Interjú

„A szöveg nem cél, hanem eszköz”

Dr. Béres Judit irodalomterapeuta, egyetemi oktató, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke

Könyv

Élet a sorok között című könyve gyakorlatokkal, esetleírásokkal igyekszik közelebb hozni az irodalomterápiás módszert az érdeklődőkhöz. A szerzővel arról beszélgettünk, hogyan segíthet az irodalom akár a mindennapokban, akár nehézségek idején.

Magyar Narancs: A pandémia alatt sokan fordultak újra a könyvek, az olvasás felé, a kényszerű bezártság alatt hangsúlyos lett az öngondoskodás fontossága is. Mennyiben motiválta ez a helyzet a könyv megírását?

Béres Judit: A könyv terve már a karantén előtt megszületett bennem, ugyanis a legutóbbi, 2017-es könyvem óta sok új tapasztalattal gazdagodtam, amelyeket szerettem volna megosztani. A kollégákkal is, ugyanis egyre több az irodalomterápiás képzés, és ezeket szerettem volna egy jól használható szöveg­gyűjteménnyel segíteni. A járványhelyzet csak pluszlökést adott: azt láttam, hogy az irodalomterápia – és egyáltalán az olvasás – is olyan önsegítő eszköz tudott lenni, amely so­kaknak segített az elszigetelődés, a szorongás leküzdésében, kezelésében. Mindemellett fontos volt, hogy az utóbbi években szoros szakmai kapcsolat alakult ki a finn és olasz partnerekkel, akiknél az irodalomterápia részeként kiemelt szerepet kapnak az írásgyakorlatok. Ezeket én is szerettem volna hangsúlyosan megmutatni, ugyanis eddig itthon kevesebb figyelmet kaptak.

MN: Miben tud segíteni az irodalomterápia, akár otthon kipróbálva?

BJ: Az olvasásos és az írásos elemeit is ki tudjuk egyedül próbálni. Elsősorban abban segít, hogy megtanulunk máshogyan ránézni az életünkre. Új perspektívákat ad, újfajta módon kezdünk figyelni a minket körülvevő világra, a kapcsolatainkra. Növeli az empátiás készségünket, nemcsak mások, hanem önmagunk felé is. Ehhez nagyon szorosan kapcsolódik a mentalizációs képesség fejlődése, ami azt jelenti, hogy megtanuljuk rétegzettebben látni mások működését, viselkedését. Amikor más perspektívából nézünk az életünkre, ráébredhetünk olyan témákra, amelyekkel dolgunk van, és így aztán továbbléphetünk a megoldás felé. Az írás pedig az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy tegyünk valamit magunkért napi szinten. Könnyen válhat önsegítő rutinná. Prevenciós jellegű is, tehát ha például a könyvben bemutatott írásformákat elkezdjük rendszeresen használni, akkor kisebb a valószínűsége, hogy olyan mértékűvé válik a problémánk, amivel feltétlenül szaksegítséget kellene igénylünk.

MN: Melyik írásgyakorlat miben segít?

BJ: A szabad írás például egy gyakran használt írásmód az irodalomterápiában, és kifejezetten frusztrációoldó, szorongásoldó ereje van, segít átlépni a belső gátakat. A kreatív önéletírás abban segít, hogy a saját identitásunk mögött rejlő történetet, a generációs kapcsolatokat fel tudjuk fejteni. Akadnak különleges gyakorlatfajták is, mint például a természetírás, amely abban segít, hogy kilépjen valaki a négy fal közül, újra felfedezhesse az ember és a természet közötti kapcsolatot, és olyan lecsendesedésre, nyugalmi állapotra találjon, ami amúgy a felfokozott tempójú világban nem adatik meg.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.