KÖNYVMELLÉKLET - kritika

A teljes jelentés

Nick Cave, Seán O’Hagan: Hit, remény és vérontás

Könyv

Tudjuk, de a fülszövegben is kiemelik, hogy Nick Cave nem szeret interjút adni.

A könyvet olvasva azonban inkább úgy tűnik, hogy az ausztrál énekes inkább csak a régmúltról nem szeret anekdotázni, azaz nem akarja ezredszerre elmesélni, hogyan írta meg a Mercy Seatet, miért szállt ki Blixa Bargeld a Bad Seedsből, vagy hogy milyen volt Kylie Minogue-gal duettezni.

Seán O’Hagan ír újságíróval régi az ismeretségük, mégis, Cave sokáig ellentartott a kérésének, de miután rábólintott az interjúkötet ötletére, O’Hagannal közösen 40 órányi anyagot rögzítettek 2020 nyarától kezdve a következő bő egy évben. Az viszont igaz, hogy nem klasszikus értelemben vett interjúk szerepelnek a könyvben, a Hit, remény és vér­ontás inkább kötetlen beszélgetések sorozatából áll. Ezeknek a beszélgetéseknek furcsa dinamikájuk van. Cave fokozatosan nyílik csak meg, de O’Hagan kellően intelligens és tapintatos beszélgetőtárs, így a könyv egy mélyülő barátság története is egyben.

A Bad Seeds és az egykori Birthday Party frontemberének szerteágazó munkásságáról ez az első magyarul megjelent átfogó anyag. Cave mindkét regényét (És meglátá a szamár az Úrnak angyalát; Bunny Munroe halála) kiadták ugyan magyarul, továbbá egy kétnyelvű versgyűjteményét is, de sem az interjúiból összeollózott Sinner Saintet, sem Ian Johnston Bad Seed című biográfiáját nem fordították le magyarra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.