Indul a Narancs új gyerekirodalmi melléklete

Gyereknek vegyenek!

  • narancs.hu
  • 2012. május 30.

Könyv

Jó hírünk van: a kortárs magyar gyerekkönyvek világszínvonalúak. A nagyközönség egyelőre mégis szívesebben nosztalgiázik klasszikusokkal, de a pedagógusok és az irodalmárok – mély tisztelet a kivételnek – szintén információhiánnyal küzdenek. A Narancs új vállalkozása, az évente kétszer jelentkező gyerekmelléklet ezen kíván változtatni.

Miközben a magyar könyvpiac évről évre zsugorodik, a gyermek- és ifjúsági irodalom virágkorát éli: egyre több könyv jut el egyre több olvasóhoz. Kapaszkodjanak meg: évente 10 milliárd forintot költünk ilyen kiadványokra a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése tavalyi adatai szerint. Azt viszont már csak találgatni lehet, hogy ebből mennyi az igényes munka, és mennyi a kortárs irodalom aránya. Mindenesetre a választék hatalmas, a piac mozgalmas és sokszínű, és a kereslet is óriási. Ebben a rengetegben segít eligazodni a Magyar Narancs ezentúl évente kétszer – nyár elején, tél elején – jelentkező könyvmelléklete. Az olvasók választását orientáló kritikák mellett a legújabb irodalmi trendeket és a kapcsolódó társadalmi-pedagógiai kérdéseket is elemezzük, fórumot biztosítva akár színvonalas polémiáknak is.

Nem lehet elég korán kezdeni


Nem lehet elég korán kezdeni

Fotó: Sióréti Gábor

A melléklet fontos része lesz Maximum tizenegyes! című gyerekirodalmi sikerlistánk. A Narancs népszerű szépirodalmi rangsora, a Minimum tizenegyes! mintájára a szakma rangos képviselői szavaznak az elmúlt időszak legjobb könyveiről. Lapunk gyerekirodalmi ítészei pedagógusok és a témában jártas irodalomkritikusok: Boczán Bea, Both Gabi, Gombos Péter, Komáromi Gabriella, Lovász Andrea, Nagy Boldizsár, Németh Eszter, Pompor Zoltán, Rácz I. Péter, Tamás Zsuzsa, Varga Betti.

A holnap megjelenő Narancs mellékletében a kritikák mellett riportot olvashatnak kortárs irodalom és iskolai oktatás találkozásáról, egy olvasási paradigmaváltás szükségességéről; esszét a töketlen magyar ifjúsági irodalomról és belemenős külföldi példákról; míg az IBBY-díjas Darvasi László interjúban mondja el véleményét a „nagy, ármányos és fontos üzletről”, ami szerinte a gyerekkönyvkiadás, mesél liberális mutánsokról, az illusztrációk fontosságáról, és arról, mikor kell „pelenkázni a lelket”.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.