Képregény

Bán Mór-Fazekas Attila: A hajnalcsillag fénye

  • Baski Sándor
  • 2013. május 4.

Könyv

Azon aligha érdemes lamentálni, hogy miért nem készülnek mifelénk nagyszabású történelmi kalandfilmek - netán kosztümös sorozatok, hiszen kifejezetten költséges műfajról van szó. A történelmi lektűrök és képregények hiányát ellenben pénzszűkével biztos nem lehet indokolni.

A korábban sci-fi és fantasyműveket publikáló Bán Mór jó érzékkel fedezte fel a piaci rést, és indította útjára még 2009-ben a Hunyadi János életét feldolgozó regényciklusát. A sikeren felbuzdulva a szerző saját maga dolgozta át az első kötetet képregényes szkriptté, rajzolónak pedig nem kisebb nevet kért fel, mint Fazekas Attilát, aki négy évtizedes pályafutása alatt jó párszor nyúlt történelmi témához - az általa készített 368 képregényből egész pontosan 70 sorolható ebbe a kategóriába.

Nem meglepő tehát, hogy vizualitását illetően az elkészült mű szinte hibátlan; Fazekas dinamikus beállításokban, a rá jellemző részletgazdagsággal meséli el az ifjú Hunyadi kalandjait. Az eredetileg a Fülesben, folytatásokban bemutatott képregényt ráadásul francia album formátumban és színesben jelentette meg a Gold Book kiadó. Elviekben a történet sem okozhatna csalódást, a fordulatos, pergő cselekmény bővelkedik erőszakban, melodrámában és erotikában, ahogy az egy kalandképregénytől el is várható. A rendelkezésre álló 60 oldal ugyanakkor mintha kevésnek bizonyulna: Bán igyekezett a regény minden fordulatát belesűríteni, a nagy rohanásban viszont épp a történelmi háttér sikkad el.

Gold Book, 2012, 71 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.