Könyv

Elhallgatás és hárítás

Nagy Gabriella: Elviszlek Amerikába

Kritika

Az amerikai kivándorlásra vonatkozó címbéli reflexió többször is előfordul a regényben. Kiss Béla, a cinkotai sorozatgyilkos szájából cinikusan hangzik, míg a harmadik fejezetben szereplő Mária szélhámos és hűtlen jegyese, Mihály a megbánás nem túl hiteles hangján invitálja erre a lányt.

Hátborzongatóan kétértelmű Nagy Jánosnak, a bádogosmesterként dolgozó gyilkos segédjének válasza, amikor volt kedveséről kérdezik: „kiment Amerikába”. „Mint a többiek?” – hangzik a nyomozó kérdésbe ágyazott lakonikus véleménye.

A hivatalos verzió szerint a legalább huszonnégy nő haláláért felelős Kiss Bélát első világháborús hadifogolyként, a szerbiai Val­jevo tífuszkórházában érte utol végzete. (Ez azért érdekes adat, mert 1930-ban megjelent Újvidéken egy hadifogolynapló, Darvas Gábor „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…” című műve, amelyben hosszú fejezet szól az említett kórházról. Számos furcsa alakot, köztük gonosztevőket is megjelenít személyzete, illetve páciensei között, ahova az utóbbiak sorában maga is tartozott. Nem volna érdektelen tehát e szempontból is újraolvasni Darvas könyvét.)

Nagy Gabriella regénye a példátlan bűneset történetét beszéli el több látószögből. A három fejezetre tagolódó regényben először egy különös szeánsz, a vajákosnak tartott Vargyasné lakásán tartott összejövetel résztvevői mondják el saját verzióikat a történtekről. Mindannyian „tudnak valamit”: az áldozatok hozzátartói vagy ismerősei voltak, a tettessel álltak valamilyen kapcsolatban, vagy maguk is – véletlenszerűen megmenekülő – áldozatai a gonosztevőnek. Mi több, egyesek úgy vélik, a háziasszony sem más, mint a gyilkos egykori, Jakubekné néven ismert házvezetőnője.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.