Könyv

Elhallgatás és hárítás

Nagy Gabriella: Elviszlek Amerikába

Kritika

Az amerikai kivándorlásra vonatkozó címbéli reflexió többször is előfordul a regényben. Kiss Béla, a cinkotai sorozatgyilkos szájából cinikusan hangzik, míg a harmadik fejezetben szereplő Mária szélhámos és hűtlen jegyese, Mihály a megbánás nem túl hiteles hangján invitálja erre a lányt.

Hátborzongatóan kétértelmű Nagy Jánosnak, a bádogosmesterként dolgozó gyilkos segédjének válasza, amikor volt kedveséről kérdezik: „kiment Amerikába”. „Mint a többiek?” – hangzik a nyomozó kérdésbe ágyazott lakonikus véleménye.

A hivatalos verzió szerint a legalább huszonnégy nő haláláért felelős Kiss Bélát első világháborús hadifogolyként, a szerbiai Val­jevo tífuszkórházában érte utol végzete. (Ez azért érdekes adat, mert 1930-ban megjelent Újvidéken egy hadifogolynapló, Darvas Gábor „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…” című műve, amelyben hosszú fejezet szól az említett kórházról. Számos furcsa alakot, köztük gonosztevőket is megjelenít személyzete, illetve páciensei között, ahova az utóbbiak sorában maga is tartozott. Nem volna érdektelen tehát e szempontból is újraolvasni Darvas könyvét.)

Nagy Gabriella regénye a példátlan bűneset történetét beszéli el több látószögből. A három fejezetre tagolódó regényben először egy különös szeánsz, a vajákosnak tartott Vargyasné lakásán tartott összejövetel résztvevői mondják el saját verzióikat a történtekről. Mindannyian „tudnak valamit”: az áldozatok hozzátartói vagy ismerősei voltak, a tettessel álltak valamilyen kapcsolatban, vagy maguk is – véletlenszerűen megmenekülő – áldozatai a gonosztevőnek. Mi több, egyesek úgy vélik, a háziasszony sem más, mint a gyilkos egykori, Jakubekné néven ismert házvezetőnője.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.