„Fullajtár Andrea, Mácsai Pál, Dés László, Dés András és Lukács Miklós ezt a fojtottan feszült és fel-felszikrázó, ziláltabb Radnótit idézik meg, hogy kora ne legyen a korunk.” Ferencz Győző itt következő esszéjének végén eredetileg ez a bekezdés állt, ugyanis a Müpa Magazin felkérésére készült, azzal a céllal, hogy bevezesse, beharangozza a Művészetek Palotája saját produkciójaként megvalósuló, december 15-i bemutatóval meghirdetett Nem tudhatom… Radnóti és korunk c. előadást. A programajánló így mutatja be a vállalkozást: „Az est műsorán Radnóti Miklós versein, naplórészletein, korabeli dokumentumokon kívül kortársainak versei, írásai is szerepelnek – mind olyanok, amelyek kapcsolódnak Radnóti életéhez, munkásságához és korához, s van a mához szóló üzenetük is. Mindez a legjobb Radnóti-szakértőnek, az életmű legalaposabb ismerőjének számító Ferencz Győző érdekfeszítő, megrázó összeállításában, Mácsai Pál rendezésében, és az előadóművészek nem mindennapi, érzékeny, szuggesztív tolmácsolásában. Erős, intenzív, feledhetetlen este lesz.”
Ám Ferencz Győző írása nem jelent meg a Müpa Magazinban. Ezután kérték fel Szabó T. Anna költőt, aki szintén megírta szövegét, de végül a kiadványba Szálinger Balázs költő írása kerül majd. Szálinger általunk nem ismert munkája Radnóti korai költészetéről szól, kérdésünkre elmondta, hogy a témát maga választotta.
Az itt olvasható és a Müpa Magazinban meg nem jelent két esszé megírására a magazin társfőszerkesztője és egyben a Müpa irodalmi programjainak külsős szerkesztője, Keresztury Tibor, lapunk egykori munkatársa kérte fel a két szerzőt. Ő közvetítette a Müpa változtatási javaslatait is a szerzők felé. Ezeket a javaslatokat a szerzők nem fogadták el. A Müpa nekünk küldött válaszában, amit Katona Éva pr-vezetőtől kaptunk, erről a következő olvasható: „Mindkét szerző ragaszkodott volna írása szerkesztés nélküli közléséhez, később pedig visszavonták azokat; a döntésüket tudomásul vettük.” Keresztury nem kívánt nyilatkozni az ügyről. (A kérdéseinkre küldött válaszokon túl a Müpa egy nyilatkozatot is eljuttatott hozzánk, kérésükre ezt is közöljük.)
Ennél többet az eseményekről sajnos nem tudunk állítani, mivel a szerzők és a Müpa munkatársai nekünk tett nyilatkozataikban ellentmondásos módon értékelik a történteket, és bizonyos momentumokra másképp emlékeznek. A Müpa Magazin, ahogy a sajtóosztály nekünk küldött levelében hangsúlyozza, promóciós kiadvány, amely „stílusában informatív, és nem véleményközlő orgánum”.
A Müpa szerint kommunikációs hiba történt, ami miatt – lapunk megkeresése után – telefonon mindkét szerzőtől elnézést kértek.
Arról sem tudunk tájékoztatást adni, hogy a Müpa pontosan milyen szövegmódosításokat javasolt, csupán azt tudjuk, hogy Ferencz Győző kapott egy olyan szövegváltozatot, amely megjelenhetett volna a magazinban. Ebben az elfogadható szövegváltozatban két jelentős módosítás szerepelt, pontosabban két szövegrész hiányzott. Az alábbiak:
„Másrészt műveit nemcsak 1944-ben, nem sokkal halála előtt »a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása« érdekében kormányrendelettel zúzták be, hanem szennyként megbélyegzett összes verseit 2013-ban is, halála után közel hetven évvel »a megtisztulás éjszakáján« nyilvánosan elégették.”
„Az egész lényével kérdez. Lényével, amelyet egymást kizáró ellentétekből épített fel. A baloldaliság, a kereszténység, a magyarság és a zsidóság olyan eszmék, amelyekből kettő-kettő még összebékíthető, de három már bajosan, és a négyet, így együtt, szinte képtelenség. De ő ezt kísérelte meg. Ha akarom, sikertelenül, hiszen Radnótit, aki magyarnak, baloldalinak és katolikusnak vallotta magát, zsidóként ölték meg. Ha azonban szellemi hagyatékát nézem, sikeresen: olyan rejtvényt adott fel, amely előtt az utókor a mai napig tanácstalanul áll.”
| A Művészetek Palotája nyilatkozata „A Művészetek Palotája műsorszerkesztési koncepciójának alapja a műfaji sokszínűség, és kritériuma a minőség. A Müpa a különféle célcsoportok iránti nyitottsággal lehetőséget teremt a közönség és a művészetek közötti párbeszéd minden formájára. Programjainkat saját eszközeinkkel is kommunikáljuk, ilyen a Müpa Magazin is, amely az adott időszak előadásainak ízelítőit tartalmazza. A kéthavi lap promóciós és műsorajánló jellegű kiadvány. A szerkesztőség a továbbiakban is meg kívánja őrizni eddigi szerkesztési alapelvét: olyan magazint szeretne a közönségnek nyújtani, amelyből az olvasmányos módon informálódhat a Müpához kötődő minőségi kulturális eseményekről. A Magyar Narancs partnerünkként rendszeresen hírt ad programjainkról, így a Literárium-sorozatról is, amelyen ebben az évadban mások mellett Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György és Nádas Péter is önálló esttel lép fel. A holokauszt-emlékév tiszteletére műsorra kerülő, decemberi Radnóti-est a Müpa egyik kiemelt programja a jubileumi, tizedik évadban.” |
