Könyv

Stian Hole: Garmann utcája

  • - köves -
  • 2013. december 7.

Könyv

Brooklyn nem tágul, de Garmann univerzuma igen. Arról a jóléti norvég kisfiúról van szó, akit nemcsak az elmúlás, hanem az iskolakezdés szele is meglegyintett Stian Hole díjnyertes képeskönyvében, a Garmann nyarában.

Nagy lehetett a nyomás az egyébként könyvborító-tervezéssel foglalkozó szerzőn, hogy a folytatásban még nagyobbat dobjon, mondjuk ragadják el Garmannt az űrlények, vagy találjon időgépet a kert végében, és vezesse győzelemre a vikingeket.

Ám bármennyire vonzóak is lehettek e csábítások, Garmann-nal már megint nem történik más, mint ami bármely kortársával könnyűszerrel megeshet: mindig akad egy korban és biciklierőben előbbre tartó fiú, aki terrorizálja a kisebbeket (nincs is gyerekkor egy kis bullying nélkül), és minden utcában lakik egy ártalmatlan bolond, akit kipécéznek a fiatalok. Garmann is átesik az első bullyingon és az első bátorságpróbán, de továbbra sem a cselekmény teszi Stian Hole hősét a gyerek/felnőtt könyvespolcok kívánatos darabjává, hanem a garmannizmusok hada. Az a sok vizuális kacat, innen-onnan eldigitalizált apróság, melyből Garmann világa felépül. Stian Hole nemcsak a Photoshophoz ért kiválóan, hanem a 6-7 éves fiatalemberek fantáziavilágába is könnyűszerrel belehelyezkedik. Ez a képesség főleg akkor jön jól, ha 6-7 éves hirtelenszőke gyerekemberekről készítünk képeskönyvet. Ez esetben viszont elengedhetetlen tudni, hogy mi fér el egy korosztályos könyvespolcon: Lego űrhajó, műanyag teve, földgömb, s felettük Batman-plakát. Aki mást mond, nem volt gyerek.

Fordította: Földényi Júlia. Scolar, 2013, 44 oldal, 2450 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.