olvasótapló

Nyaraló lélekbúvárok

Az elmélyülés, pihenés heteiben nagy segítség lehet egy-egy, a lelki egészséggel foglalkozó munka. Sláger­terület, nehéz a raklapszám megjelenő kötet között eligazodni.

Máté Gábor, a magyar származású, Torontóban élő orvos az egész eddigi pályáját szintetizáló, 2022-ben megjelent Normális vagy után (a cím az eredeti – The Myth of Normal – nem túl szerencsés fordítása) egyet visszalép, és ismét egy részterületre, nevezetesen a gyereknevelésre fókuszál. Máté elsősorban a traumát magát kutatja, illetve mindent, ami a szervezetünkben és ezáltal a személyiségünkben a sérülések által megváltozik. Ahogy a testünket is egyetlen egységként kezeli (sokat foglalkozott a függőség természetével, illetve azzal, hogy a stressz hogyan befolyásolja a betegségek kialakulását), úgy az egyént a társadalom „szervezetének” részeként vizsgálja. A család ereje című, Ragaszkodj a gyermekeidhez alcímű, Gordon Neufeld pszichiáterrel közösen jegyzett munkája azt tekinti át, hogy a gyermek hogyan viszonyul a családjához, az őt körülvevő szűk kortárs közösségekhez. A mű eredeti nyelven 2004-ben jelent meg, hozzánk csaknem tizenöt év késéssel érkezett, majd most, az új ki­adásban az egy fejezettel kibővített változatát olvashatjuk. Máté népszerű előadó is, járja a világot, így nem meglepő, hogy az anyagai bővülnek, főleg egy olyan témában, amelyben a digitális forradalom, utóbb pedig a Covid-járvány sok alapvetést átírt. Persze a legfontosabbat nem tudta átírni, hogy tudniillik a szülőség nem más, mint a kapcsolat maga. A könyv arról beszél, hogy hogyan tudjuk a kapcsolódásokat megtartani és megerősíteni, hogyan lehet szülőként a közösségi média és a külső kapcsolatok mellett megmaradni a gyerek legbiztosabb hátországának. Mint Máté többi művénél, most is sok ponton vitatható, amiről beszél, de a stílusa élvezhető és világos, fontos dolgokra hívja fel a figyelmünket, és mindig kellően megalapozza az állításait, s azokat részletes jegyzetapparátussal és magyarázatokkal is megtámogatja. (Open Books)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”