KÖNYVMELLÉKLET

Határhelyzetek és maszkok

Könyv

Minimum tizenegyes! A Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – magyar irodalom

Most érdemes költőnek lenni Magyarországon. Legfrissebb listánkon mindenesetre a költészet csaknem megismételte a nyár eleji sikert: az akkori hét, és a négy verseskötetet felvonultató őszi fordulót követően hat verseskönyv is bekerült a tizenegy közé. Összességében tehát a három idei magyar irodalmi listán eggyel több verseskötet szerepelt, mint próza, miközben korábban a próza aránya majdnem kétszerese volt a versének.

 

De az élen így is regény szerepel, Bartók Imre új könyve ráadásul annyi pontot szerzett, mint az első három verseskötet együtt. A lovak a folyóban első pillantásra sajátos kulcsregénynek látszik: a főhőse egy író, aki magánéleti problémái mellett előző műve, a Jerikó kudarcával küszködik. (Bartók saját korábbi nagy regénye Jerikó épül címmel jelent meg. Annak idején listánk harmadik helyén végzett, száz pont fö­lötti eredménnyel.) Az új regény alaphelyzete szerint a Jerikó nem részesült abban a kritikai elismerésben, amelyet a szerző szerint megérdemelt volna. Az én-elbeszélő író ezek után úgy dönt, nem ír még egy polifonikus, komplex nagyregényt, ehelyett lineárisra egyengeti a szerkezetet, és egyetlen figurára állítja a fókuszt, igaz, ez a jellemzés az új könyvre csak a rendkívül összetett előző regénnyel összevetve illik.

A Lovak a folyóban nagyon érdekesen keveri a fikció és a valóság elemeit. A főszereplő író magányosan, feleségétől és fiától különváltan él, van néhány barátja, némelyik szomszédjával felületes, szüleivel szorosabb kapcsolatot ápol. Ez utóbbiak, de főleg az apa megszállottja a táblás kalandjátékoknak. A játékosok és a helyenként igencsak bizarr játékok Dream Nation elnevezésű nemzetközi találkozója ugyancsak fontos szerepet kapnak a könyvben. A regény mindemellett kalandos, sőt kimondottan krimiszerű fordulatokkal is szolgál, és a többi Bartók-műhöz hasonlóan az utolsó oldalak is tartogatnak meglepetést. Egy kritikusunk szerint ugyanakkor a Lovak a folyóban nem viszi végig rendesen az érdekesen exponált tételeket, és mintha egy idő után az olvasóra bízná, hogy oldja meg ő a dolgokat. Ez lehetséges, biztos van olvasó, aki a készen kapottnál jobban örül a saját hozzájárulásával megszületett megoldásnak. Érdeklődéssel várhatjuk tehát az alaposabb kritikai fogadtatást, remélve, hogy Bartók könyveinek sorában a Lovak a folyóban megkapja majd a megérdemelt figyelmet, ráadásul úgy, hogy a legkisebb engedményt teszi annak az olvasónak, akinek „egy fél évszázadnyi irodalmi nevelődést követően még mindig az jelenti a revelációt egy nagyregényben, ha hatalmasakat dobbanó, lucskos férfiszívre bukkanhat benne”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.