Könyv

Meghalt Gabriel García Márquez, a Száz év magány Nobel-díjas írója. Munkatársunk az író alapítványa jóvoltából járt márciusban Kolumbiában, ahol felkereste a Márquez-kultusz főbb állomáshelyeit: az író szülőhelyét és pályakezdésének helyszíneit. Élménybeszámolójával búcsúzunk.

Lapunk színikritikusának regénye kapta az elismerést, de a többi díjazotthoz is lesz egy-két szavunk.

Az amerikai irodalom nagy rejtőzködőjét, a Súlyszivárvány és A 49-es tétel kiáltása szerzőjét senki sem találja. A legbiztosabb a regényeiben keresni - most épp a Beépített Hibában. Kritika. Sort of. Groovy!

Olvasna valamit Esterházy Pétertől? Sosem késő: regényeit nemrég tornasorba állítottuk: jótól a legjobbig.

Kell-e az Egri csillagok, jöhet-e az Alkonyat a suliban? Mit örökítenek át a tanárok? Hogy készül a gyerekirodalmi szakértő? Keresik a válaszokat.

A képregényrajzoló Futaki Attila készítette borítóból már sejthető: a századfordulón játszódik a sztori. A címszereplő egy különös gőzvonat, amely ugyanakkor egy bármilyen sínen közlekedni képes száguldó árvaház.

A nagy művészekről írott monográfia műfaja már legalább ötven éve kétes fénybe került. A posztmodern mindent átható (és voltaképpen jogos) szkepszise miatt a szaktudós monográfusoknak választaniuk kellett: vagy az élet, vagy a művészet, mivel úgy látták, a kettő egységét (ha egyáltalán létezik ilyen) már nem ábrázolhatják átfogó szemlélettel.

Bibliográfiai zombiktól elképzelt mondatantológiákon és a kézrátétel örömén át Pipacs bácsi konyhakéséig.

Immár magyarul is olvasható Bridget Jones harmadik naplója, a Bolondulásig. A szerzővel Hedda Gablerről, a Breaking Bad fiatalító hatásáról és James Bondról beszélgettünk.

Az utóbbi évtizedek leglátványosabb, sűrűn záporozó Nobel-díjakkal is jutalmazott tudományos felfedezéssorozatát a végtelen kozmosz történetével, szerkezetével, szabályszerűségével és hajmeresztő anyageloszlásával foglalkozó tudósoknak, asztrofizikusoknak köszönheti az emberiség.

A kortárs fantasztikus irodalom new weirdnek nevezett irányzatát magyar nyelven eddig elsősorban China Miéville regénymonstrumai képviselték, így Jeff VanderMeer áramvonalas trilógiaindítása (röpke 170 oldal) azok számára is könnyed belépési pont lehet, akiket az Armada vagy a Konzulváros vastag gerince elijesztett az unheimlichet ötletgazdag friss kontextusokban újrafogalmazó zsánertől.

Miután a második világháború vérzivatara elvonult, a napsugarak keresztüldöfték a felhőket, és aranysárga színnel festették át a nyugati világot.