KÖNYVMELLÉKLET

Határhelyzetek és maszkok

Könyv

Minimum tizenegyes! A Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – magyar irodalom

Most érdemes költőnek lenni Magyarországon. Legfrissebb listánkon mindenesetre a költészet csaknem megismételte a nyár eleji sikert: az akkori hét, és a négy verseskötetet felvonultató őszi fordulót követően hat verseskönyv is bekerült a tizenegy közé. Összességében tehát a három idei magyar irodalmi listán eggyel több verseskötet szerepelt, mint próza, miközben korábban a próza aránya majdnem kétszerese volt a versének.

 

De az élen így is regény szerepel, Bartók Imre új könyve ráadásul annyi pontot szerzett, mint az első három verseskötet együtt. A lovak a folyóban első pillantásra sajátos kulcsregénynek látszik: a főhőse egy író, aki magánéleti problémái mellett előző műve, a Jerikó kudarcával küszködik. (Bartók saját korábbi nagy regénye Jerikó épül címmel jelent meg. Annak idején listánk harmadik helyén végzett, száz pont fö­lötti eredménnyel.) Az új regény alaphelyzete szerint a Jerikó nem részesült abban a kritikai elismerésben, amelyet a szerző szerint megérdemelt volna. Az én-elbeszélő író ezek után úgy dönt, nem ír még egy polifonikus, komplex nagyregényt, ehelyett lineárisra egyengeti a szerkezetet, és egyetlen figurára állítja a fókuszt, igaz, ez a jellemzés az új könyvre csak a rendkívül összetett előző regénnyel összevetve illik.

A Lovak a folyóban nagyon érdekesen keveri a fikció és a valóság elemeit. A főszereplő író magányosan, feleségétől és fiától különváltan él, van néhány barátja, némelyik szomszédjával felületes, szüleivel szorosabb kapcsolatot ápol. Ez utóbbiak, de főleg az apa megszállottja a táblás kalandjátékoknak. A játékosok és a helyenként igencsak bizarr játékok Dream Nation elnevezésű nemzetközi találkozója ugyancsak fontos szerepet kapnak a könyvben. A regény mindemellett kalandos, sőt kimondottan krimiszerű fordulatokkal is szolgál, és a többi Bartók-műhöz hasonlóan az utolsó oldalak is tartogatnak meglepetést. Egy kritikusunk szerint ugyanakkor a Lovak a folyóban nem viszi végig rendesen az érdekesen exponált tételeket, és mintha egy idő után az olvasóra bízná, hogy oldja meg ő a dolgokat. Ez lehetséges, biztos van olvasó, aki a készen kapottnál jobban örül a saját hozzájárulásával megszületett megoldásnak. Érdeklődéssel várhatjuk tehát az alaposabb kritikai fogadtatást, remélve, hogy Bartók könyveinek sorában a Lovak a folyóban megkapja majd a megérdemelt figyelmet, ráadásul úgy, hogy a legkisebb engedményt teszi annak az olvasónak, akinek „egy fél évszázadnyi irodalmi nevelődést követően még mindig az jelenti a revelációt egy nagyregényben, ha hatalmasakat dobbanó, lucskos férfiszívre bukkanhat benne”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?