Hitler hatalomra jutását követően is Berlinben maradt, hogy "szemtanú lehessen", és hogy idős édesanyja közelében élhessen - a privát indok éppúgy rokonszenvesen imponáló, mint a közéletre tekintő értelmiségi felelősségtudata. Hazájában szinte teljes publikálási tilalom alatt élt a világháború végéig, ámde Svájcban kiadathatta munkásságának apolitikus darabjait, azaz ifjúsági regényeit és humoros műveit.
Ez utóbbiak sorába tartozik az 1934-es Három ember a hóban és az 1938-as A salzburgi szobalány is, mely regények szemre tökéletesen megfelelnek az apolitikusság korabeli hatalmi elvárásának, ám egyszersmind azt a kérdést állítják a majd' mindvégig mosolygó kései olvasó elé, hogy voltaképpen lehetséges-e egyáltalán politikamentes szellemességeket papírra vetni egy olyan gyilkos rendszerben, mint amilyen a Harmadik Birodalom volt. Merthogy a válasz csupáncsak látszólag kézenfekvő. Miközben kedvtelve olvassuk a mesebeli álruhás milliomos kalandjait az alpokbeli sportszállóban vagy az ugyancsak álruhás grófkisasszony szerelmi történetét Mozart szülővárosában, lépten-nyomon elénk bukkannak az író és a történelem által elhullajtott árulkodó bizonyítékok. A két regény közül nyilvánvalóan jóval sikerültebb Három ember a hóban például, miközben megvesztegető kedvességgel regél az emberi vonzalmak stílszerűen hótiszta világáról (szerelem első látásra, szemérmes férfibarátság, gyermeki szeretet, kölcsönös nagyrabecsülés úr és szolga között stb.), már-már tüntetően hangsúlyozza a történet valóságtól százszorosan elrugaszkodott voltát. "A baromfi-kereskedő meséje" - Chaucer modorában valahogy így tálalja fel számunkra Kästner két (!) előszava a regényt, amely legjobb pillanataiban az író ifjúsági remekeinek szintjére is fel-felhág.
Ha tetszik, még árulkodóbb az Anschlusst megelőző esztendőben játszódó másik regényke, amely naplóformában adja elénk egy újabb hóbortos gazdagember és a magát szobalánynak kiadó comtesse szerelmi történetét. Kishatárforgalom - a magyar változatban alcímmé alakult a könyv eredeti címe, amely a Németország és Ausztria között még éppen létező határvonal átlépésének aktusára utal. Az 1937-es Salzburgi Ünnepi Játékok programját megtekinteni vágyó német fiatalember e határvonal sorozatos átlépésére kényszerül, hogy ingázásával betartva kijátssza a birodalmi devizarendelkezéseket. "Hic habitat felicitas!" - azaz itt lakik a boldogság, hirdeti a Salzburgban előkerült római felirat, amelyet a szerző mottóvá emel. Még félreérthetetlenebbé teszi e képet az alábbi ártatlan, topográfiai hitelességű kis epizód: "Közvetlenül az osztrák vámépület után - a Walser-dombon, ahol a rómaiak már akkor villanegyedet építettek, amikor nem volt se Ausztria, se Németország -, itt terül el egy helység, amelyet Himmelreichnek hívnak. Egy parasztember, felszállván a német határon, így kért jegyet a kalauztól: 'Himmelreichbe és vissza'..."
S miközben Erich Kästner dokumentumértékű beszámolót ad a jó ideig utolsó osztrák ünnepi játékok programjáról és tarka vendégseregéről (melynek soraiban amúgy a windsori herceg és a kapurtalai maharadzsa mellett Ferencsik János és Oláh Gusztáv is ott volt, Arturo Toscanini 1937-es asszisztenseként meg éppenséggel Solti György fáradozott), a már-már útikönyvnek is beillő szöveg néhol szinte borsóztató derűvel játssza be a képbe a keletkezés fenyegető jelenkorát. Így az 1933-ban saját könyveinek elégetését is figyelmesen végignéző Kästnertől egyenesen provokatív gesztus a salzburgi városi múzeum egyik műtárgyának merőben ártatlan leírása: "Nekem legjobban a 'csali kályha' tetszett. Minden kályhacsempe egy-egy könyv gerincét ábrázolja, rajta tudós felirat, úgyhogy olyan az egész, mint egy könyvrakás, amelynek latin vagy teológiai szövegeit eltüzelik. Szemmagasságban pedig egy izgatottan hadonászó kis alak válik el a csempéktől, aki mintha szószékről prédikálna. Nem lehet tudni, hogy éppen beszédet mond-e, vagy azon háborog, hogy tudományos tüzelővel pörkölik a hátulját."
Erich Kästner: Három ember a hóban. Fordította: Horváth Zoltán, a fordítást átdolgozta: Sárközy Elga. Partvonal Kiadó, 2012, 287 oldal, 2490 Ft
Erich Kästner: A salzburgi szobalány. Fordította: Lendvay Katalin. Partvonal Kiadó, 2012, 127 oldal, 2490 Ft
