Lemez

Bikaszarv a falon

Taurus Ex-T 25-75-82

Kritika

Nem mondhatnánk, hogy az egyre szaporodó magyar rocktörténeti leírások fukarkodnának a legenda/legendás szó használatával, illetve az aranybetűs dátumokkal. De ezek közül is kimagasodik a mindössze másfél évig működő Taurus Ex-T 25-75-82 (a továbbiakban: Taurus) együttes bemutatkozása a Budai Ifjúsági Parkban, 1972. május 1-jén.

Az addig soha nem látott érdeklődés még csak nem is annak volt köszönhető, hogy a sajtó a Taurust a „második magyar szupergroupként” emlegette (az első a Locomotiv GT volt). Inkább az volt az érdekes, hogy a külvárosok gitárkirályaként istenített Radics Bélával álltak össze olyan zenészek – Som Lajos basszusgitár, Brunner Győző dobos és Balázs Fecó (akkor még Ferenc) billentyűs –, akik az 1970-es évek elején a Csepelen, Kőbányán és Angyalföldön gyűlölt belvárosi popzenekarokban, a Metróban, a Neotonban játszottak. A későbbi visszaemlékezések szerint Balázs és Som ötlete volt, hogy miután a Neoton afrikai fellépéséről hazafelé, Hollandiában sikerült bejutniuk az akkor csúcson lévő Black Sabbath koncertjére, valami hasonlóval próbálkozzanak idehaza. És mivel Ozzy Osbourne-hoz mérhető hiteles fazont nem találtak volna, Radics Bélát, „a magyar Jimi Hendrixet” keresték meg.

Mindez logikus döntésnek tűnt, hiszen a hazai pop-rock zenében legfeljebb Szörényi Leventéhez és Zoránhoz mérhető sztárkultusz vette körül a gitárost, bár Radics mégsem volt annyira egyszerű eset. Ő nem attól lett sztár, hogy a számait játszotta volna a rádió, vagy sikerrel szerepelt volna a Táncdalfesztiválokon. Radics azzal futott be, hogy a Tűzkerék nevű zenekarával Jimi Hendrixet, Creamet, vagyis a korabeli magyar beatzenét jócskán meghaladó dolgokat játszott, ráadásul a megszokotthoz képest sokkal vadabb színpadi attitűd jellemezte – a fogával tépte a húrokat, sörösüvegből itta a vodkát koncert közben stb. –, így elsősorban azokat a periférián élő fiatalokat varázsolta el, akiket be sem engedtek volna egy Illés- vagy Metro-koncertre.

A Tűzkerék együttesre azonban nemcsak botrányosnak minősített koncertjei vagy Radics viselkedése miatt nem voltak vevők a popzenét a hetvenes évek elejére sikerrel domesztikáló monopóliumok – rádió, televízió és hanglemezgyár –, de azért sem, mert addigra véget ért a koppintós zenekarok kora; a pár évvel korábbi külföldi slágerek előadása átkerült a vendéglátóipar hatáskörébe, rádió- vagy lemezfelvételre kizárólag azok számíthattak, akik magyarul énekeltek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."