Könyv

Magyarországon az első világháború után, civil szervezésű segélyakció keretében vitték a gyerekvonatok a nélkülöző, éhség gyötörte gyerekeket Nyugatra (elsősorban Hollandiába), hogy befogadó családok feltáplálják őket, míg a hányatott sorsú anyaországban valamelyest rendeződnek a viszonyok, a második világháború után azonban, hiába volt hasonló a gyerekek helyzete, nem támogatták a kapitalista Nyugat segítségnyújtását, sőt a több száz gyerek sorsát befolyásoló program maga is tabutéma lett. (A témában lásd korábbi interjúnkat: „Napi öt-hat pohár tej”, Magyar Narancs, 2020. április 2.; online megjelenés: „Iszonyú nyomorból kerültek ki az első résztvevők”, 2020. április 19.)

Az internetre költöztek a Cambridge-i Egyetem könyvtárának kincsei.

Az, hogy a jó filmkritikus, filmteoretikus egyben a film szerelmese is (lásd még ciné­phile), kimondva magától értetődőnek tetszik, de keveset emlegetik mint a kiváló mesterségbeli tudás egyik elengedhetetlen összetevőjét. A jó filmkritikus egyben filmet nézni és filmet szeretni is tanít – a legszerencsésebb esetben pedig olyasmit fed fel a néző számára, ami számára láthatatlan volt addig. A jó filmkritikus avatott szem, mely segít meglátni a nem láthatót, az egyből nem megláthatót.

„Nem tudom jobban körvonalazni Chopint, csak ha azt mondom, elragadó szentháromság. A személye, a játéka és a munkái között olyan összhang volt, hogy többé már nem tudjuk őket különválasztani, úgy tűnik, ezek más-más vonásai ugyanannak az arcnak.”

Az elmúlt években a novella műfaja iránt szerzői és olvasói oldalról is megnőtt az érdeklődés, ami valószínűleg nem egészen független attól, hogy számos női alkotó – Tóth Krisztinától Szvoren Edináig, Selyem Zsuzsától Babarczy Eszterig vagy Bán Zsófiától Mécs Annáig – e műfajban talált leginkább magára.

Az amerikai bűnügyi irodalom 72 éves „démonkutyáját” Denverben értük el telefonon, miközben javában dolgozott a Los Angelesben játszódó, világháborús sorozatán, a második L.A. Quarteten. Az elsőbe olyan klasszikusok tartoznak, mint a Fekete Dália és a Szigorúan bizalmas. Ezekről is beszélgettünk.

Miként jut el a kortárs irodalom a diákokhoz? Mi fér bele az irodalomoktatásba, és mi nem?

Miért működik másképpen a média nálunk, mint Nyugaton?

A bécsi Nischen Verlag az egyetlen külföldi kiadó, amely csak kortárs magyar szépirodalmat ad ki. Az alapító Lendvai Zsóka és Paul Lendvai célja már kilenc éve az, hogy német nyelven is minél többeknek megmutathassák a kiemelkedő kortárs magyar alkotásokat.