Képregény

Bán Mór-Fazekas Attila: A hajnalcsillag fénye

  • Baski Sándor
  • 2013. május 4.

Könyv

Azon aligha érdemes lamentálni, hogy miért nem készülnek mifelénk nagyszabású történelmi kalandfilmek - netán kosztümös sorozatok, hiszen kifejezetten költséges műfajról van szó. A történelmi lektűrök és képregények hiányát ellenben pénzszűkével biztos nem lehet indokolni.

A korábban sci-fi és fantasyműveket publikáló Bán Mór jó érzékkel fedezte fel a piaci rést, és indította útjára még 2009-ben a Hunyadi János életét feldolgozó regényciklusát. A sikeren felbuzdulva a szerző saját maga dolgozta át az első kötetet képregényes szkriptté, rajzolónak pedig nem kisebb nevet kért fel, mint Fazekas Attilát, aki négy évtizedes pályafutása alatt jó párszor nyúlt történelmi témához - az általa készített 368 képregényből egész pontosan 70 sorolható ebbe a kategóriába.

Nem meglepő tehát, hogy vizualitását illetően az elkészült mű szinte hibátlan; Fazekas dinamikus beállításokban, a rá jellemző részletgazdagsággal meséli el az ifjú Hunyadi kalandjait. Az eredetileg a Fülesben, folytatásokban bemutatott képregényt ráadásul francia album formátumban és színesben jelentette meg a Gold Book kiadó. Elviekben a történet sem okozhatna csalódást, a fordulatos, pergő cselekmény bővelkedik erőszakban, melodrámában és erotikában, ahogy az egy kalandképregénytől el is várható. A rendelkezésre álló 60 oldal ugyanakkor mintha kevésnek bizonyulna: Bán igyekezett a regény minden fordulatát belesűríteni, a nagy rohanásban viszont épp a történelmi háttér sikkad el.

Gold Book, 2012, 71 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.