Ma már szinte minden magára valamit is adó írószervezetnek és irodalmi folyóiratnak van saját alapítású díja. De ha csak a különböző presztízsű független alapítványi és állami díjakat számoljuk, az íróknak akkor is akad bőven alkalmuk egymás laudálására.
Februárban kellemetlen hírek röppentek fel a Kossuth-díjjal kapcsolatban: a kormány takarékossági csomagja miatt csak részben tűnt biztosítottnak a fedezet a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében. "Erről mi is csak a sajtóból értesültünk - mondta lapunknak Lator László költő, aki a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnökeként került a döntéshozatalt segítő irodalmi albizottságba. - Valójában sosem kaptunk olyan utasítást, hogy idén kevesebb díjazottban gondolkodjunk, vagy hogy ne ajánljunk annyi jelöltet." Végül három irodalmi Kossuth-díjat osztottak, ami más művészeti ágak elismeréséhez viszonyítva az irodalmi lobbi eredményességét dicséri. Bertók Lászlót, Tőzsér Árpádot és Krasznahorkai Lászlót egyaránt jelölte a hattagú irodalmi albizottság és a huszonöt főt számláló ún. nagybizottság (hivatalosan: Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság). A javaslatot a Miniszterelnöki Hivatalnál sem fúrták meg.
Az állami díjak
adományozását hagyományosan kormányhatározatok szabályozzák: a legutóbbi visszaállította az Orbán-kormány alatt hanyagolt egyeztetési gyakorlatot (1007/2003.), így megint van bizottságosdi. A díjakra javasolhat a kormány, az országos köztestületek, korábbi Kossuth-, Széchenyi- vagy állami díjasok, valamint az országos szakmai szervezetek. A javaslatokat az albizottságok gyűjtik össze, ajánlásukat a fél kormány (miniszterelnök, kancellária-, oktatási, kulturális miniszter) részvételével ülésező nagybizottság értékeli. Noha az adományozó formailag a köztársasági elnök, a személyekről végső soron a kormány dönt. A díjjal járó jutalom az országos nettó átlagkereset ötszöröse, idén 5,2 milió Ft. Az eljárásrendről a vélemények eltérőek. Van, aki nem tud demokratikusabb módszert elképzelni. Mások szerint az előző kormány legalább nyíltan beismerte, hogy saját szellemi-politikai kedvezményezettjeit hozza helyzetbe. Ezért tisztességesebb lenne az egészet a politikára hagyni, nem részt venni benne. Mindenesetre azokon kívül, akiket a törvény betűje nevesít (Poszler Gyögy irodalomtörténész, az irodalmi albizottság vezetője és Lator László), nem sikerült megtudnunk, hogy kik ülnek még a szupertitkos irodalmi albizottságban. 'ket pedig hiába kapacitáltuk, nem kívántak intimpistáskodni. (Egy maroknyi grémium című írásunkban a rendelkezésünkre álló információk alapján összesítettük, hogy kik döntenek az irodalmi díjakról.) Kormányhatáskörben dől el a Babérkoszorú díj sorsa is, melyet minden évben, a nemzet idusán ketten vehetnek át. Idén - talán a takarékosság jegyében - csak egy díjazott volt: Márton László. Jutalma a Kossuth-díj összegének a fele. A Babérkoszorú és a Kossuth-díj 1998-ban egyenes belépő volt az újonnan alapított Digitális Irodalmi Akadémiába: az írótársadalom elitje műveik elektronikus publikációjáért "életjáradékot", a minimálbér négyszeresét kapja havonta.
A többi állami irodalmi díj öszszege egyre inkább elszakad a minimálbér alapján számolt - így az utóbbi évek inflációjánál gyorsabban növekvő - Kossuth-díjtól és Babérkoszorútól. Amikor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) tavaly meghirdette az Édes Anyanyelvünk című, százmillió forint keretösszegű pályázatát, az írószervezetek felháborodásukban nem véletlenül a József Attila- és a Márai Sándor-díj dotálására hivatkoztak. Más állami művészeti díjhoz hasonlóan mindössze 200 ezer Ft kerül a díjazott bankszámlájára, ami csak ettől az évtől kezdve lett adómentes. AJózsef Attila-díjat a nemzeti ünnep előtt két nappal adták át az Iparművészeti Múzeumban 12 írónak, illetve irodalomtörténésznek, valamint egy műfordítónak (Bognár Róbert). Mivel a döntéshozó testület 11 küldöttje 11+2 díj odaítéléséről határoz (az országos írószervezetek egy-egy tagot delegálnak, plusz a határon túli írók még egyet), ezért matematikailag igazolható módon könnyebb kompromisszumra jutni egymás jelöltjeinek a kigolyózásában. A kölcsönös bizalmatlanság miatt kisebb választott grémiumot aligha lehet elképzelni, még ha a mindenkori miniszternek ez jobban is esne. A Márai Sándor-díjat Magyar Bálint alapította 1996-ban. Csak prózaírónak adható, mellyel az eredeti szándék szerint írói életművet, az adományozást megelőző évben megjelent prózakötetet, illetve külföldön elismerést szerzett magyar írót jutalmaztak. Ma már az életmű helyett inkább fiatal írókat díjaznak. A döntéshozók köre szűkebb (öt fő), a díjat január 22-én, a magyar kultúra napján osztják. Idén a Bécsben élő Monoszlóy Dezsőnek, Kukorelly Endrének (TündérVölgy című regényéért) és Péterfy Gergelynek jutott a Márai. A rendszerváltás előtt a kortárs magyar írókat a gondoskodó állam mellett
az özvegyek s a gyászoló család
szubvencionálta. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium védnöksége alatt több olyan elismerés is meghonosodott, melyek magánkezdeményezésre jöttek létre, de alapítványi formában mégsem működhettek. Ilyen volt az 1975-ben alapított Füst Milán-díj, mely a "kötelezettségvállalás közérdekű célra" nevet viselte. A díjat 1975 óta minden év december elsején kapja két író vagy két költő (attól függően, hogy az adott évben költészeti vagy szépprózai tevékenységet jutalmaznak). Összege az alapításkor 12 ezer Ft volt, ma 2-300 ezer forintra rúg a szerzői jogdíjakból származó bevételek függvényében. A díj kezelője az MTA Füst Milán Műfordítói Alapítvány megbízásából dr. Rőder Edit ügyvéd, aki egybehangzó források szerint rendkívül ügyesen sáfárkodik az irodalmi örökséggel. A tárcához az elismerés valójában csak érintőlegesen kötődik, hiszen a minisztérium mindössze a díjkiosztó fogadás szervezését (büféköltségek) állja. Más a helyzet a Szép Ernő-díj esetében, melyet Pogányné Szép Berta, az író húga jegyez 1984-ből: a törzstőkét a Nemzeti Kulturális Alapprogram kénytelen volt kipótolni félmillióval. A díjat és a 200 ezer forintos pénzjutalmat a magyar dráma napján, szeptember 19-én veheti át a Színházi Intézetben két színpadi szerző: a legjobb, előző évadban bemutatott (nyomtatásban megjelent) darabot jegyző író vagy egy már beérkezett drámaíró és egy szép reményű pályakezdő. Az elmúlt húsz évben szinte az összes valaha színpadra (is) dolgozó író részesült ebben az elismerésben: Weörestől kezdve Ottlikon és Tandorin át a fiatalokig: Hamvaiig, Egressyig. Tavaly Bereményi Géza (életmű) és Filó Vera (ifjú tehetség) nyert. A nyolcvanas években az egyik legtekintélyesebb irodalmi díjnak számított a Déry Tibor-jutalom. Réz Pál, a díjat odaítélő kuratórium elnöke a Narancsnak elmondta: eredetileg azt javasolta az özvegynek, hogy az Állatvédő Egyesületet támogassa, hiszen Déry köztudottan imádta a kutyákat. Böbe asszony viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a vagyon értékesítéséből származó összeget juttassák vissza az íróknak. De a Déry-jutalom presztízsét kezdetben nem csupán az akkor mesebeli pénzdíj (ma: 250 ezer Ft), hanem a díjazottak és a díjazók névsora alapozta meg: a zsűriben ott ült Keresztury Dezső, Vas István, Mészöly Miklós, ám egyetlen politikai korifeus sem. Emellett olyan írókat tüntettek ki rögtön az első években, akiket nagyszerűségük ellenére a kultúrpolitika nem kínált meg Kossuth-díjjal (Mándy, Ottlik). Tavaly az író születésnapján (október 18.) Hárs Ernő költő, Láng Zsolt író és Abaffy Erzsébet nyelvész vehette át az elismerést.
Noha az irodalmi díj rangját nem feltétlenül a pénzjutalom nagysága minősíti, az utóbbi években az üzleti szféra
a jó vállalati állampolgárság
(good corporate citizenship) eszményét vagy csak egy műkedvelő mecénás gesztusaitgyakorolva licitet hidetett a művészetek, köztük az irodalom támogatására. A tétek elszálltak. A topon tavaly óta a Demján Sándor nagyvállalkozó egymilliárd forintos felajánlásával alapított Prima Primissima díj áll a maga 50 ezer eurós pénzjutalmával (kb. 13 millió Ft) kategóriánként. 2003. december 11-én, a vállalkozók napján az irodalmi díjat Szabó Magda kapta. A jelöltekre az alapító okiratban megjelölt 36 civil szakmai szervezet - köztük a Magyar Írószövetség - tehet javaslatot, amit a díj kezelésére létrehozott alapítvány kuratóriuma, illetve a 13 tagú társadalmi tanácsadó testület újabb nevekkel egészít ki, majd szűr meg. A kategóriánkénti három jelöltből a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöksége, a díj kezelője hirdeti ki a győzteseket. Bár a Prima Primissima egyenes adásban közvetített revüjének nem ér a nyomába, de a Göncz Árpád és Kosáry Domonkos által kezdeményezett Magyar Irodalmi Díj átadása is puccos fogadás keretében zajlik a Magyar Tudományos Akadémián. A Magyarország Európában Alapítvány díját és a bruttó ötmilliós pénzjutalmat, melyet tíz gazdasági társaság dob össze, a legjobbnak ítélt szépirodalmi mű szerzőjének adják át. Mióta Szilágyi István 2002-ben nem fogadta el a megosztott díjat, a héttagú kuratórium egyetlen győztest hirdet. Idén először nyert verseskötet, Parti Nagy Lajos Grafitnesz című kötete.
A városvédő Pallas Athéné szobráról, a palládiumról nevezték el azt a közalapítványt, melyet Pintér Zoltán bróker hozott létre kiemelkedő irodalmi, tudományos és képzőművészeti teljesítmények jutalmazására. A Palládium Díjjal járó nettó egymilió forintot egy-egy író, illetve költő nyeri el az irodalmi kategóriában. A februári díjkiosztón Kukorelly TündérVölgy és Várady Szabolcs A rejtett kijárat című verseskötete futott be. Kifejezetten az elsőkötetes fiatal prózaírók támogatására szerveződött a Bródy-alapítvány, melyet az író unokája alapított 1994-ben. A díj összege 350 ezer Ft, melyet tavaly a Műcsarnokban tartott ünnepségen Dragomán György vehetett át A Pusztítás könyve (Balassi Kiadó) című kötetéért.
Az írók politikai-szellemi hovatartozása, illetve a politika jelenléte a kulturális szférában a magánalapítású díjakon is tükröződik. A Magyar Irodalmi Díjat odaítélő alapítvány ügyvezető elnöke Fazakas Szabolcs, egykori MSZP-s miniszter, idei védnöke a Parti Nagy Lajoshoz hasonlóan pécsi kötődésű Szili Katalin. A Prima Primissima díkjiosztó gáláján Csányi Sándor bankelnök, kuratóriumi tag nagyvonalú gesztussal saját zsebből finanszírozta a jobboldali csatorna, a Hír Tv kitüntetését, amit a baloldali sajtó a díjra nézve is kritikával fogadott. Az Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány által létrehozott Alternatív Kossuth-díjat, mely vállaltan jobboldali orientációjú, böjthava 14-én elvben nemcsak írók érdemelhetnék ki, hanem más művészek is. Eddig mégis csak ebből a céhből válogatták a nyerteseket (Hernádi Gyula, Berta Bulcsú, Mészöly Dezső, Wass Albert). Kiosztását az Orbán-kormány idején szüneteltették, mondván: a hivatalos döntések a helyes értékítéletet tükrözték. Az alapítványt az exkisgazda Balogh Gyula, Vaja egykori polgármestere és Földváry Györgyi, Gyurkovics Tibor felesége gründolta. Az idei díjazott Döbrentei Kornél, akinek a Tilos Rádió előtt mondott beszéde miatt először Parti Nagy, a díj odaítélését követően pedig tömegével hagyták el írók a Magyar Írószövetséget, amely a költő kijelentéseitől nem kívánt elhatárolódni. Gyurkovics, aki a Magyar Írók Szövetségének elnökeként résztvevője volt az Irodalmi Kerekasztalnak is, azt mondta ugyan, hogy a díjat már a tüntetés előtt odaítélték Döbrenteinek, de az alapítvány ezzel a lépéssel azonnal detronizálta a tárcával tárgyalásban álló Irodalmi Kerekasztalt, és a megfigyelők szerint az írószövetség is ebbe az irányba halad. Arról, hogy honnan volt pénz az Alternatív Kossuth-díjra, nincsenek információink. Még csak azt sem tudjuk, hogy a mintához hasonlóan nettó összegről van-e szó.
A megkérdezett kurátorok fontosnak tartják, hogy minél több elismerést kapjanak az írók, mert a díjaknemcsak némileg egyenesbe hozzák a házipénztárat, de a kitüntetetteken keresztül a kortárs irodalom is nagyobb figyelmet kap. Ám ha végignézzük a díjazottak és a kurátorok listáját, megállapítható, hogy "vannak egyenlők és vannak egyenlőbbek": egyes díjakat a bírálóbizottságok összetétele alapján többen bizonyos folyóiratokhoz kötnek (2000, Holmi), mire az érintettek meggyőző érvekkel cáfolnak. Ám valójában nem kell feltétlenül a politikai, haveri vagy szellemi körök, irodalmi műhelyek zártságára vagy a tehetség szükségszerű koncentrációjára gondolni akkor, amikor az irodalmi teljesítményről sokaknak csak ugyanazok a nevek jutnak eszükbe. Egy kurátor szerint az is előfordulhat, hogy az írók és bírálóik kevés kortárs irodalmat olvasnak.
Bogár Zsolt
Egy maroknyi grémium
Márai Sándor-díj: Szegedy-Maszák Mihály, Rónay László, Menyhért Anna, Bart István, Végel László
Füst Milán-díj, prózai kuratórium: Sándor Iván, Földényi F. László és az NKÖM irodalmi ügyekért felelős munkatása
Költői kuratórium: Somlyó György, Tornai József és az NKÖM irodalmi ügyekért felelős munkatársa
Szép Ernő-díj: Független Magyar Írók Szövetsége, Magyar Írók Egyesülete, Magyar Írószövetség, Szerzői Jogvédő Egyesület, Színházművészeti Szövetség (egy-egy képviselő), Hubay Miklós örökös tag, az NKÖM Művészeti Főosztályának vezetője
Déry Tibor-jutalom: Réz Pál, Závada Pál, Lator László, Ilia Mihály, az Artisjus képviselője
Prima Primissima Alapítvány társadalmi tanácsadó testületének irodalmár tagjai: Jókai Anna, Schwajda György, Pomogáts Béla
Magyar Irodalmi Díj: Angyalosi Gergely, Bojtár Endre, Ilia Mihály, Kántor Lajos, Margócsy István, Poszler György, Réz Pál
Palládium-díj: Szilágyi Ákos, Spiró György, Szüts Miklós, Bíró Péter, Czoch Sándor
Bródy Sándor-díj: Márton László, Babarczy Eszter, Csontos Erika, Mikola Gyöngyi, Mészáros Sándor
"Alternatív" Kossuth-díj: Jankovics Marcell, Gyurkovics Tibor, Melocco Miklós, Makovecz Imre, Schrammel Imre
