Könyv

Schein Gábor írt már irodalomtörténeti monográfiát, tanulmánykötetet, regényt, drámát, verset, gyerekkönyvet, publicisztikát, de a Megölni, akit szeretünk az első kisprózakötete - és a szerző ezt is jól csinálja.

Épp a minap jelentette be, hogy készül a Harcosok klubja folytatására, méghozzá képregény formában. A Kísértettek, az Altató és a Cigányút szerzője nem szívesen ad élő szóban interjút, inkább e-mailezik - azt viszont nagy elánnal teszi. Az alábbi interjú több levélváltás eredményeként született.

Az 1946-ban született író vérbeli angol, azaz nem sokra becsüli az ún. posztmodern vívmányokat, és ha az elbeszélő elbizonytalanodása a téma, akkor ideálja, Ford Madox Ford A jó katona című 1915-ös remekművének epikus kételyeinél nem megy tovább.

Japán tizenkilencedik századi nagy nyitása, a festő Georges Seurat pointillista munkamódszere, az amerikai elnökök merénylőinek panoptikuma, egy korai Ingmar Bergman- és egy érett Ettore Scola-film, vagy épp egy sorozatgyilkos londoni borbély véres története - elég csupán néhány darabtémát elősorolni Stephen Sondheim életművéből annak érzékeltetésére, milyen merész és összetéveszthetetlenül személyes ízlés jellemzi a musical műfajának nagy kísérletezőjét és megújítóját.

"Kóbor kaffer kószál királylány kertjében / Királylány kacéran kacsint kéjvágyó kedvében / Kapj karodba, kaffer! Király kinéz, kiált: / Katonák! Kürtszó, kivégzés. Királylány kacag kuszán / Kegyetlen kor! Kicsapongó, koronás kurtizán!"

A zsidó Budapest című kötet kapcsán írja a szerző, hogy az nem a mártirológia szemüvegén keresztül vizsgálja a magyar-zsidó történelmet, de megállapítása igaz saját esszé- és kritikagyűjteményére is.

Hogy néz ki a Fene? És a Hétszűnyű Kapanyányi Monyók, a Fanyűvő vagy a Lidérc? A Direkt Fanzine legutóbbi kiadványa többek közt ezekre a kardinális kérdésekre kíván választ adni.

Szellősen szedett régimódi betűtípus, a kiemelt jeleneteket ábrázoló egész oldalas illusztrációk és tiszteletet parancsoló keménykötés: a Leviatán-trilógia első két kötetének hazai kiadása a Harry Potter-könyvek óta nem látott presztízst csempészett vissza a young adult irodalom piacára.

A "legdebrecenibb költő" - ahogy Németh László nevezte - a magyar lírikusoknak abba a talán nem is olyan szűk csoportjába tartozik, akiknek nemcsak a sorsa volt rettenetesen nehéz, hanem a személyisége is.

"Hogy mégis mennyire jó ez a regény? Azt hiszem, elég annyit mondanom, hogy pénzt adtam ki érte." Stephen Kingtől származnak e szavak, és a Glanc című regényt dicsérik, de Quentin Tarantino sem kisebb rajongója Leonardnak: első adaptációját, a Jackie Brownt az író Rum Punch című regényéből készítette. A Szóljatok a köpcösnek!, a Mint a kámfor vagy A törvény embere című tévésorozat sem jöhetett volna létre Leonard regényei és a bennük szereplő alvilági kiválóságok nélkül. A 85 éves, több mint negyvenregényes írót szűkebb pátriájában, Detroitban értük utol telefonon.

Csaplár Vilmos Edd meg a barátodat! című regénye úgy indul, hogy a kis Lilik csak nem akar kakálni. Visszatartja, visszagyömöszöli magába a székletet, ki ne jöjjön belülről a sok, felgyülemlett felesleg. Úgy bánik vele, ahogy a múltunkkal szoktunk: szenvedünk tőle, de el nem engedjük.

Szakszóval szívásnak mondják, ha az ember hetedik születésnapi zsúrjára egy lélek sem jön el - ezzel a felütéssel Gaiman máris felhelyezte hősét a magányos születésnaposok komoly irodalmi hagyományokkal bíró polcára, de mivel Gaimanről van szó, valahol a kert végében már mocorognak a nem evilági hatalmak, hogy kezelésbe vegyék a szívóágon lévő születésnapost.