KÖNYVMELLÉKLET

Határhelyzetek és maszkok

Könyv

Minimum tizenegyes! A Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – magyar irodalom

Most érdemes költőnek lenni Magyarországon. Legfrissebb listánkon mindenesetre a költészet csaknem megismételte a nyár eleji sikert: az akkori hét, és a négy verseskötetet felvonultató őszi fordulót követően hat verseskönyv is bekerült a tizenegy közé. Összességében tehát a három idei magyar irodalmi listán eggyel több verseskötet szerepelt, mint próza, miközben korábban a próza aránya majdnem kétszerese volt a versének.

 

De az élen így is regény szerepel, Bartók Imre új könyve ráadásul annyi pontot szerzett, mint az első három verseskötet együtt. A lovak a folyóban első pillantásra sajátos kulcsregénynek látszik: a főhőse egy író, aki magánéleti problémái mellett előző műve, a Jerikó kudarcával küszködik. (Bartók saját korábbi nagy regénye Jerikó épül címmel jelent meg. Annak idején listánk harmadik helyén végzett, száz pont fö­lötti eredménnyel.) Az új regény alaphelyzete szerint a Jerikó nem részesült abban a kritikai elismerésben, amelyet a szerző szerint megérdemelt volna. Az én-elbeszélő író ezek után úgy dönt, nem ír még egy polifonikus, komplex nagyregényt, ehelyett lineárisra egyengeti a szerkezetet, és egyetlen figurára állítja a fókuszt, igaz, ez a jellemzés az új könyvre csak a rendkívül összetett előző regénnyel összevetve illik.

A Lovak a folyóban nagyon érdekesen keveri a fikció és a valóság elemeit. A főszereplő író magányosan, feleségétől és fiától különváltan él, van néhány barátja, némelyik szomszédjával felületes, szüleivel szorosabb kapcsolatot ápol. Ez utóbbiak, de főleg az apa megszállottja a táblás kalandjátékoknak. A játékosok és a helyenként igencsak bizarr játékok Dream Nation elnevezésű nemzetközi találkozója ugyancsak fontos szerepet kapnak a könyvben. A regény mindemellett kalandos, sőt kimondottan krimiszerű fordulatokkal is szolgál, és a többi Bartók-műhöz hasonlóan az utolsó oldalak is tartogatnak meglepetést. Egy kritikusunk szerint ugyanakkor a Lovak a folyóban nem viszi végig rendesen az érdekesen exponált tételeket, és mintha egy idő után az olvasóra bízná, hogy oldja meg ő a dolgokat. Ez lehetséges, biztos van olvasó, aki a készen kapottnál jobban örül a saját hozzájárulásával megszületett megoldásnak. Érdeklődéssel várhatjuk tehát az alaposabb kritikai fogadtatást, remélve, hogy Bartók könyveinek sorában a Lovak a folyóban megkapja majd a megérdemelt figyelmet, ráadásul úgy, hogy a legkisebb engedményt teszi annak az olvasónak, akinek „egy fél évszázadnyi irodalmi nevelődést követően még mindig az jelenti a revelációt egy nagyregényben, ha hatalmasakat dobbanó, lucskos férfiszívre bukkanhat benne”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.