„Az iszlámnak semmi köze a terrortámadásokhoz”

Könyv

Mennyire hasonlít Orbánék migránsellenes plakátja és annak francia mása? És viccesek-e Houellebecq frusztrált értelmiségijei? A Goncourt-díjas írótól megtudjuk.

Magyar Narancs: 2015-ben, az Iránytű című regényével nyerte el a Goncourt-díjat. Ez az év a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadással kezdődött, tíz nappal a díj odaítélése után pedig a Bataclan koncertteremben és több más párizsi helyszínen gyilkoltak a terroristák. Ebben az évben nyert ön egy olyan regénnyel, amely sokak szerint az iszlám világgal szembeni nyugat-európai klisékkel számol le. Hát, ha valóban ez volt a cél, akkor jobban nem is időzíthetett volna.

Mathias Énard: Az európaiak nagy részét félelemkeltéssel manipulálják. Nézze csak meg a franciaországi helyzetet. Olyan országrészekben is, ahol alig vannak vagy egyáltalán nincsenek bevándorlók, a franciák vevők voltak a szélsőjobb, Marine Le Pen szövegére. Mi ez, ha nem a félelem. Béziers városának szélsőjobboldali polgármestere nagyon hasonló képpel kampányolt, mint az önök migránsellenes STOP plakátjai.

false

 

Fotó: Bogdán Réka

 

A különbség csak annyi, hogy az általa használt képen egy vonat szerepelt, ahogy sötét bőrű emberek tömegei próbálnak felszállni rá. Ezzel a fajta félelemkeltéssel van tele egész Európa. Szükség van rá, hogy az iszlám összetettségét megismertessük a világgal, de a tömegmédiából áradó hírek ezt a feladatot nem látják el, az irodalom viszont képes rá. Ki kell mondani, hogy az iszlámnak semmi köze a terrortámadásokhoz. Ami ellen harcolunk, az nem az iszlám, hanem egy nagyon konkrét, nagyon szélsőséges és nagyon erőszakos ideológia. Ebben a helyzetben csak a tudás segíthet, például az iszlámon belüli különbségek megértése.

MN: Ezt a megértést jól szolgálta az Iránytű? Mennyit adtak el belőle Franciaországban?

MÉ: Úgy 300 ezer példány körül. A Goncourt-díj nagyot lendített az eladásokon, nálunk hatalmas reklámértéke van.

MN: Elég furcsa, kicsit komikusnak is tűnő rituáléja van a díj kihirdetésének.

MÉ: A zsűri a Drouant étteremben gyűlik össze, nem messze az Operától. Mire a győztes odaér, ők már mind ettek, te nem eszel. De kapsz díjat. Az sem rossz. És interjúk tömege zúdul rád. De legalább desszertet kaptam. És ami a desszert után jön, az a legjobb: sok-sok nyelvre lefordítják a könyvedet, meghívnak mindenhova, nő az olvasótábor.

Frissen megjelent lapszámunkban a Goncourt-díjas francia szerzővel, Mathias Énard-ral olvashatnak interjút. A neves szépíró mesél a díjátadás furcsaságairól, az iszlám megértésének szükségességéről és arról is, hogyan találkozott Budapesten az azóta meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardóval. Az interjút Köves Gábor készítette.

Keresse a lapot a standokon vagy rendelje meg itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõk el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.