Ilyen volt a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetében Gazdaságunk szervezeti rendszere címen 1981 és 1984 között zajló, ma már történelmi forrásértékűnek tartott kutatás is. A kritikai társadalomkutatás művelői a késő Kádár-kor gazdasági szervezeti rendszerének megismerését tűzték ki célul, ennek keretében 156, a legkülönbözőbb területeket képviselő gazdasági vezetővel készült oral history interjú. Azaz a kutatók leültek az illetékes elvtársakkal beszélgetni. Az interjúvolók néha a gondolatok szinte teljes hiányával tüntető beszélgetőpartnerekkel készült beszélgetéseket is fontosnak gondolták – és okkal tették!
A kutatás eredményeit, interjúelemzéseket, jellem- és pályarajzokat tartalmazó könyv most, negyven évvel a zárótanulmány megszületése után került először a nyilvánosság elé. „Kozák Gyula könyvét olvasni olyan, mintha egy légmentesen lezárt időkapszulát nyitnánk ki. A kötet a korszak hű pillanatfelvételét őrzi” – fogalmaz Magyar Bálint a könyv bevezető tanulmányában, ahol azt is jelzi, hogy az elemzés módszertanát és értelmezési kereteit a kor cenzurális követelményei sem írták felül; ezért nem jelenhetett meg a kötet a maga idejében, a mégoly sikeres intézményi bemutató és vita után sem.
A könyv kiadásának elhagyása (a bevezető legalábbis ezt sugallja) a kutatókat és a műhelyt féltő akkori intézetvezető, Nyers Rezső óvatosságának volt tulajdonítható, és kapcsolatban volt azzal is, hogy az interjúvolók, tanulmánykészítők között számos ideológiai „disszidens” (mint Vajda Mihály, az akkor már évek óta állástalan filozófus), leendő ellenzéki, sőt ’56-os elítélt (Hegedűs B. András) is helyet kapott. De maga Kozák Gyula is aláírója volt a Václav Havelék szabadon engedését követelő 1979-es ellenzéki petíciónak. Kozák értelmiségi-kutatói szociogramjából, informális szakmai-baráti köréből rekrutált interjúkészítők által megszólaltatott felső vezetők pedig valamennyien érdekes figuráknak tűnnek, legalábbis a mából nézve. A kutatók megpróbálták kategóriákba sorolni a szocialista vezetőtípusokat, leginkább a gazdasági mechanizmus több hullámban kibontakozó (közben rendre megtorpanó, meghátráló) reformjához fűződő viszonyuk alapján. A skála a lelkesen helyeslő reformpioníroktól a reformellenességet is pártszerű blablába csomagoló figurákig terjed. Számos rejtéllyel és megválaszolatlan kérdéssel szembesülhet az olvasó ezekről az életutakról olvasva; a beszédes elhallgatások pedig akár további levéltári kutatásokra is ösztönözhetnek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
