„Az iszlámnak semmi köze a terrortámadásokhoz”

Könyv

Mennyire hasonlít Orbánék migránsellenes plakátja és annak francia mása? És viccesek-e Houellebecq frusztrált értelmiségijei? A Goncourt-díjas írótól megtudjuk.

Magyar Narancs: 2015-ben, az Iránytű című regényével nyerte el a Goncourt-díjat. Ez az év a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadással kezdődött, tíz nappal a díj odaítélése után pedig a Bataclan koncertteremben és több más párizsi helyszínen gyilkoltak a terroristák. Ebben az évben nyert ön egy olyan regénnyel, amely sokak szerint az iszlám világgal szembeni nyugat-európai klisékkel számol le. Hát, ha valóban ez volt a cél, akkor jobban nem is időzíthetett volna.

Mathias Énard: Az európaiak nagy részét félelemkeltéssel manipulálják. Nézze csak meg a franciaországi helyzetet. Olyan országrészekben is, ahol alig vannak vagy egyáltalán nincsenek bevándorlók, a franciák vevők voltak a szélsőjobb, Marine Le Pen szövegére. Mi ez, ha nem a félelem. Béziers városának szélsőjobboldali polgármestere nagyon hasonló képpel kampányolt, mint az önök migránsellenes STOP plakátjai.

false

 

Fotó: Bogdán Réka

 

A különbség csak annyi, hogy az általa használt képen egy vonat szerepelt, ahogy sötét bőrű emberek tömegei próbálnak felszállni rá. Ezzel a fajta félelemkeltéssel van tele egész Európa. Szükség van rá, hogy az iszlám összetettségét megismertessük a világgal, de a tömegmédiából áradó hírek ezt a feladatot nem látják el, az irodalom viszont képes rá. Ki kell mondani, hogy az iszlámnak semmi köze a terrortámadásokhoz. Ami ellen harcolunk, az nem az iszlám, hanem egy nagyon konkrét, nagyon szélsőséges és nagyon erőszakos ideológia. Ebben a helyzetben csak a tudás segíthet, például az iszlámon belüli különbségek megértése.

MN: Ezt a megértést jól szolgálta az Iránytű? Mennyit adtak el belőle Franciaországban?

MÉ: Úgy 300 ezer példány körül. A Goncourt-díj nagyot lendített az eladásokon, nálunk hatalmas reklámértéke van.

MN: Elég furcsa, kicsit komikusnak is tűnő rituáléja van a díj kihirdetésének.

MÉ: A zsűri a Drouant étteremben gyűlik össze, nem messze az Operától. Mire a győztes odaér, ők már mind ettek, te nem eszel. De kapsz díjat. Az sem rossz. És interjúk tömege zúdul rád. De legalább desszertet kaptam. És ami a desszert után jön, az a legjobb: sok-sok nyelvre lefordítják a könyvedet, meghívnak mindenhova, nő az olvasótábor.

Frissen megjelent lapszámunkban a Goncourt-díjas francia szerzővel, Mathias Énard-ral olvashatnak interjút. A neves szépíró mesél a díjátadás furcsaságairól, az iszlám megértésének szükségességéről és arról is, hogyan találkozott Budapesten az azóta meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardóval. Az interjút Köves Gábor készítette.

Keresse a lapot a standokon vagy rendelje meg itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõk el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.