Könyv

A tudományos bestseller receptje ebben az esetben a következő: vegyél egy, az erdőkért rajongó német urat, aki több mint két évtizedet nyomott le a német erdőfelügyeletnél, azután elege lett a közszolgálatból, s azóta sajátos ökológiai törekvéseit egy környezetbarát erdőgazdaság vezetőjeként és népszerűsítő könyvek szerzőjeként éli ki.

1949-ben Noel H. Field volt a legismertebb amerikai Magyarországon. Vele volt tele a sajtó, ő volt a Rajk-per koronatanúja, a „CIA-kémfőnök”, ám a fényképét nem közölték, amikor pedig a kirakatper zajlott, nem jelent meg a bíróság előtt. Sokan gondolhatták a titokzatos amerikairól azt is, hogy igazából nem is létezik, az Andrássy út 60.-ban alkotta meg valami ávéhás Frankenstein doktor.

Ilyet se sokat láttunk: az ifjúsági kiadó segíti ki a megcsappant állami támogatás miatt az életéért küzdő írószervezetet. Azt remélik, hogy a jó példa ragadós lesz.

A köztudottan zsákutcás és kényszerpályás magyar múlt valójában az esélyek és lehetőségek terepe volt még a tragikus huszadik század első felében is.

Ömlik a közpénz az Orbán János Dénes vezette íróakadémiához, egy eddig elhallgatott 300 milliós tételre véletlenül bukkantunk rá. Az első év volt a bevezetés, a tehetséggondozás most indul be igazán.

Hiába a sztárfocisták és csillámpónik, a hagyományos „kösd össze, rendezd sorba, színezd ki!” típusú foglalkoztató füzetek hamar a fiók mélyén találják magukat. Nem csoda, hisz az ilyen foglalkoztató de facto gyerekkínzás, ami nem jelenti, hogy ne próbálkoznánk vele néhanap viselkedés­szabályozási céllal.

A bolthálózat felét új név alatt a versenytársak vihetik tovább, a kiadók pedig továbbra is futnak a pénzük után. A szövevényes gazdasági bűncselekmények részleteinek feltárása a nyomozó hatóságok feladata lesz.

„Eszméim győzedelme / legyen emlékjelem” – óhajtotta egykoron báró Eötvös József, de e helyett végül ő is inkább csak szobrot kapott az utókortól.

Vagyis szerinte, Kukorelly szerint. A könyvében egy helyen felteszi a kérdést: „Legyen ez a címe ennek a könyvnek?” Olvasóként már rögtön az elején rábólintok: igen, legyen. Hiszen ezt hallom könyve minden lapjáról, még akkor is, ha nem mondja.

Az apa Ingmar Bergman, az anya Liv Ullmann. Ők a főszereplői lányuk, Linn Ullmann családi visszaemlékezésének, amely A nyugtalanok címmel nemrég magyarul is megjelent. Az írónőt Norvégiában sikerült elérnünk telefonon.

Cudar valami volt az ún. cseh­szlovák új hullám, nem is csak az volt a baj vele, hogy viszonylag rövid úton kinyírták, hanem az is, hogy túlélt.