Könyv

Ninni Schulman: Lány a hóban

Könyv

Mínusz húsz fok, hullanak a hópelyhek és az áldozatok. Erre a jól ismert skandináv krimi-klisére épít a svéd újságíró is, aki egy valóságos kisvárosi gyilkosságtól indult el, és vált publicistából díjnyertes első kötetessé. A detektívregény alapmotívumaival dolgozik: az elvált újságíró, Magdalena Hansson visszaköltözik kisfiával vidéki szülővárosába, ahol gyilkosságok sora várja.

Eltűnik Hedda Losjő, a kettős életet élő tinédzser; aztán rábukkannak egy azonos korú lány meztelen holttestére egy lyukpincében... Tarkólövés, szexuális erőszak, kisvárosi idill. Mindenki mindenkit ismer, tehát titkol is valamit.

Mindezek mellett (és a némileg erőltetett romantikus szálak ellenére) ügyesen komponált a rövid, nézőpontváltásos szövegek ritmusa. Nem a nyomozás vagy a "milyen veszélyes a mai világ a kamaszlányokra" tematika izgalmas, hanem az, hogy hol a szerkesztőségben, hol egy megerőszakolt lány szerepében, hol pedig a gyilkos fegyver mögött tűnik fel az elbeszélő. Érdemes volt és talán ennél is jobban érdemes lett volna így törni a szöveget. A főszereplő - talán túlságosan is - az újságírónő marad, körülötte többnyire kidolgozatlan karakterek mozognak. Engedjük meg, hogy ez a krimi "titokzatossága", végül úgyis megkapjuk a motivációkat szépen, didaktikusan. Mert "olyan ez, mint egy krimiben" - mondja többször is Magda. Tanulságként pedig mindenki elkezd a saját háza táján söprögetni és havat lapátolni.

Fordította: Erdődy Andrea. Animus, 2013, 368 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.