Sjón: A macskaróka

  • - legát -
  • 2011. december 20.

Könyv

 


Izlandra úgy tekintünk, mint valami nagyszabású lehetetlenségre, ahol kimondhatatlan nevű emberek élik a világukat többnyire fagypont alatt, igencsak megrövidített napos óráikban. Közben persze tudjuk, hogy fényévekre vagyunk lemaradva a szigetországtól - olykor még a fociban is. De most az izlandi irodalom jelentkezett be, és azt hiszem, régen láthattunk annyira megrázó rajtot, mint Sjón A macskaróka című műve. Noha az eredetileg Sigurjon Birgir Sigurosson nevű, 49 éves szerző ugyanúgy takarékoskodik a szavakkal, ahogy honfitársai mínusz 30 fokban, élőbeszédben, mégsem lehet hiányérzetünk. A csupán 130 oldalas kisregény annak ellenére teljes, hogy alig egy óra végigolvasni.

 

 

A XIX. század végén járunk, Reykjavík akkoriban sokkal távolabb volt Európától, mint Budapest. Egy vidéki pap rókára indul, egy világlátott "füvesember" temetni készül szolgálóját, a Down-kóros lányt, aki korábban matrózok játékszere volt egy bálnavadászhajón. A pap lelövi a rókát, a lányt eltemetik, ám mindkét cselekedet máshogy zajlik, mint ahogy természetes volna, mert szinte minden mozdulat tartogat meglepetést. De mire összefutnak a szálak, és a legvégén kiderül egy újabb, utolsó hátborzongató titok, Sjón sallangmentes szövegének köszönhetően olyan utazást tehetünk a fagyott és kopár, és talán éppen emiatt a babonás fantáziával sűrűn behintett vidéken, ami kivételes élmény. Utána semmire sem vágyunk jobban, mint szembeszállni a sötétséggel.

 

Fordította: Egyed Veronika. Magvető, 2011, 130 oldal, 2490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Adja vagy nem adja?

A történet népmesei szála szerint Donald Trump a hivatalban eltöltött dolgos nap után hazatért otthonába, ahol szerető hitvese, Melania várta őt.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.

Ítélt az utókor

Szerették őket, így az államosításkor maradt 200-200 hold földjük. Később mégis ku­láknak minősültek az utolsó óföldeáki földes­urak, Návay László és testvére, Aranka. Egy cselédjük házában haltak meg. Kúriájukat most uniós pénzből felújítják. Bérelhető lesz, mint a közeli batidai vadászkastély.