Nagy lehetett a nyomás az egyébként könyvborító-tervezéssel foglalkozó szerzőn, hogy a folytatásban még nagyobbat dobjon, mondjuk ragadják el Garmannt az űrlények, vagy találjon időgépet a kert végében, és vezesse győzelemre a vikingeket.
Ám bármennyire vonzóak is lehettek e csábítások, Garmann-nal már megint nem történik más, mint ami bármely kortársával könnyűszerrel megeshet: mindig akad egy korban és biciklierőben előbbre tartó fiú, aki terrorizálja a kisebbeket (nincs is gyerekkor egy kis bullying nélkül), és minden utcában lakik egy ártalmatlan bolond, akit kipécéznek a fiatalok. Garmann is átesik az első bullyingon és az első bátorságpróbán, de továbbra sem a cselekmény teszi Stian Hole hősét a gyerek/felnőtt könyvespolcok kívánatos darabjává, hanem a garmannizmusok hada. Az a sok vizuális kacat, innen-onnan eldigitalizált apróság, melyből Garmann világa felépül. Stian Hole nemcsak a Photoshophoz ért kiválóan, hanem a 6-7 éves fiatalemberek fantáziavilágába is könnyűszerrel belehelyezkedik. Ez a képesség főleg akkor jön jól, ha 6-7 éves hirtelenszőke gyerekemberekről készítünk képeskönyvet. Ez esetben viszont elengedhetetlen tudni, hogy mi fér el egy korosztályos könyvespolcon: Lego űrhajó, műanyag teve, földgömb, s felettük Batman-plakát. Aki mást mond, nem volt gyerek.
Fordította: Földényi Júlia. Scolar, 2013, 44 oldal, 2450 Ft
