olvasópróba

A megevett ország

Könyv

Dániel András meséi sorra hódítják meg a (báb)színpadokat.

Kicsi bácsi és Kicsi néni a színházban is megmutatják a hétköznapi semmiségek szépségét, és a kuflikról is több előadás készült. A Megették az ovit azonban nem egy mesekönyvből lett színdarabbá, hanem egyenesen a szombathelyi Mesebolt Bábszínház felkérésére született. A nagy zabálást egyébként egy bumfordi óriás követte el, az új ovi építésébe pedig a polgármestertől a főnáspángig és a fűzoltóparancsnokig mindenki beleszól. A szójátékokkal tűzdelt, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló abszurd mese tizenhét szerepét Kolozsi Angéla játssza, aki amellett, hogy remek színész, maga is rendez és mesekönyveket ír. Az előadás tervezője Grosschmid Erik. Rendezője, Somogyi Tamás harmadszor dolgozik a társulattal, és legutóbbi szombathelyi rendezése, a Lili és a bátorság elnyerte a legjobb gye­rekelőadás díját a színházi kritikusoktól. Most azonban nem kell feltétlenül Szombathelyre utazni, ha valaki látni akarja az új előadást, mert tartanak budapesti bemutatót is. Gyerekeknek négyéves kortól ajánlott (Jurányi Ház, május 4., 11 óra).

Nyolc évvel vagyunk a Huxit után, egy rehabilitációs, vagy inkább átnevelő intézetben, amelynek az a célja, hogy építse a nemzeti közösséget, és megváltoztassa a rossz beidegződéseket, amelyek ennek ellenében hatnak. Igen, A béke szigete (egyelőre) egy 2034-ben játszódó disztópia, amelyet Schilling Árpád vezetésével a Freeszfe hallgatói, oktatói és civil szereplők adnak elő a CEU Nádor utcai épületében, alkalmat adva arra is, hogy a nézők bejárják ezt az egyetem ellehetetlenítése által emblematikussá vált épületet. (Emlékezzünk csak: húsz éve, 2004-ben mutatták be a Krétakör legendás Feketeországát, amelynek az uniós csatlakozás volt az egyik apropója.) Hogy milyen megközelítésre számíthatunk, arról Schilling Árpád a Freeszfe oldalán közzétett interjúban így vallott: „Az volt a döntésünk, hogy ne vicceljünk ezzel, hogy ne ironizáljunk, ne parodizáljuk ezt a helyzetet, ne engedjük meg magunknak és a nézőknek, hogy infantilizálódjunk. Egy olyan országban, amiben morális válság van, ahol darabokra hullik a társadalom, és semmibe nem tudunk belekapaszkodni, mert nincs közös nevező, tragédiára van szükség, hogy az emberek jobban szembesüljenek a felelősségükkel, lássuk, hogy mit veszíthetünk.” Az előadás (a nagy érdeklődés miatt a tervezett egy helyett többet is tartanak) egy három részből álló eseménysorozat része, amelyet a Freeszfe és a Budapest Brand a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutat be. A programhoz egy részvételi akció és egy koncert is kapcsolódik, amelyekre az előadások valamelyikére jegyet váltó nézők regisztrálhatnak (CEU – Nádor u. 15., május 9., nyolc óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.