Könyv

Megannyi hozzáértő jól megalapozott ítélete szerint ugyan Mozart zenéje is komoly figyelmet érdemel tőlünk, de azért, mi tagadás, az élete és a személyisége körül még így is tartósan (fel)fokozottabb az érdeklődés.

A 18. és a 19. század a csodálatos utazók kora, akik bejárták a világ addig rejtett zugait, és eközben az általuk összehordott apróbb-nagyobb építőkövekből, a lepréselt, gombostűre tűzött és katalogizált kollekciókra alapozva, mintegy mellékesen, megszületett a modern természettudomány számos ága.

„Ha egy író egy nép jellemzőit kívánja ábrázolni, nem teszi rosszul, ha a titkosszolgálata körül vizsgálódik” – pompás megállapítás, sok hasonlót rejtett még el visszaemlékezéseiben David Cronwell egykori brit hírszerző, aki John Le Carré néven érdemelte ki hajdani főnökei haragját és az irodalomkedvelők szeretetét.

Költőként indult, de Ceaușescu utolsó éveiről írt regénytrilógiájával lett népszerű. A második kötet, A Sátán a szívedre vadászik most jelent meg magyarul. A mesebeli diktátorról, gusztustalan emberekről, politikai korrektségről és a kedvenc magyarvicceiről kérdeztük a szerzőt.

Üzenetek érkeznek a túlvilágról, egyik a másik után, előbb Ortutay Gyula, most pedig Király István titkos naplója.

A lapunk birtokába került hivatalos terv szerint az idén 700 millióval gazdálkodó KMTG az íróiskolája mellett díjakat és ösztöndíjakat oszt, könyvkiadót, művészeti portált, irodalmi magazint és digitális könyvtárat alapít, de lesz fesztiválja, vándorcirkusza és zenei tehetségkutatója is.

Több mint 30 éve van a lapnál, 1993 óta ő a főszerkesztő. Az ÉS az idén 60 éves – e jeles alkalomból a szocializmusbeli kezdetekről, a fontos főszerkesztőelődökről, a rendszerváltás zavarosáról, Princz Gábor cölöpjeiről, az oknyomozás nagy korszakáról és a három bránerről is beszélgettünk.

A progresszió vagy a destrukció élcsapata, a tüdővésznek, netán a „vörös pestisnek” vagy inkább a „Láznak ifju serege”; igazából mi is volt a máig gyakran emlegetett Galilei Kör?

Irodalmi pályázatot hirdet a Budapesti Történeti Múzeum.

Ki ne emlékezne a pointer, az ír szetter és a tacskó kalandjaira?