A jelenleg több mint nyolcvan Alexandra könyvesboltot üzemeltető Pécsi Direkt Kft.-t a semmiből hozta létre a ma többtucatnyi - a könyves mellett turisztikai, sport-, vendéglátó-ipari és borászati - vállalkozásban érdekelt Matyi Dezső, 1991-ben. (Portrénkat Matyi Dezsőről lásd: Mindenét a könyvből, Magyar Narancs, 2006. december 21.) Egy időben egymás után nyitotta könyvesboltjait a plázákban, két budapesti könyvpalotát, a Párizsi Nagyáruházban pedig egy egész szintet birtokol. A Pécsi Direkt a - tankönyvek nélkül számított - 42-44 milliárdos magyar könyvpiac forgalmának mintegy 30 százalékát bonyolítja le. Piacvezető szerepét csak a Libri Könyvkereskedelmi Kft. és a Shopline-webáruház Nyrt. tavalyi fúziója ingathatja meg - egyelőre nem tudni, hogy a Spéder Zoltán és Balogh Ákos érdekeltségi körébe tartozó kereskedelmi lánc átvette-e az elsőséget. Matyi nagyobb cégeinek tavalyi mérlegadatai máig nem nyilvánosak, a Népszabadság információi szerint azért, mert a május 31-i határidőig a jelentősebb cégek, így a Pécsi Direkt és a Matias cégcsalád nem adta le őket. A piac szereplői rossz jelnek tartják a késlekedést, ami arra is utalhat, hogy Matyinak nem sikerült egyezségre jutnia könyvvizsgálóival. A sajtóban sokat elemzett 2012-es számok is elég riasztóak: a cég 15 milliárdos forgalmat bonyolított le, becslések szerint ebből 10 milliárd körül lehet a kiskereskedelmi tevékenységből származó jövedelem, épp annyi, amennyi a cég - többségében rövid lejáratú - kötelezettségvállalása.
Hogy a Matyi szerint összesen 20 milliárdos bevételű Alexandra-birodalom fejének anyagi gondjai vannak, régóta nem titok. Tavaly decemberben felfüggesztette az NB I-es labdarúgócsapatát, a PMFC-Matiast működtető cég támogatását, mert a Széchenyi Banktól nem kapott meg egy hitelt. A vállalkozó Csányi Sándor OTP-vezért sejtette a kudarc mögött, mondván, ő akadályozta meg a hitelt. Egy korábbi OTP-hitel meghiúsulása miatt már azzal vádolta meg Matyi a bankárt, hogy az ő érdekeltségeire fáj a foga, s kikérte magának, hogy a bank átvilágítsa cégeit. A cégcsoporthoz tartozó kiadók zöme ellen a NAV kezdeményezett végrehajtást, így a több más céghez hasonlóan tavasszal a lányai és felesége nevére került 1,2 milliárdos árbevételű Alexandra Könyvesház ellen is. Május 27-én az Európa Könyvkiadóval szemben az adóhatóság és a Magyar Posta is a végrehajtás mellett döntött. A Pécsi Direkttel szemben az OTP Bank kérésére áprilisban, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület kezdeményezésére májusban kezdődött végrehajtás. Tóth Péter Benjámin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója elárulta, hogy több mint tízmillió forintot követelnek, a teljes Alexandra bolthálózat mintegy egyéves gépi háttérzenei szolgáltatására eső jogdíjakat. Közben egyre kevesebben dolgoznak a Pécsi Direktben, a 2013-as 859 fő helyett idén csak 320-an. Matyi Dezső már a kérdésünkben tett észrevételünkért, miszerint "úgy tűnik, kiüríti a Pécsi Direktet", sajtóperrel fenyegetett, majd kijelentette: nem hajlandó szóba állni velünk. Mindenesetre a könyveket a felesége, a Pécsi Direkt és a Matias-Borászat Kft. tulajdonában lévő, de általa vezetett Könyvbazár Kft.-n keresztül forgalmazza, így bevételei oda folynak be, míg a Pécsi Direktben marad a korábbi árbevételének kétharmadát kitevő adósság. Igaz, 2012-ben 6,7 milliárdos saját tőkével és 7,4 milliárdos követeléssel is rendelkezett a cég, de kérdés, mi történt azóta, és számottevő növekedés nélkül hogyan lesz képes konszolidálni a céget. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésétől (MKKE) úgy értesültünk: Matyi azt tervezi, hogy év végéig hetven alá csökkenti az üzletei számát. Sokan mondják, hogy Matyi ebből a csávából csak politikai támogatással mászhat ki. Mindezekkel aligha korrelál, hogy a múlt héten nyílt levélben jelentette be: mégis támogatja a pécsi focicsapatot. A bejelentést két módon értelmezi a piac: vagy kétségbeesett gesztus a bizalom helyreállításra, vagy épp a politikai támogatás megérkezésének a jele.
Írásban, részletesen
Bárhogy is áll a cégbirodalom szénája, kevés kiadó engedheti meg magának, hogy ne éljen az Alexandra hatalmas és profi eladási felületével. Sokan kifejezetten szeretik őket, mert nagy tételben rendelnek, és nem küldik vissza a könyveket. Majdnem mindenki jó kereskedőnek tartja Matyit. Az Alexandra árrése átlagban 2-5 százalékkal alacsonyabb, mint a Librié, ami sokat jelent a kiadóknak. (A Librinél 53 százalék körüli a terjesztői jutalék, az Alexandránál valamivel 50 alatti; természetesen minden kiadóval más-más szerződés köttetik.) A kiadók a rendszerváltás óta megszokták a kiszolgáltatott viszonyt a terjesztőkkel, a magas jutalékot, a késedelmes fizetést, ám úgy tűnik, Matyi Dezső átlépett egy határt, mert egyre több beszállítójánál szakad el a cérna.
Nem a könyvesek kezdték. Kárpáti Gábor, a Fantasy Film ügyvezető tulajdonosa elmondta: először egy követeléskezelő céggel próbálták rendeztetni 7 milliós kinnlevőségüket. Kaptak egy fizetési ütemezést, de a Pécsi Direkt már az első részletfizetési tételt sem teljesítette. A határozottabb eszközökre váltó cég aztán Matyi Dezső feleségétől, Szabó Tündétől kapott határidőt az adósság rendezésére, ám ezt Matyi később felülbírálta, és három hónappal kitolta. Kárpátinak ekkor fogyott el a türelme, és visszavonta DVD-it az Alexandra üzleteiből. Az ügyvezető máig nem kapta meg a pénzét. A behajtó cég sikertelen próbálkozása után Matyi lehívta őket Pécsre tárgyalni; Kárpáti szerint a hazai terepen, csillogó-villogó üvegpalotájában fellépő vállalkozó egyáltalán nem mutatott empátiát, és további haladékot kért. Az ügyvezető nem árulta el pontosan, mit ajánlott Matyi Dezső, mondván: előzetesen megtiltotta neki, hogy a sajtóban nyilatkozzon a kontraktusról. Kérdésünkre annyit mondott csak, hogy az ajánlat nem sokban tért el a kiadóknak kínált feltételeknél (ezekről később). A Fantasy Film most a megfelelő jogi lépéseket fontolgatja.
Piaci résztvevők 1-2 milliárdosra becsülik az Alexandra könyves beszállítók felé fennálló lejárt tartozását. Egy több kiadót birtokló, népszerű könyveket előállító csoport vezetője elárulta, hogy neki csaknem 80 millióval lóg a vállalkozó. De a kisebb és közepes kiadók is 2-10 millióig terjedő összeget mondtak; alig találtunk olyan kiadót, akivel nincs vitás ügye Matyinak. A Librivel és a Tóthágas Kiadóval például nincs elszámolnivalója, igaz, a Libri boltjai és a Tóthágas cégcsoport nagykereskedése az Alexandra könyveit is terjeszti. Ugyanakkor a piac harmadik legnagyobb kiskereskedelmi láncát birtokló Lírának tartozik Matyi. Amikor Kolosi Tamást, a csoport vezetőjét kérdeztük, hogy 10 vagy 100 milliós nagyságrendű-e az összeg, azt mondta, valahol a kettő között.
Nem csoda, hogy mostanra a könyveseknek is elfogyott a türelmük. "Az Alexandra cégcsoport likviditási gondja a jelenlegi magyar könyvpiac egyik legkomolyabb problémája" - írta tagjainak küldött összegzésében az MKKE elnöksége, amikor raportra hívták Matyi Dezsőt május 5-i ülésükre. Matyi ott azt mondta: az elmúlt hónapokban kizárólag azzal foglalkoztak, hogy helyreállítsák a cégcsoport likviditását, folyamatosan újratárgyalják hitelszerződéseiket. Megígérte, hogy a Könyvbazár Kft. a Pécsi Direkt minden tartozásáért helytáll, s 90 napos fizetési határidővel törleszti a teljes adósságot. Mindehhez körülbelül három hét türelmi időt kért, s azt ígérte, május végéig minden partnerét részletesen, írásban tájékoztatja az adósságrendezésről.
Csúszunk
Voltak, akik arról számoltak be, hogy megkeresték őket, ám számos kiadó, jellemzően a kisebbek, hiába várták a pécsi e-mailt. Egyikük elkeseredett lépésre szánta el magát, amikor június elején, a könyvhét sajtótájékoztatójának reggelén Csordás Gábornak, az MKKE etikai bizottsága elnökének nevében egy rövid és suta e-mailt küldött a kiadóknak, miszerint "Matyi Dezső úr kérésére tájékoztatjuk, hogy a 2013. decemberig felhalmozódott több hónapos tartozásokat sajnos szándéka ellenére sem áll módjában kiegyenlíteni". A kiadóvezetők leestek a székről, bár második olvasásra azért kiderült, hogy valami nincs rendjén. A kamu e-mail néhány órát élt, Csordás Gábor és az MKKE többi vezetője elmondta: visszaéltek a nevükkel, a levél hamisítvány, feljelentést tesznek.
Egy június 11-i e-mail körül is nagy a homály: azt elvileg Matyi Dezső felesége írta, miszerint a "jövő hét folyamán végre megkezdjük a Pécsi Direkt tartozásainak kifizetését, és még idén, de legkésőbb két éven belül mindenki ki lesz fizetve". A bizalom helyreállításának jeleként még hozzátette: "Kérem a kiadók pénzügyi képviselőit, hogy az egyedi ütemezés egyeztetése miatt mielőbb hívjanak engem." Számos kiadó, így az 1,8 millió forintnyi tartozást váró Napvilág Kiadó is arról számolt be, hogy nem kaptak személyes megkeresést, de folyamatosan próbálnak határozott ajánlatot kérni Matyinétól, mindeddig sikertelenül. Talán azért, mert - ahogy Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke Matyi Dezsőre hivatkozva állítja - ez az e-mail is hamis volt, az ismeretlen elkövető célja a kiadók felpiszkálása, a kellemetlen telefonáradat elindítása volt.
Matyi Dezső ellenben lépett valamit. Több kiadó arról számolt be, hogy olyan szerződéstervezetet nyújtottak át számára, amely szerint a Könyvbazár Kft. átvállalja a Pécsi Direkt tőketartozását, amit a szerződés megkötésétől számított három éven belül egyenlítene ki úgy, hogy évente legalább a tartozása 33,33 százalékát kifizeti. Ha havonta legalább 2 százalékot nem képes fizetni, akkor a jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatra is számot tarthat a hitelező. A szerződés egyik passzusa értelmében viszont csak akkor áll a tartozásrendezésre tett nem épp gáláns ajánlat, ha a beszállító továbbra is ellátja áruval a Könyvbazár Kft.-t.
Van olyan kiadó, amelyik bizakodik. Ezek közé tartozik Wass Albert könyveinek egyik kiadója, a Kráter Műhely Egyesület, amelynek mintegy ötmillió forinttal tartozik Matyi Dezső cége. Szutor Ágnes gazdasági és terjesztési vezető azt mondja, hisz Matyi Dezsőnek. Úgy véli, nagy hiba lenne részéről, ha elveszítené ezt a partnerét, aki ha késve is, de végül mindig fizet. Szerinte lesz valamilyen megoldás, akár állami beavatkozást sem tart kizártnak. A kulturális tárca megkeresésünkre elhárította a beavatkozás lehetőségét. A legtöbb kiadó több mint fél éve kiállított számlák ellentételezését is várja az Alexandrától. Nem csoda, hogy nem mindenki olyan optimista, mint Szutor, és többen szemfényvesztésnek tartják Matyi akcióját. A Tinta Könyvkiadó, melynek éves árbevétele tizedével tartozik Matyi, nem bízik a pécsi könyves vállalkozó tervében; ezért két lépésben visszavonta a könyveit az Alexandra üzleteiből. Az elsősorban szakkönyveket, szótárakat előállító cég vezetője, Kiss Gábor azt mondja, termékei keresettek, egyes címek már kifogytak más láncok üzleteiben, így nem érdemes az utánnyomás költségét vállalni, amikor ott állnak a könyveik az Alexandra boltjaiban, amikből ráadásul fél éve nem lát pénzt. Hozzátette: miután nem sikerült elszámolni a céggel, a Pécsi Direkt felszámolását kezdeményezi. A főként tudományos könyveket megjelentető Typotex Kiadó, melynek 9 millió forinttal tartozik a Pécsi Direkt, szintén nem írta alá a szerződést. Votisky Zsuzsa igazgató elmondta: semmi garanciáját nem látják, hogy az újabb, saját magának szabott határidőt ezúttal betartja a Pécsi Direkt/Könyvbazár, ezért behajtó cégre bízták a követeléseiket. A nagyobb kiadók tárgyalnak, és megpróbálnak a három évnél jobb kondíciókat elérni; egyikük például azt ajánlotta, hogy elengedi a csaknem millióra rúgó adósság tíz százalékát, ha azt a Könyvbazár egy éven belül rendezi, de Matyi ragaszkodott a formaszerződéshez. Beszéltünk olyan kiadóval, amelynek egy kicsit jobb feltételeket sikerült kialkudnia - neki fix havi összeget fizet -, ám máris csúszásról számolt be.
Nehéz összefogni
Nem könnyű meghozni a könyvek visszavonására vonatkozó döntést, hiszen, ha sokan teszik ezt, akkor az áru- és így a forgalomcsökkenés miatt valóban bedőlhet az Alexandra. Ezzel a forgatókönyvvel mégis kevesen számolnak. Még aki papírforma szerint a legtöbbet nyerhetne vele, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, Kovács Péter is azt mondja, akkora megrázkódtatás lenne az Alexandra eltűnése, aminek a következményeit lehetetlen kiszámítani. Kizárta, hogy akár az egyébként tőkeerős Libri vagy más cégek teljes egészében átvennék az Alexandra összes üzletét. A Libri Kiadó igazgatója, Sárközy Bence arra figyelmeztet, hogy az amerikai Borders Group 2011-es bedőlése vagy tavaly a holland könyvpiacon történt csőd is csökkenő forgalmat hozott magával. Kolosi Tamás sem számol az Alexandra bukásával. Gyurgyák János, az Osiris Kiadó igazgatója pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az Alexandra bedőlésével nyomasztóvá és károssá válna a Libri fölénye, amely ha nem is venné át az egész hálózatot, az értékesebb boltokat kimazsolázná. Nemcsak Gyurgyák mondja, hogy más kereskedelmi láncok is előnyben részesítik saját kiadóikat, de a Librinél a legagresszívebb ez a tendencia. Az Osiris könyveinek forgalma például harmadára esett vissza a Librinél, mióta annak saját kiadói vannak, holott korábban ott fogytak az Osiris-kiadványok a legjobban.
Az MKKE-t is hibáztatja sok kiadó, amiért nem jár el határozottabban azon tagjával szemben, amely veszélybe sodorja a többieket. Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke szerint az egyesülés nem kamara, nem szólhat bele a tagjai között fennálló magánjogi szerződésekbe. Az elnökség azonban folyamatosan napirenden tartja az ügyet, próbál egyeztetni, megoldási módokat találni a kialakult rendkívül feszült pénzügyi helyzetre. Sokan felvetik, hogy azért gyenge az MKKE, mert tagjai között vannak a kiadókkal gyakran ellenérdekelt kereskedők is. Kocsis szerint a kereskedőket nem lehet rákényszeríteni, hogy külön tagozatot hozzanak létre, és amúgy létezik a független kiadóknak is érdekvédelmi szervezetük. Egyébként is nehéz összefogniuk a kiadóknak a kerekedőkkel szemben, mivel számos kiadó nagy- és kiskereskedő cégek tulajdonában van. A Pécsi Direkté az Alexandra Könyvesház mellett például az Európa, a Cartaphilus, a M-érték és a Noran; a Líráé többek között a Magvető, a Corvina, az Athenaeum; a Libri a hasonnevű kiadón kívül például a Helikont és a Parkot is birtokolja. Ugyanakkor számos kiadó, mint az Ulpius, bolthálózatot épít, és szinte mindegyiküknek van saját internetes kereskedése és mintaboltja.
bizomány és bizalomA legtöbb panasz a bizományosi rendszer miatt hangzik el. A kiadók hozomra szállítanak, gyakran jókora csúszással fizetik ki őket arra hivatkozva, hogy a forgalom zöme karácsony táján realizálódik, és a kereskedőknek valahonnan fedezniük kell a működési költségeiket. Ugyanakkor a bizományosi rendszer lehetőséget kínál a kiadók számára, hogy minden üzletbe eljussanak a könyveik, míg ha a kereskedőnek meg kellene vennie őket, bizonyára jóval kevesebbet - a kockázatosabb kiadványokból meg egyáltalán nem - rendelne. Szabó Tibor Benjámin L. Simon Lászlónak írt nyílt levele (lásd: Azonnali válaszok órája, hvg.hu, 2014. április 17.) szerint a kereskedelmi láncok, de különösen az Alexandra ezekből a visszatartott pénzekből finanszírozta az irreális méretű növekedését. (A levél óta az Alexandra boltok nem terjesztik Szabó lapját, az Új Könyvpiacot.) A szerző törvényi változásokat sürget. Ezek közül a legfontosabb a "Las Vegas-szabály", amely eltiltaná a kereskedőket attól, hogy a kiadói jutalékot beforgassák a gazdálkodásukba, például külön számlán kellene kezelniük ezeket a pénzeket. L. Simon László épp lapunknak adott interjújában (lásd: "Túl sok a szimbolikus vita", Magyar Narancs, 2014. május 22.) hárította el, hogy az állam beavatkozzon a könyvpiacba - bár a levélíró nem állami beavatkozást, hanem törvényi szabályozást kért. Ehhez képest a hét végén, egy nyilvános rendezvényen L. Simon már úgy nyilatkozott: a verseny élénkítése érdekében el lehet gondolkozni azon, hogy a könyvkereskedelemben ne vállaljon-e nagyobb szerepet az állam. (A 15-16 milliárdos tankönyvpiacot épp az idén nyúlta le az állam - lásd: Olcsóbbért gyengébbet, Magyar Narancs, 2014. április 24.) Földes Tamás, a Gabo Kiadó igazgatója szerint sem az államot kell segítségül hívni, a szakma maga is hozhatna ilyen szabályokat. Az igazsághoz tartozik, hogy - a piac szereplőinek egybehangzó véleménye szerint - a Libri pontosan fizet, sőt egyes kiadóknak olyan szerződésük van, hogy a napi fogyásra is rálátnak; az utóbbira a Líránál is van lehetőség. |
