Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.
Volt Szegeden egy Tolkien nevű könyvesbolt, a Kossuth Lajos sugárúton, közvetlenül az Anna-kút után. Ebben a könyvesboltban fedeztem fel a kortárs magyar irodalmat, amikor a kilencvenes évek elején átjöttem a háborúba zárult Jugoszláviából, vagyis Szerbiából, azaz a Vajdaságból. A tágas könyvesboltban ott sorakoztak a többi közt a pécsi Jelenkor Kiadó karakteres tervezésű könyvei, s egy barátom javaslatára kezembe vettem egy ezüstszínű könyvet, a Wilhelm-dalokat…
Él valahol Dél-Angliában egy rejtélyes, visszahúzódó öregember.
Egy Tolnai Ottó-versről írt négy évvel ezelőtt Kőrizs Imre. Idézzük fel a cikket a költő halálának szomorú alkalmából az Ásatás-sorozatban!
A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.
A címadó versben egy profán motívum indítja el az asszociációs láncot.
Mit gondol, érdemes az embernek írásra adni a fejét? címmel jelent meg 1974-ben a Nagyvilágban Charles Bukowski első novellája hazánkban.
„Mintha lekéstem volna a saját temetésemről, minimum három héttel. (…) Önkritikai kiadás.”
Mindig meglep, milyen sokan vesznek részt a kreatívírás-kurzusokon, azaz hogy mennyien szeretnének íróvá válni még ma is, amikor az olvasók száma látványosan fogy.
Alíz és a dédnagymamája a jelenben él, de a jelen olyan, mint a fakéreg: bevonja a múltat.
