Könyv

Gyilkosok és demokraták

John Boland: Magyarországról szeretettel

  • Baski Sándor
  • 2012. szeptember 24.

Könyv


Erős kezdés: a Parlamenttől alig pár méterre fejbe lőnek egy Milán nevű, rágcsálóra emlékeztető fickót, aki hősünket épp egy megvesztegetésre váró kormánytisztviselővel akarja összeismertetni, 10 ezer dollárért cserébe. A folytatás sem kevésbé eseménydús, bekapcsolódik a játszmába a hazai titkosszolgálat, a CIA Magyarországon állomásozó megbízottja és a Dolce Vita bár sztriptíztáncosai, miközben Bajától Miskolcon át a behavazott Bükkig kergetőznek a szereplők.

A regényt a még közepesen sem ismert amerikai James L. Ross jegyzi, akinek - noha a gulyás már a harmadik oldalon megemlítődik - a sztereotípiákat jórészt sikerül mellőznie, mi több, meglepően magabiztosan mozog a magyar rögvalóban, mind földrajzi, mind kulturális-politikai értelemben. A történet nagyjából a jelenben játszódik, de aki esetleg arra számítana, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere képezi az események kulisszáját, arra csalódás vár. A regénybéli Magyarországon még baloldali kurzus regnál, a sztori pedig egy külföldi emigrációból hazatért, messiásként fogadott vadkapitalista körül bonyolódik, aki alapítványán keresztül a liberális demokrácia megerősítésén munkálkodik. A befektetési tanácsadóként dolgozó amerikai Patrick McCarrynek őt kellene összehoznia külföldi megbízóival, akiket természetesen sanda hátsó szándékok mozgatnak.

A pikáns felütés ellenére Boland csak mérsékelten politizál, a cselekmény elsősorban a krimi, a thriller és a kémregény szabályai szerint bonyolódik, az egzotikus helyi viszonyok ehhez mindössze a hátteret adják. Játszódhatna akár egy másik ká-európai országban is, de magyar kiadást abban az esetben aligha kapott volna. Nincs benne ugyanis semmi nóvum. Vegytiszta ponyva, annak viszont - hála a narrátor-főhős fanyar humorának és a jól megírt, frappáns mondatoknak - egészen szórakoztató.

Fordította: Szász Gergely. Fumax, 2012, 232 oldal, 2490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”