Képregény

Bán Mór-Fazekas Attila: A hajnalcsillag fénye

  • Baski Sándor
  • 2013. május 4.

Könyv

Azon aligha érdemes lamentálni, hogy miért nem készülnek mifelénk nagyszabású történelmi kalandfilmek - netán kosztümös sorozatok, hiszen kifejezetten költséges műfajról van szó. A történelmi lektűrök és képregények hiányát ellenben pénzszűkével biztos nem lehet indokolni.

A korábban sci-fi és fantasyműveket publikáló Bán Mór jó érzékkel fedezte fel a piaci rést, és indította útjára még 2009-ben a Hunyadi János életét feldolgozó regényciklusát. A sikeren felbuzdulva a szerző saját maga dolgozta át az első kötetet képregényes szkriptté, rajzolónak pedig nem kisebb nevet kért fel, mint Fazekas Attilát, aki négy évtizedes pályafutása alatt jó párszor nyúlt történelmi témához - az általa készített 368 képregényből egész pontosan 70 sorolható ebbe a kategóriába.

Nem meglepő tehát, hogy vizualitását illetően az elkészült mű szinte hibátlan; Fazekas dinamikus beállításokban, a rá jellemző részletgazdagsággal meséli el az ifjú Hunyadi kalandjait. Az eredetileg a Fülesben, folytatásokban bemutatott képregényt ráadásul francia album formátumban és színesben jelentette meg a Gold Book kiadó. Elviekben a történet sem okozhatna csalódást, a fordulatos, pergő cselekmény bővelkedik erőszakban, melodrámában és erotikában, ahogy az egy kalandképregénytől el is várható. A rendelkezésre álló 60 oldal ugyanakkor mintha kevésnek bizonyulna: Bán igyekezett a regény minden fordulatát belesűríteni, a nagy rohanásban viszont épp a történelmi háttér sikkad el.

Gold Book, 2012, 71 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.