olvasópróba

A megevett ország

Könyv

Dániel András meséi sorra hódítják meg a (báb)színpadokat.

Kicsi bácsi és Kicsi néni a színházban is megmutatják a hétköznapi semmiségek szépségét, és a kuflikról is több előadás készült. A Megették az ovit azonban nem egy mesekönyvből lett színdarabbá, hanem egyenesen a szombathelyi Mesebolt Bábszínház felkérésére született. A nagy zabálást egyébként egy bumfordi óriás követte el, az új ovi építésébe pedig a polgármestertől a főnáspángig és a fűzoltóparancsnokig mindenki beleszól. A szójátékokkal tűzdelt, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló abszurd mese tizenhét szerepét Kolozsi Angéla játssza, aki amellett, hogy remek színész, maga is rendez és mesekönyveket ír. Az előadás tervezője Grosschmid Erik. Rendezője, Somogyi Tamás harmadszor dolgozik a társulattal, és legutóbbi szombathelyi rendezése, a Lili és a bátorság elnyerte a legjobb gye­rekelőadás díját a színházi kritikusoktól. Most azonban nem kell feltétlenül Szombathelyre utazni, ha valaki látni akarja az új előadást, mert tartanak budapesti bemutatót is. Gyerekeknek négyéves kortól ajánlott (Jurányi Ház, május 4., 11 óra).

Nyolc évvel vagyunk a Huxit után, egy rehabilitációs, vagy inkább átnevelő intézetben, amelynek az a célja, hogy építse a nemzeti közösséget, és megváltoztassa a rossz beidegződéseket, amelyek ennek ellenében hatnak. Igen, A béke szigete (egyelőre) egy 2034-ben játszódó disztópia, amelyet Schilling Árpád vezetésével a Freeszfe hallgatói, oktatói és civil szereplők adnak elő a CEU Nádor utcai épületében, alkalmat adva arra is, hogy a nézők bejárják ezt az egyetem ellehetetlenítése által emblematikussá vált épületet. (Emlékezzünk csak: húsz éve, 2004-ben mutatták be a Krétakör legendás Feketeországát, amelynek az uniós csatlakozás volt az egyik apropója.) Hogy milyen megközelítésre számíthatunk, arról Schilling Árpád a Freeszfe oldalán közzétett interjúban így vallott: „Az volt a döntésünk, hogy ne vicceljünk ezzel, hogy ne ironizáljunk, ne parodizáljuk ezt a helyzetet, ne engedjük meg magunknak és a nézőknek, hogy infantilizálódjunk. Egy olyan országban, amiben morális válság van, ahol darabokra hullik a társadalom, és semmibe nem tudunk belekapaszkodni, mert nincs közös nevező, tragédiára van szükség, hogy az emberek jobban szembesüljenek a felelősségükkel, lássuk, hogy mit veszíthetünk.” Az előadás (a nagy érdeklődés miatt a tervezett egy helyett többet is tartanak) egy három részből álló eseménysorozat része, amelyet a Freeszfe és a Budapest Brand a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutat be. A programhoz egy részvételi akció és egy koncert is kapcsolódik, amelyekre az előadások valamelyikére jegyet váltó nézők regisztrálhatnak (CEU – Nádor u. 15., május 9., nyolc óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.