Mint az állat

Felipe Fernández-Armesto: Szóval, emberek vagyunk?

Könyv

Az ember a világegyetem, de legalábbis Földünk kitüntetett fajtája, az evolúció csúcsa, dísze-virága, akit számtalan jellegzetesség, tulajdonság különböztet meg az állatvilágtól - hogy mást ne mondjunk, a kétségbevonhatatlan lelki gazdagság.

Nos, ezeket a közhelyeket egyenként szedi darabokra korunk tudománya és bölcselete, a magunkkal és az állatvilággal kapcsolatos egyre bővülő tudásunk, s paradox módon saját, mind fejlettebb technikai-tudományos készségeink. Legalábbis ezt állítja Felipe Fernández-Armesto, a jeles és termékeny brit művelődéstörténész (akinek nevét persze akkor hallhatta először a pusztán szelektíven figyelmes szélesebb publikum, amikor öt éve jól helybenhagyta öt atlantai rendőr). Szerinte az emberi nemet tehát nem holmi külső hatás vagy éppen saját önpusztítása fenyegeti leginkább: a destrukció forrása "pusztán" fogalmi, mely éppen az emberi exkluzivitás filozófiai alapjait feszegeti.

A szerző akkurátus ember, ráadásul szorgalmas is, aki éppen ezért igyekszik lényegre törően és pontokba szedve megfogalmazni állításait (a fejében már a következő kötet is járhatott). Mindenekelőtt a főemlőskutatás eredményeit citálja, melyek szerint hasonlatosságunk "a majmokhoz" sokkal mélyebb és lényegibb, mint korábban gondoltuk. A nyelvhasználattól a szerszámkészítésig, a szimbolikus képzelettől az öntudatig mindent megtalálunk náluk, vagy legalábbis csak idő kérdése, mikor érik utol (netán alázzák le) példaképeiket és tanítómestereiket. Legfeljebb egy kis türelmet kéne gyakorolnunk az irányukba - elvégre nekünk is évmilliók álltak rendelkezésünkre ahhoz, hogy a közös őstől kiindulva ilyenné váljunk. A határvonal ennek következtében is kezd elmosódottabb lenni. Már nem tudjuk oly magabiztosan az állatok fölé helyezni magunkat, amiben csak egy mozzanat, hogy mind többre becsüljük őket. Valójában legalább ennyire fontos, hogy magunkban sem találjuk azt a spirituális, transzcendens lényeget (mondjuk, a lelket), mely föléjük emelne. A gőg ráadásul nem csak ezen a ponton sérül, s nem csupán a mélyökológusok és állati jogi aktivisták áldozatos munkája fenyegeti. Egyre inkább úgy véljük, hogy nem csak mi (Homo sapiens sapiensek) birtokoltuk azon "emberi készségek" teljességét, melyek révén definiálni próbáljuk magunkat - számos emberős, de leginkább a Neander-völgyiek is versenytársaink voltak ebben (míg csak így vagy úgy, de meg nem szabadultunk tőlük).

Ehhez képest szinte potomságnak tűnik, de az evolúcióbiológia s vele a filozófiai antropológia mindinkább arra a következtetésre jut, hogy a minket definiáló biológiai halmazok meghatározásai önkényesek és esetlegesek. Ráadásul (ha nem hiszik, pillantsanak bele múlt heti számunk tudományos hírrovatába!) a sci-fik legjavára is rátromfolva magunk készülünk létrehozni legádázabb konkurenseinket, az intelligens (s néha elkanászodó, terminátorosodó) gépeket - ha máris nem konstruáltuk meg őket titokban! S hogy evolúciós ajándékként létező, homályos körvonalú fajtánk körül ne hiányozzon a szekularizáció által elűzött intelligens teremtő, hát leszünk mi magunk, s biotechnológiai rafinériával teremtünk kimérát vagy übermenschet, esetleg mindkettőt - hogy legyen, aki kitúrjon a helyünkből. Fernández-Armesto érvei és példái kétségtelenül elgondolkodtatóak és sok tekintetben gondolatébresztőek is (könyve pedig módfelett szórakoztató, s a fordítás is jól sikerült). Csak éppen azt felejti el, hogy emberi létünk exkluzivitásának csodáját pont az adja, ahogy makacsul lehull róla minden kétség, és kicsorbul rajta a ritkán feltámadó, mardosó önvád. Ugyan kérem, egy gépember, legyen bár élő szövet a fémvázon, mikor csinál olyan töltött paprikát, mint az anyám! És egy majomállat, lehet bármily intelligens, ésszel soha nem érheti fel egy Stirlitz-vicc szubtilitását!

Fordította: Komáromy Rudolf. Európa, 2012, 181 oldal, 2900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.