„Valami nyomorúság”
A 2023-ban Booker-díjat nyert disztópiája az elmúlt évek egyik leghatásosabb regénye a diktatúrák természetéről. Megkérdeztük mindenről, ami csak felmerül a könyvben: a valóságértelmezéstől kezdve a szöveg tagolatlanságáig.
Könyv
„Az utolsó lélegzetemig harcolni fogok azért, hogy az olvasás művészete megmaradjon”
François-Henri Désérable-nak már a második könyve jelenik meg magyarul, az Én uram és legyőzőm egy szerelmi háromszögről és egy bűntényről szól, egyben irodalmi játék, amely megidézi Verlaine és Rimbaud szerelmét. Ráadásul a francia akadémia nagydíját is elnyerte.
Csigó Katalin: Romok között
A mindentudó elbeszélő először Magdalénáról, a füvesasszonyról mesél.
Őze Eszter: A dolgozó testek múzeuma
Az 1901-ben alapított budapesti Társadalmi Múzeum gyűjteménye 1945 környékén teljesen megsemmisült.
Andrea Bajani: Tíz év
Az elmúlt években (pontosabban Karl Ove Knausgård hétkötetes mennybemenetele óta) egy könyvesboltban megbotolva jó eséllyel egy autofikciós könyvre zuhanunk.
Intés a harmincötödiknek
A nemrég megtartott 30. jubileumi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon nemigen lehetett érezni, hogy az olvasási kedv radikálisan csökkent volna, noha épp egy friss hír borzolta a kedélyeket (nem, még épp nem a Nobel-díjé!).
Több szempontból is összefüggnek Kertész és Krasznahorkai művei
Huszonhárom évvel Kertész Imre elismerése után Krasznahorkai László kitüntetésével a Svéd Irodalmi Akadémia két olyan súlyos szöveguniverzumot kapcsolt össze, amelyek nemcsak kiemelkedő esztétikai minőségük, de poétikai hasonlóságaik okán is sok szempontból összemérhetők.
Miért olyan különös jelentőségű a Krasznahorkai-életmű?
A 20. század első felében élt szerzők még csak jóslatként vetítettek előre, ami azóta bekövetkezett: jelenünk maga a katasztrófa. Erre figyelmeztet a Sátántangó és Az ellenállás melankóliája kiúttalanságot, kilátástalanságot árasztó, dermesztő légköre.
Bánki Éva: Apjalánya
Nem minden regény tekinthető történelminek, még ha a történelem valamely korszakát ábrázolja is, ha egyébként a történet nem a műfajtípus eljárásai szerint építkezik – például ha a háttérként megjelenített korszak nem képez jelentést az elbeszélésben.
Hogyan lett Mari hajléktalan?
A szerző negyedik novelláskötetének címei inkább verseket ígérnek. A negyven próza között három olyan is akad, amelynek alszövegei, ciklusai vannak.
Japán teaköltemény
A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.
Maximál minimál
A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.