Interjú

„A füle botját sem”

Upor László dramaturg, egyetemi tanár, rektorhelyettes

Könyv

Majdnem lehetetlen címmel könyvet írt az SZFE autonómiaharcáról. A kötet a Magyar Narancs könyvek sorozatban jelent meg, a Tea Kiadó gondozásában. A felsőoktatás megrablásáról, a mélyállam kiépüléséről, a fő-fő fáraóról, a hatalmi visszaélések milyenségéről, és a felemelő pillanatok utáni fájdalmas tapasztalatokról is beszélgettünk vele.

Magyar Narancs: Miért érezted fontosnak, hogy megírd ezt a könyvet?

Upor László: Valahogy be kellett keretezni azt, ami a Színművészetin történt. Fontos, hogy emlékezzünk rá, és hogy ne mosódjanak el az emlékek. Sem eltüntetni, sem kiradírozni, sem a mítoszok felhői közé emelni nem volna jó ezt az egészet. Nem szabad, hogy az emlékeinkre emlékezve tekerjük-sodorjuk tovább nem létező narratívák fonalát. A személyes része pedig nyilvánvaló, egy ekkora történetnek aktív részeseként természetes, hogy ezzel kezdeni kell valamit. És a legkézenfekvőbb megfogalmazni, megírni, kiemlékezni, ami történt.

MN: Mikor kezdted el írni?

UL: Sokáig nem gondoltam, hogy meg tudom írni, nem volt meg az a távolság, ahonnan rá tudtam volna nézni az eseményekre. De hát, ahogy sokan jelezték is nekem, én voltam olyan helyzetben, én voltam jelen olyan pillanatoknál, amelyek a megírás felé löknek. Egyszer csak elkezdtem azt gondolni, hogy képes lehetek rá, és lehet, hogy szükségem is van rá. Az a szerencsés helyzet állt elő, hogy ösztöndíjjal Németországba mehettem: mintha ajándékba kaptam volna azt a távolságot, amelyik végül lehetővé tette az írást. Megérkeztem 2022. szeptember 30-án és október 1-jén leírtam az első fejezetet, vagyis valamit, amiből később egy fejezet lett.

MN: 2019-ben indult a Corvinus Egyetem átalakítása, ott már megjelentek azok a sémák, amelyeket később az SZFE-n is bevetettek. Fel voltatok készülve erre?

UL: Mi már nagyon korán láttuk, hogy a teljes magyar felsőoktatást megrabolják. Amikor a kancellári rendszert bevezették, nyilvánvaló volt, hogy az egyetemi autonómia megindul a lefolyóba, és egyesek gondosan húzogatják a vécéláncot, hogy ez a folyamat a lehető leggyorsabban végbemenjen. Az úgynevezett modellváltás 2019–2020 fordulóján durvult be, és világosan látszott, hogy a teljes magyar felsőoktatás autonómiáját megszünteti. Ezt a felsőoktatás vezetői igyekeztek nem meglátni akkoriban. Azt gondolhatták, hogy megússzák különalkukkal, hogy ez képtelenség, és úgysem fog megtörténni, vagy talán lemondtak az egyetemi önrendelkezésről annak reményében, hogy a rengeteg pénz, ami a lopások után megmarad, mégiscsak valami javulást hoz. Az egész modellváltásnak az a lényege, hogy a közvagyont kitolják olyan alapítványokba, amelyek továbbra is a közvagyonból működnek, de a köz ellenőrzése nélkül. Az alapítványokat egy szűk körű kuratórium felügyeli, amelynek tagjait elvileg életfogytiglanra nevezi ki a jelenlegi kormány. Ez tulajdonképpen a mélyállam kiépülésének egy nagyon intenzív módja. Intellektuális és gazdasági kontroll a teljes felsőoktatáson, és mindenen, amit hozzá lehet söpörni. A mi esetünkben úgy tűnhetett, másról van szó, mintha a Színművészeti einstandolása „csak” a kultúrharc része volna. Viszont mi nagyon korán nem csak felismertük, de hangoztattuk is, hogy ami rólunk szól, az nem csak rólunk szól, ami velünk történik, az nem csak velünk fog megtörténni. Vigyázat, kedves felsőoktatás, itt komoly baj van! De a kedves felsőoktatás a füle botját sem mozdította.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.