Képregény

Bán Mór-Fazekas Attila: A hajnalcsillag fénye

  • Baski Sándor
  • 2013. május 4.

Könyv

Azon aligha érdemes lamentálni, hogy miért nem készülnek mifelénk nagyszabású történelmi kalandfilmek - netán kosztümös sorozatok, hiszen kifejezetten költséges műfajról van szó. A történelmi lektűrök és képregények hiányát ellenben pénzszűkével biztos nem lehet indokolni.

A korábban sci-fi és fantasyműveket publikáló Bán Mór jó érzékkel fedezte fel a piaci rést, és indította útjára még 2009-ben a Hunyadi János életét feldolgozó regényciklusát. A sikeren felbuzdulva a szerző saját maga dolgozta át az első kötetet képregényes szkriptté, rajzolónak pedig nem kisebb nevet kért fel, mint Fazekas Attilát, aki négy évtizedes pályafutása alatt jó párszor nyúlt történelmi témához - az általa készített 368 képregényből egész pontosan 70 sorolható ebbe a kategóriába.

Nem meglepő tehát, hogy vizualitását illetően az elkészült mű szinte hibátlan; Fazekas dinamikus beállításokban, a rá jellemző részletgazdagsággal meséli el az ifjú Hunyadi kalandjait. Az eredetileg a Fülesben, folytatásokban bemutatott képregényt ráadásul francia album formátumban és színesben jelentette meg a Gold Book kiadó. Elviekben a történet sem okozhatna csalódást, a fordulatos, pergő cselekmény bővelkedik erőszakban, melodrámában és erotikában, ahogy az egy kalandképregénytől el is várható. A rendelkezésre álló 60 oldal ugyanakkor mintha kevésnek bizonyulna: Bán igyekezett a regény minden fordulatát belesűríteni, a nagy rohanásban viszont épp a történelmi háttér sikkad el.

Gold Book, 2012, 71 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”