Miért maradt ki Ferencz Győző és Szabó T. Anna írása a Müpa Magazinból?

„Kommunikációs hiba”

  • Urfi Péter
  • 2014. november 16.

Könyv

„Fullajtár Andrea, Mácsai Pál, Dés László, Dés András és Lukács Miklós ezt a fojtottan feszült és fel-felszikrázó, ziláltabb Radnótit idézik meg, hogy kora ne legyen a korunk.” Ferencz Győző itt következő esszéjének végén eredetileg ez a bekezdés állt, ugyanis a Müpa Magazin felkérésére készült, azzal a céllal, hogy bevezesse, beharangozza a Művészetek Palotája saját produkciójaként megvalósuló, de­cember 15-i bemutatóval meghirdetett Nem tudhatom… Radnóti és korunk c. előadást. A programajánló így mutatja be a vállalkozást: „Az est műsorán Radnóti Miklós versein, naplórészletein, korabeli dokumentumokon kívül kortársai­nak versei, írásai is szerepelnek – mind olyanok, amelyek kapcsolódnak Rad­nóti életéhez, munkásságához és korához, s van a mához szóló üzenetük is. Mindez a legjobb Radnóti-szakértőnek, az életmű legalaposabb ismerőjének számító Ferencz Győző érdekfeszítő, megrázó összeállításában, Mácsai Pál rendezésében, és az előadóművészek nem mindennapi, érzékeny, szuggesztív tolmácsolásában. Erős, intenzív, feledhetetlen este lesz.”

Ám Ferencz Győző írása nem jelent meg a Müpa Magazinban. Ezután kérték fel Szabó T. Anna költőt, aki szintén megírta szövegét, de végül a kiadványba Szálinger Balázs költő írása kerül majd. Szálinger általunk nem ismert munkája Radnóti korai költészetéről szól, kérdésünkre elmondta, hogy a témát maga választotta.

Az itt olvasható és a Müpa Magazinban meg nem jelent két esszé megírására a magazin társfőszerkesztője és egyben a Müpa irodalmi programjainak külsős szerkesztője, Keresztury Tibor, lapunk egykori munkatársa kérte fel a két szerzőt. Ő közvetítette a Müpa változtatási javaslatait is a szerzők felé. Ezeket a javaslatokat a szerzők nem fogadták el. A Müpa nekünk küldött válaszában, amit Katona Éva pr-vezetőtől kaptunk, erről a következő olvasható: „Mindkét szerző ragaszkodott volna írása szerkesztés nélküli közléséhez, később pedig visszavonták azokat; a döntésüket tudomásul vettük.” Keresztury nem kívánt nyilatkozni az ügyről. (A kérdéseinkre küldött válaszokon túl a Müpa egy nyilatkozatot is eljuttatott hozzánk, kérésükre ezt is közöljük.)

Ennél többet az eseményekről sajnos nem tudunk állítani, mivel a szerzők és a Müpa munkatársai nekünk tett nyilatkozataikban ellentmondásos módon értékelik a történteket, és bizonyos momentumokra másképp emlékeznek. A Müpa Magazin, ahogy a sajtóosztály nekünk küldött levelében hangsúlyozza, promóciós kiadvány, amely „stílusában informatív, és nem véleményközlő orgánum”.

A Müpa szerint kommunikációs hiba történt, ami miatt – lapunk megkeresése után – telefonon mindkét szerzőtől elnézést kértek.

Arról sem tudunk tájékoztatást adni, hogy a Müpa pontosan milyen szövegmódosításokat javasolt, csupán azt tudjuk, hogy Ferencz Győző kapott egy olyan szövegváltozatot, amely megjelenhetett volna a magazinban. Ebben az elfogadható szövegváltozatban két jelentős módosítás szerepelt, pontosabban két szövegrész hiányzott. Az alábbiak:

„Másrészt műveit nemcsak 1944-ben, nem sokkal halála előtt »a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása« érdekében kormányrendelettel zúzták be, hanem szennyként megbélyegzett összes verseit 2013-ban is, halála után közel hetven évvel »a megtisztulás éjszakáján« nyilvánosan elégették.”

„Az egész lényével kérdez. Lényével, amelyet egymást kizáró ellentétekből épített fel. A baloldaliság, a kereszténység, a magyarság és a zsidóság olyan eszmék, amelyekből kettő-kettő még összebékíthető, de három már bajosan, és a négyet, így együtt, szinte képtelenség. De ő ezt kísérelte meg. Ha akarom, sikertelenül, hiszen Radnótit, aki magyarnak, baloldalinak és katolikusnak vallotta magát, zsidóként ölték meg. Ha azonban szellemi hagyatékát nézem, sikeresen: olyan rejtvényt adott fel, amely előtt az utókor a mai napig tanácstalanul áll.”

A Művészetek Palotája nyilatkozata

„A Művészetek Palotája műsorszerkesztési koncepciójának alapja a műfaji sokszínűség, és kritériuma a minőség. A Müpa a különféle célcsoportok iránti nyitottsággal lehetőséget teremt a közönség és a művészetek közötti párbeszéd minden formájára.

Programjainkat saját eszközeinkkel is kommunikáljuk, ilyen a Müpa Magazin is, amely az adott időszak előadásainak ízelítőit tartalmazza. A kéthavi lap promóciós és műsorajánló jellegű kiadvány. A szerkesztőség a továbbiakban is meg kívánja őrizni eddigi szerkesztési alapelvét: olyan magazint szeretne a közönségnek nyújtani, amelyből az olvasmányos módon informálódhat a Müpához kötődő minőségi kulturális eseményekről.

A Magyar Narancs partnerünkként rendszeresen hírt ad programjainkról, így a Literárium-sorozatról is, amelyen ebben az évadban mások mellett Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György és Nádas Péter is önálló esttel lép fel. A holokauszt-emlékév tiszteletére műsorra kerülő, decemberi Radnóti-est a Müpa egyik kiemelt programja a jubileumi, tizedik évadban.”

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”