„Az iszlámnak semmi köze a terrortámadásokhoz”

Könyv

Mennyire hasonlít Orbánék migránsellenes plakátja és annak francia mása? És viccesek-e Houellebecq frusztrált értelmiségijei? A Goncourt-díjas írótól megtudjuk.

Magyar Narancs: 2015-ben, az Iránytű című regényével nyerte el a Goncourt-díjat. Ez az év a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadással kezdődött, tíz nappal a díj odaítélése után pedig a Bataclan koncertteremben és több más párizsi helyszínen gyilkoltak a terroristák. Ebben az évben nyert ön egy olyan regénnyel, amely sokak szerint az iszlám világgal szembeni nyugat-európai klisékkel számol le. Hát, ha valóban ez volt a cél, akkor jobban nem is időzíthetett volna.

Mathias Énard: Az európaiak nagy részét félelemkeltéssel manipulálják. Nézze csak meg a franciaországi helyzetet. Olyan országrészekben is, ahol alig vannak vagy egyáltalán nincsenek bevándorlók, a franciák vevők voltak a szélsőjobb, Marine Le Pen szövegére. Mi ez, ha nem a félelem. Béziers városának szélsőjobboldali polgármestere nagyon hasonló képpel kampányolt, mint az önök migránsellenes STOP plakátjai.

false

 

Fotó: Bogdán Réka

 

A különbség csak annyi, hogy az általa használt képen egy vonat szerepelt, ahogy sötét bőrű emberek tömegei próbálnak felszállni rá. Ezzel a fajta félelemkeltéssel van tele egész Európa. Szükség van rá, hogy az iszlám összetettségét megismertessük a világgal, de a tömegmédiából áradó hírek ezt a feladatot nem látják el, az irodalom viszont képes rá. Ki kell mondani, hogy az iszlámnak semmi köze a terrortámadásokhoz. Ami ellen harcolunk, az nem az iszlám, hanem egy nagyon konkrét, nagyon szélsőséges és nagyon erőszakos ideológia. Ebben a helyzetben csak a tudás segíthet, például az iszlámon belüli különbségek megértése.

MN: Ezt a megértést jól szolgálta az Iránytű? Mennyit adtak el belőle Franciaországban?

MÉ: Úgy 300 ezer példány körül. A Goncourt-díj nagyot lendített az eladásokon, nálunk hatalmas reklámértéke van.

MN: Elég furcsa, kicsit komikusnak is tűnő rituáléja van a díj kihirdetésének.

MÉ: A zsűri a Drouant étteremben gyűlik össze, nem messze az Operától. Mire a győztes odaér, ők már mind ettek, te nem eszel. De kapsz díjat. Az sem rossz. És interjúk tömege zúdul rád. De legalább desszertet kaptam. És ami a desszert után jön, az a legjobb: sok-sok nyelvre lefordítják a könyvedet, meghívnak mindenhova, nő az olvasótábor.

Frissen megjelent lapszámunkban a Goncourt-díjas francia szerzővel, Mathias Énard-ral olvashatnak interjút. A neves szépíró mesél a díjátadás furcsaságairól, az iszlám megértésének szükségességéről és arról is, hogyan találkozott Budapesten az azóta meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardóval. Az interjút Köves Gábor készítette.

Keresse a lapot a standokon vagy rendelje meg itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõk el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

 

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.