Feljelentés a rádióból

  • - pálinkás -
  • 1997. augusztus 7.

Könyv

Mára közhely az, hogy a német megszállás másnapján a hatóságokhoz mennyi feljelentés érkezett, hogy egy évtizeddel később hány besúgót foglalkoztatott az államvédelem, hogy a parlamenti képviselők közül ki volt háromperhármas, hogy a közélet megtisztítása képtelenség.

Mára közhely az, hogy a német megszállás másnapján a hatóságokhoz mennyi feljelentés érkezett, hogy egy évtizeddel később hány besúgót foglalkoztatott az államvédelem, hogy a parlamenti képviselők közül ki volt háromperhármas, hogy a közélet megtisztítása képtelenség.

Volt ügynökök szerepelnek a médiában, szakmai tisztességre hivatkozó újságírók jelentenek fel embereket. Kilencvenhétben minden mindegy, a tévés főszerkesztőnek múlt héten kinevezett Belénessy Csaba élő adásban dicsekszik feljelentése eredményéről. Arról az ügyről, mely miatt Csurka István, az egyetlen érintett, nem tartotta szükségesnek, hogy hatósághoz forduljon.

Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy azért kicsi a Vasárnapi Újság hallgatottsága, mert tisztességes ember vasárnap reggel vagy alszik, vagy bepótolja a hétköznapok elmaradásait; szeretkezik - rusztikusabb megfogalmazásban: dug. Nem hiszek a szóbeszédnek: álltam én már vasárnap reggel hétkor a Kálvin téren, igaz, kialvatlanul, és találkoztam olyan lánnyal, aki a 16 óra alatt szeretkezett. Persze az objektivitáshoz emellett az is hozzátartozik, hogy a Rádiókabaré után a Vasárnapi Újság a legnépszerűbb műsor, múlt vasárnap én is azt hallgattam. Igaz, csak háromnegyed nyolctól.

A rendszerváltás

után szakítottam azzal az állásponttal, hogy a világon kétféle ember él. Nyolcvankilencig azt gondoltam, hogy van, aki velünk, és van, aki ellenünk van. Kényelmes nézet, kialakulásához nincs szükség másra, mint néhány letartóztatásra, néhány házkutatásra, jó sok munkahelyről történő eltávolításra. Ezek eredménye viszont fölér néhány évtizedes élettapasztalattal. Szomorú, ha az ember ötvenéves korában jön rá arra, hogy sorsának alakulását nem mindig ő irányította. Vasárnapi ébredésemig azt gondoltam, hogy a besúgások, feljelentések ideje lejárt. Ugyan észbe kaphattam volna a KBI anonim besúgó vonalának létrejöttekor, de éberségemet kijátszotta a megváltozott világ illúziója.

A Vasárnapi Újságban (1997. augusztus 3.) emlékeztettek arra az április tizenhetedikei adásra, melyben Lovas István publicisztikája beszámolt a Rap és punk a fasizmus ellen című, kazettán kiadott zenei összeállításról, melyen az egyik dal refrénjében Csurka István írói munkásságát minősíti és a politikus felakasztására buzdít az előadó. A műsor után Belénessy Csaba, a Vasárnapi Újság főszerkesztője megküldte a kazettát az ombudsmannak, vizsgálja meg, hogy a dalt előadó HétköznaPI CSAlódások nevű zenekar nem vétkes-e közösség elleni izgatás bűntettében. A legutóbbi adásban Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok állampolgári biztosának válaszát ismertették, melyből kiderült, hogy az ombudsman vizsgálata után az ORFK eljárást indított az előadók ellen. Sietnék leszögezni, hogy a pécsi zenekarnak sem Csurka Istvánról szóló véleményével, sem a többi dalszövegével nem értek egyet. A taszári katonáknak írt daluk hasonlít a MIÉP és a Munkáspárt álláspontjához, Che Guevara visszatérésében pedig a pécsi punkok mellett leginkább Kuba reménykedett. Bár Castróék - ha nem tévedek - csak a commandante testét és nem a szellemét várták vissza. A HétköznaPI CSAlódások tagjaival a személyes találkozás után is csak a véleménynyilvánítás fontosságában értek egyet. Problémám mégse velük, hanem az őket feljelentőkkel van.

A punk

mint zenei irányzat a hetvenes évek végén kialakult brit gazdasági és politikai válság egyetlen pozitívuma. Az általános munkanélküliség, a korrupciós botrányoktól hangos közélet, a kilátástalanság terméke. A punkok az anarchizmus ideológiáját, a "nincs jövő" jelszót, a hangszeres tudás nélküli zenekar-alapítást és a polgárpukkasztást választották. A műfaj színes hajú, biztosítótűvel teliaggatott reprezentánsai három akkordra épülő himnuszukban (Sex Pistols: God Save The Queen) kérték az istent a királynő fasiszta kormányának védelmezésére. A punk exportképesnek bizonyult, és kikerült a brit birodalom fennhatósága alól. Hetvenkilencben már itthon is voltak követői, de az első punkzenekar (Spions) kényszerű disszidálása majdhogynem csak a hozzátartozóknak tűnt fel. Más kérdés, hogy a brit média akkoriban hogy csinált sztárt a punkokból, mennyit kerestek a zenekarok, és mára mennyiben váltak hasonlóvá a korábban gyűlölt bálványokhoz. Nem véletlenül hozom szóba a brit sajtót a Vasárnapi Újság kapcsán. Ott - a BBC etikai kódexe szerint - az újságírók csak merényletekkel és tervezett terrortámadásokkal kapcsolatban kötelesek az informátort felfedni. Magyarországon egy ilyen etikai kódexnek vélhetően azt kellene tartalmaznia, hogy az újságíró mikor nem tehet feljelentést, mikor nem szükséges rendőrökhöz fordulni, mely esetekben kell hallgatnia, mint a sír. A félreértések elkerülése végett hadd tegyem hozzá, az ügy kapcsán a rendőrséggel nincs semmi bajom. Szerintem Belénessy főszerkesztő keveredett szerepzavarba, nyilván sokféle elvárásnak akart megfelelni.

A Vasárnapi Újság

főszerkesztőjét - ha jól gondolom - nem köti a buchenwaldi eskü, mint az annak tartalmára nyolcvanegyben hivatkozó, hasonló helyzetbe került Erdős Pétert. Akkor az erősödő punkmozgalmat jelentette fel a hanglemezgyár azóta elhunyt igazgatója a Kritika című lap hasábjain. Erdősnek elég volt egy cikket írni ahhoz, hogy rendőri eljárás induljon, kései követője talán nem volt biztos abban, hogy az illetékesek hallgatják a műsorát. Mégis igaz, hogy vasárnap reggel az ágyban nem a rádió a legfontosabb?

Erdős Péter sértett ember volt. Egy róla szóló dalban fülének letépése, a hasán ugrálás, orrának betörése volt az énekes vágya, a refrénben az anyját üzletszerű kéjelgéssel gyanúsította az előadó. A CPG-t nyolcvanháromban bűnösnek találta és fejenként majd kétévi letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság, mert a nyomozás kiderítette, hogy több daluk szövege alkalmas közösség elleni izgatásra. A szovjet atomfegyverek elutasításáról szóló SS-20, a Brezsnyev halálának másnapján előadott Meghalt a cselszövő és az "Áll egy ifjú élmunkás a réten" kezdetű és "rohadt büdös kommunista banda, miért nincsenek ezek felakasztva" refrénű dalok mégis túlélték a rendszert. Bár a zenekar tagjai a börtön után disszidáltak, valamirevaló punk hanghordozói közül a rossz minőségű CPG-koncertfelvételek nem hiányozhatnak. Zenekarokat csak totalitárius rendszerek zárnak börtönbe, Havel elnöknek közeli barátai az egykoron Csehszlovákiában börtönbe dugott Plastic People élve maradt tagjai.

A HétköznaPI CSAlódások tagjainak írói munkásságra való hivatkozását talán elfogadja majd a bíróság. Szomorú az, amikor egy jónak induló, ám jórészt üzletté vált zenei mozgalmat üldöztetése tartja életben, amikor egy újságíró osztja és nem keresi az igazságot.

Isten óvja a Vasárnapi Újság szereplőit.

- pálinkás -

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.