KÖNYVMELLÉKLET

Határhelyzetek és maszkok

Könyv

Minimum tizenegyes! A Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – magyar irodalom

Most érdemes költőnek lenni Magyarországon. Legfrissebb listánkon mindenesetre a költészet csaknem megismételte a nyár eleji sikert: az akkori hét, és a négy verseskötetet felvonultató őszi fordulót követően hat verseskönyv is bekerült a tizenegy közé. Összességében tehát a három idei magyar irodalmi listán eggyel több verseskötet szerepelt, mint próza, miközben korábban a próza aránya majdnem kétszerese volt a versének.

 

De az élen így is regény szerepel, Bartók Imre új könyve ráadásul annyi pontot szerzett, mint az első három verseskötet együtt. A lovak a folyóban első pillantásra sajátos kulcsregénynek látszik: a főhőse egy író, aki magánéleti problémái mellett előző műve, a Jerikó kudarcával küszködik. (Bartók saját korábbi nagy regénye Jerikó épül címmel jelent meg. Annak idején listánk harmadik helyén végzett, száz pont fö­lötti eredménnyel.) Az új regény alaphelyzete szerint a Jerikó nem részesült abban a kritikai elismerésben, amelyet a szerző szerint megérdemelt volna. Az én-elbeszélő író ezek után úgy dönt, nem ír még egy polifonikus, komplex nagyregényt, ehelyett lineárisra egyengeti a szerkezetet, és egyetlen figurára állítja a fókuszt, igaz, ez a jellemzés az új könyvre csak a rendkívül összetett előző regénnyel összevetve illik.

A Lovak a folyóban nagyon érdekesen keveri a fikció és a valóság elemeit. A főszereplő író magányosan, feleségétől és fiától különváltan él, van néhány barátja, némelyik szomszédjával felületes, szüleivel szorosabb kapcsolatot ápol. Ez utóbbiak, de főleg az apa megszállottja a táblás kalandjátékoknak. A játékosok és a helyenként igencsak bizarr játékok Dream Nation elnevezésű nemzetközi találkozója ugyancsak fontos szerepet kapnak a könyvben. A regény mindemellett kalandos, sőt kimondottan krimiszerű fordulatokkal is szolgál, és a többi Bartók-műhöz hasonlóan az utolsó oldalak is tartogatnak meglepetést. Egy kritikusunk szerint ugyanakkor a Lovak a folyóban nem viszi végig rendesen az érdekesen exponált tételeket, és mintha egy idő után az olvasóra bízná, hogy oldja meg ő a dolgokat. Ez lehetséges, biztos van olvasó, aki a készen kapottnál jobban örül a saját hozzájárulásával megszületett megoldásnak. Érdeklődéssel várhatjuk tehát az alaposabb kritikai fogadtatást, remélve, hogy Bartók könyveinek sorában a Lovak a folyóban megkapja majd a megérdemelt figyelmet, ráadásul úgy, hogy a legkisebb engedményt teszi annak az olvasónak, akinek „egy fél évszázadnyi irodalmi nevelődést követően még mindig az jelenti a revelációt egy nagyregényben, ha hatalmasakat dobbanó, lucskos férfiszívre bukkanhat benne”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.