Esszé

Üdvözlet a hóhérnak

Írók, irodalom és öngyilkosság a két világháború között

Könyv

A gazdasági válság, az infláció, a betegségek, a társadalmi feszültségek egyik negatív következménye az öngyilkosságok számának jelentős növekedése lett az I. világháború utáni Magyarországon. Mindez az újságok állandó témája volt, beépült a közbeszédbe, és a társadalmi és lelki folyamatokra érzékeny, illetve az egzisztenciális nehézségekkel gyakran küzdő írókat, költőket is érintette.

Egyértelműen jelzi a jelenség általánossá válását és súlyosságát, hogy 1926-ban a fővárosban dunai mentőállomásokat létesítettek, 1928-ban létrehozták az Életvédelmi Osztályt és az Életvédelmi Otthont, Bethlen István miniszterelnök a parlamentben fel is szólalt a témában, s a kormány még ugyanebben az évben rendeletet hozott, miszerint tizenöt nap elzárással büntetik azt, aki az öngyilkos nevét, a körülményeket és a részleteket nyilvánosságra hozza. De a kiváltó okokon ezek az intézkedések és intézmények – főleg, hogy folyamatos pénzhiánnyal küszködtek – sem segít(h)ettek. Hogy mik lehettek az okok? Arra az írók, költők élete, halála és írásai adhatnak választ.

A logika kevés

Csáth Géza még az első világháború utáni zűrzavaros időkben, a bajai elmeosztályról megszökve követett el sikertelen öngyilkossági kísérletet (miután lelőtte a feleségét), majd nem sokkal később szülővárosa, Szabadka közelében, katonákkal dulakodva vett be gyorsan ható mérget. Csáth az öngyilkossággal a novelláiban (Johanna, 1911) valamint cikkeiben, tanulmányaiban (Öngyilkos művészek, 1906; A vallások és mítoszok pszichológiája, 1913; Az öngyilkosság főpróbája, 1914) is foglalkozott. „Sokszor rettentő csekélységek miatt durran el egy-egy pisztoly és ürül ki a méregpohár. Csekélységek a mi szemünkben, de micsoda hatalmas erőkké nőnek meg az öngyilkos érzékeny idegrendszerében” – írta az Öngyilkos művészek című cikkben. Az 1914-es A lelki betegségek helye a többi betegség között című tanulmányában pedig azt fejtegeti, hogy „az öngyilkosság a leghatalmasabb életvágy, a megalkuvást legkevésbé tűrő primer életösztön munkája. Mert mi lehet nagyobb bizonyítéka az élet mohó kívánásának [mint az] ha nem elégszünk meg a relatív optimummal, amit a mostoha körülmények megengednek, hanem csak a legtöbbel, az ideális optimummal vagyunk hajlandók beérni. Világos és tiszta, ugye­bár?” Csáth tudata az élete vége felé már egészen biztosan nem volt tiszta, de végső soron hű maradt a felvázolt filozófiához: amikor már nem volt lehetőség az ideálisnak vélt életre, inkább a halált választotta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.