olvasópróba

A megevett ország

Könyv

Dániel András meséi sorra hódítják meg a (báb)színpadokat.

Kicsi bácsi és Kicsi néni a színházban is megmutatják a hétköznapi semmiségek szépségét, és a kuflikról is több előadás készült. A Megették az ovit azonban nem egy mesekönyvből lett színdarabbá, hanem egyenesen a szombathelyi Mesebolt Bábszínház felkérésére született. A nagy zabálást egyébként egy bumfordi óriás követte el, az új ovi építésébe pedig a polgármestertől a főnáspángig és a fűzoltóparancsnokig mindenki beleszól. A szójátékokkal tűzdelt, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló abszurd mese tizenhét szerepét Kolozsi Angéla játssza, aki amellett, hogy remek színész, maga is rendez és mesekönyveket ír. Az előadás tervezője Grosschmid Erik. Rendezője, Somogyi Tamás harmadszor dolgozik a társulattal, és legutóbbi szombathelyi rendezése, a Lili és a bátorság elnyerte a legjobb gye­rekelőadás díját a színházi kritikusoktól. Most azonban nem kell feltétlenül Szombathelyre utazni, ha valaki látni akarja az új előadást, mert tartanak budapesti bemutatót is. Gyerekeknek négyéves kortól ajánlott (Jurányi Ház, május 4., 11 óra).

Nyolc évvel vagyunk a Huxit után, egy rehabilitációs, vagy inkább átnevelő intézetben, amelynek az a célja, hogy építse a nemzeti közösséget, és megváltoztassa a rossz beidegződéseket, amelyek ennek ellenében hatnak. Igen, A béke szigete (egyelőre) egy 2034-ben játszódó disztópia, amelyet Schilling Árpád vezetésével a Freeszfe hallgatói, oktatói és civil szereplők adnak elő a CEU Nádor utcai épületében, alkalmat adva arra is, hogy a nézők bejárják ezt az egyetem ellehetetlenítése által emblematikussá vált épületet. (Emlékezzünk csak: húsz éve, 2004-ben mutatták be a Krétakör legendás Feketeországát, amelynek az uniós csatlakozás volt az egyik apropója.) Hogy milyen megközelítésre számíthatunk, arról Schilling Árpád a Freeszfe oldalán közzétett interjúban így vallott: „Az volt a döntésünk, hogy ne vicceljünk ezzel, hogy ne ironizáljunk, ne parodizáljuk ezt a helyzetet, ne engedjük meg magunknak és a nézőknek, hogy infantilizálódjunk. Egy olyan országban, amiben morális válság van, ahol darabokra hullik a társadalom, és semmibe nem tudunk belekapaszkodni, mert nincs közös nevező, tragédiára van szükség, hogy az emberek jobban szembesüljenek a felelősségükkel, lássuk, hogy mit veszíthetünk.” Az előadás (a nagy érdeklődés miatt a tervezett egy helyett többet is tartanak) egy három részből álló eseménysorozat része, amelyet a Freeszfe és a Budapest Brand a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutat be. A programhoz egy részvételi akció és egy koncert is kapcsolódik, amelyekre az előadások valamelyikére jegyet váltó nézők regisztrálhatnak (CEU – Nádor u. 15., május 9., nyolc óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.