KÖNYVMELLÉKLET

Határhelyzetek és maszkok

Könyv

Minimum tizenegyes! A Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – magyar irodalom

Most érdemes költőnek lenni Magyarországon. Legfrissebb listánkon mindenesetre a költészet csaknem megismételte a nyár eleji sikert: az akkori hét, és a négy verseskötetet felvonultató őszi fordulót követően hat verseskönyv is bekerült a tizenegy közé. Összességében tehát a három idei magyar irodalmi listán eggyel több verseskötet szerepelt, mint próza, miközben korábban a próza aránya majdnem kétszerese volt a versének.

 

De az élen így is regény szerepel, Bartók Imre új könyve ráadásul annyi pontot szerzett, mint az első három verseskötet együtt. A lovak a folyóban első pillantásra sajátos kulcsregénynek látszik: a főhőse egy író, aki magánéleti problémái mellett előző műve, a Jerikó kudarcával küszködik. (Bartók saját korábbi nagy regénye Jerikó épül címmel jelent meg. Annak idején listánk harmadik helyén végzett, száz pont fö­lötti eredménnyel.) Az új regény alaphelyzete szerint a Jerikó nem részesült abban a kritikai elismerésben, amelyet a szerző szerint megérdemelt volna. Az én-elbeszélő író ezek után úgy dönt, nem ír még egy polifonikus, komplex nagyregényt, ehelyett lineárisra egyengeti a szerkezetet, és egyetlen figurára állítja a fókuszt, igaz, ez a jellemzés az új könyvre csak a rendkívül összetett előző regénnyel összevetve illik.

A Lovak a folyóban nagyon érdekesen keveri a fikció és a valóság elemeit. A főszereplő író magányosan, feleségétől és fiától különváltan él, van néhány barátja, némelyik szomszédjával felületes, szüleivel szorosabb kapcsolatot ápol. Ez utóbbiak, de főleg az apa megszállottja a táblás kalandjátékoknak. A játékosok és a helyenként igencsak bizarr játékok Dream Nation elnevezésű nemzetközi találkozója ugyancsak fontos szerepet kapnak a könyvben. A regény mindemellett kalandos, sőt kimondottan krimiszerű fordulatokkal is szolgál, és a többi Bartók-műhöz hasonlóan az utolsó oldalak is tartogatnak meglepetést. Egy kritikusunk szerint ugyanakkor a Lovak a folyóban nem viszi végig rendesen az érdekesen exponált tételeket, és mintha egy idő után az olvasóra bízná, hogy oldja meg ő a dolgokat. Ez lehetséges, biztos van olvasó, aki a készen kapottnál jobban örül a saját hozzájárulásával megszületett megoldásnak. Érdeklődéssel várhatjuk tehát az alaposabb kritikai fogadtatást, remélve, hogy Bartók könyveinek sorában a Lovak a folyóban megkapja majd a megérdemelt figyelmet, ráadásul úgy, hogy a legkisebb engedményt teszi annak az olvasónak, akinek „egy fél évszázadnyi irodalmi nevelődést követően még mindig az jelenti a revelációt egy nagyregényben, ha hatalmasakat dobbanó, lucskos férfiszívre bukkanhat benne”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.