szerkesztőségénél, Békéscsaba belvárosában.

false

Fotó: A szerző felvétele



false

 

Fotó: A szerző felvétele

A tiltakozó megmozdulást a Momentum szervezte, amelynek egyik megyei vezetője, Sebők Éva arra hívta fel a figyelmet a szakadó hóban és a mínusz 5 fokos hidegben, hogy a valódi médiát és a propagandát sose keverjük össze. Hangsúlyozta, hogy a valódi tájékozódás szempontjából elvesztettük a beol.hu-t, a megyei hírlapot, valamint a fideszes települések önkormányzati lapjait, köztük az Orosházi Életet, amelyek szimpla kormánypropagandát nyomnak közpénzen. Némi ellensúlyként aktivisták a Nyomtass Te Is! legfrissebb számát osztották a megjelenteknek.

Sebők Éva a metsző hidegre utalva azt mondta, normális esetben és normális országban ilyenkor, szombat este mindenkinek otthon kellene ülnie, de most nem tehetjük ezt. A momentumos szónok beszélt az ellenzék öt pontjáról, s arról, hogy az ellenzék összefogott és képes közös cselekvésre a szakszervezetekkel és a civilekkel.

Simonka-mentes Békés megyét!
A most vállaltan kisebb látogatottságú rendezvény bevezetője a jövő szombati nagyobb békéscsabai tüntetésnek, amelyre Hadházy Ákost, a liberálisoktól Bősz Anettet, a DK-s Vadai Ágnes és a párbeszédes Tordai Bencét is várják. A most mintegy 60-70 ember között a békéscsabai ellenzéki pártok többségének a képviselőt láttuk. A Viharsarokból sokan mentek el a szombati budapesti tüntetésre.

A szónok végül hitet tett amellett, hogy Orbán-mentes Magyarországra és Simonka György-mentes Békés megyére van szükség. „Simonka György és kétes tevékenysége a legfőbb érv amellett, hogy Magyarországnak miért kell csatlakoznia az Európai Ügyészséghez!” – mondta Sebők Éva. Majd elképedésének adott hangot, hogy a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított Simonka még szabadlábon van.

Az egybegyűltek azzal váltak el egymástól, hogy január 12-én újra találkoznak és ismét tüntetnek.

Debrecen: Mr. 20 százalék
Bár szombat reggel óta folyamatosan esett a hó, és az egyébként is huzatos debreceni utcákban lankadatlanul tépett a csípős szél, mégis félezernyi ember összegyűlt a városháza elé, hogy demonstratív módon hangot adjon ellenérzéseinek.

false

Fotó: A szerző felvétele



A legfőbb követelések nem különböztek azoktól, amiket az utóbbi hónapban számtalan alkalommal elmondtak már a fővárosi demonstrációkon. Egyben azonban sajátos volt a debreceni tüntetés a többihez képest. Itt igen határozottan követelték a túlóratörvény visszavonásán túl annak előterjesztőjének, Kósa Lajos debreceni fideszes országgyűlési képviselőnek távozását a közéletből. Kósa 1998 és 2014 között polgármestere volt Debrecennek, és regnálása alatt terjedt el róla, hogy ő a Mr. 20 százalék; vagyis aki minden közpénzes beruházás után 20 százalék pénzt lenyúl saját zsebbe.

Fidesz-közlemény: Soros-hálózat
A szakszervezeti vezetők és az ellenzéki pártok helyi képviseletében megszólalók egyöntetűen az összefogás szükségessége mellett érveltek a kormány népnyúzó intézkedései ellenében. Illetve szóltak az őszi önkormányzati választásokon történő közös fellépés szükségessége mellett.

false

Fotó: A szerző felvétele



A szombat esti tüntetéssel egyidőben a debreceni Fidesz közleményt adott ki, amelyben a helyi tiltakozást is a „bevándorláspárti Soros-hálózat” tevékenységének tulajdonítja. A debreceni Fidesz szerint a helyi tüntetők is a „külföldi érdekek mentén cselekednek, a békés és rendszerető magyarok kárára”.

A szabadság őrvárosa és a szolgalelkű megyei lap
A helyi Fidesz keményen elutasító reagálásnak érdekes háttere, hogy éppen most hirdették meg féléves ünneplését annak, amikor 1849-ben Debrecenbe vonult vissza Kossuth Lajos vezényletével az osztrákok ellenében küzdő magyar kormány, s maga Kossuth nevezte Debrecent a szabadság őrvárosának.

false

 

Fotó: A szerző felvétele



A szabadság őrvárosában, Debrecenben az utóbbi egy hónapnak kétségtelenül ez volt a legnagyobb kormányellenes tüntetése mind a tiltakozók számát, mind a megszólalók sokaságát tekintve. Szót kapott a helyi szervezőn – a Mi vagyunk Debrecen elnevezésű közösségen – túl a Jobbik, az MSZP, az LMP helyi embere, és a Momentum részéről az országosan ismert Cseh Katalin.

A városháza előtti demonstráció hivatalos zárása után százak vonultak át a Fidesz székháza elé, majd rövid skandálások után visszamentek a belvárosba, ahol a kormányzati médiapakkba került megyei napilap, a Hajdú-bihari Napló székháza előtt adták hangos tiltakozással a bizonyságát annak, mennyire elégedetlenek a kormánypárti médiasűrűség tagjává vált megyei napilap szolgalelkű ténykedésének. Aztán negyedóra múltán – a rendőrség által szorosan követett – sokadalom békésen feloszlott.

Meghirdetetten most az vár a debreceni – jobb széltől a bal szélig tartó – politikai alakulatokra, hogy meg tudnak-e egyezni az önkormányzati voksolás kampányára abban, hogy a Fidesz jelöltjei ellenében csak egyetlen oppozíciós személy induljon Debrecen választókerületeiben.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.