Bőrtangában őrjöng

Brendan Mullen: A Red Hot Chili Peppers története saját szavaikkal

  • V. Á.
  • 2011. december 19.

Könyv

A Red Hot Chili Peppersről jobb könyvet alighanem lehetetlen írni, mint amilyen Anthony Kiedis énekes Larry Sloman segítségével összehozott 2004-es önéletírása, a Scar Tissue (pár évvel ezelőtt magyarul is megjelent a rettenetes Chili a sebre alcímmel ellátva). Abban a magát rommá drogozó partiállat frontember szemüvegén keresztül egyrészt precízen nyomon követhetjük a Chili pályafutását, másrészt pontos választ kapunk arra is, hogy milyen zenei és emberi összetevők tették egyedivé és megismételhetetlenné a zenekart.

 

A nemrég elhunyt Brendan Mullen, akinek a Chili a meglehetősen fáradtra sikerült új lemezén, az I’m With You-n egy dalt is ajánl (kritikánk a lemezről itt olvasható), szerencsére tökéletesen tisztában volt a fent vázolt ténnyel, és képes volt ezt a könyvet úgy összerakni, hogy kiegészítse Kiedis művét, ugyanakkor vizuálisan is megjelenítse az RHCP pályafutását. Jelen kiadvány elsősorban gigantikus fotóalbum, amelyben a hatalmas, kiváló minőségű fotók dominálnak – miközben Mullen láthatóan aprólékos gonddal rakta össze a szöveganyagot is. Esetünkben ez az arány teljesen rendben is van így, hiszen az itt megírt sztorik kilencven százalékát már ismerhetjük a Scar Tissue-ból, a képanyag viszont hihetetlenül gazdag. Többek közt olyan – korábban általunk sosem látott – Red Hot Chili-életképeket tartalmaz, mint az önfeledten sziesztázó Frusciante, a bőrtangában őrjöngő, esetleg egy szál faszban vadul ugrálva basszusgitározó Flea, vagy az a különösen megindító felvétel, amelyik a zenekar kisbuszos, klubturnés érájában készült, és ahol a turnéjárgány anyósüléséről a még nagyon fiatal és optimista (1988-ban, 26 évesen egy aranylövéssel távozó) Hillel Slowak mosolyog a kamerába.

 

A pöcsök kitakarása viszont gáz, éppúgy, mint a fejezetcímekként szolgáló Chili-dalcímek néhol béna, értelmetlen fordítása.

 

Fordította: Pritz Péter. Cartaphilus, 2011, 250 oldal, 5500 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.