Sjón: A macskaróka

  • - legát -
  • 2011. december 20.

Könyv

 


Izlandra úgy tekintünk, mint valami nagyszabású lehetetlenségre, ahol kimondhatatlan nevű emberek élik a világukat többnyire fagypont alatt, igencsak megrövidített napos óráikban. Közben persze tudjuk, hogy fényévekre vagyunk lemaradva a szigetországtól - olykor még a fociban is. De most az izlandi irodalom jelentkezett be, és azt hiszem, régen láthattunk annyira megrázó rajtot, mint Sjón A macskaróka című műve. Noha az eredetileg Sigurjon Birgir Sigurosson nevű, 49 éves szerző ugyanúgy takarékoskodik a szavakkal, ahogy honfitársai mínusz 30 fokban, élőbeszédben, mégsem lehet hiányérzetünk. A csupán 130 oldalas kisregény annak ellenére teljes, hogy alig egy óra végigolvasni.

 

 

A XIX. század végén járunk, Reykjavík akkoriban sokkal távolabb volt Európától, mint Budapest. Egy vidéki pap rókára indul, egy világlátott "füvesember" temetni készül szolgálóját, a Down-kóros lányt, aki korábban matrózok játékszere volt egy bálnavadászhajón. A pap lelövi a rókát, a lányt eltemetik, ám mindkét cselekedet máshogy zajlik, mint ahogy természetes volna, mert szinte minden mozdulat tartogat meglepetést. De mire összefutnak a szálak, és a legvégén kiderül egy újabb, utolsó hátborzongató titok, Sjón sallangmentes szövegének köszönhetően olyan utazást tehetünk a fagyott és kopár, és talán éppen emiatt a babonás fantáziával sűrűn behintett vidéken, ami kivételes élmény. Utána semmire sem vágyunk jobban, mint szembeszállni a sötétséggel.

 

Fordította: Egyed Veronika. Magvető, 2011, 130 oldal, 2490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.