Könyv

Elhallgatás és hárítás

Nagy Gabriella: Elviszlek Amerikába

Kritika

Az amerikai kivándorlásra vonatkozó címbéli reflexió többször is előfordul a regényben. Kiss Béla, a cinkotai sorozatgyilkos szájából cinikusan hangzik, míg a harmadik fejezetben szereplő Mária szélhámos és hűtlen jegyese, Mihály a megbánás nem túl hiteles hangján invitálja erre a lányt.

Hátborzongatóan kétértelmű Nagy Jánosnak, a bádogosmesterként dolgozó gyilkos segédjének válasza, amikor volt kedveséről kérdezik: „kiment Amerikába”. „Mint a többiek?” – hangzik a nyomozó kérdésbe ágyazott lakonikus véleménye.

A hivatalos verzió szerint a legalább huszonnégy nő haláláért felelős Kiss Bélát első világháborús hadifogolyként, a szerbiai Val­jevo tífuszkórházában érte utol végzete. (Ez azért érdekes adat, mert 1930-ban megjelent Újvidéken egy hadifogolynapló, Darvas Gábor „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…” című műve, amelyben hosszú fejezet szól az említett kórházról. Számos furcsa alakot, köztük gonosztevőket is megjelenít személyzete, illetve páciensei között, ahova az utóbbiak sorában maga is tartozott. Nem volna érdektelen tehát e szempontból is újraolvasni Darvas könyvét.)

Nagy Gabriella regénye a példátlan bűneset történetét beszéli el több látószögből. A három fejezetre tagolódó regényben először egy különös szeánsz, a vajákosnak tartott Vargyasné lakásán tartott összejövetel résztvevői mondják el saját verzióikat a történtekről. Mindannyian „tudnak valamit”: az áldozatok hozzátartói vagy ismerősei voltak, a tettessel álltak valamilyen kapcsolatban, vagy maguk is – véletlenszerűen megmenekülő – áldozatai a gonosztevőnek. Mi több, egyesek úgy vélik, a háziasszony sem más, mint a gyilkos egykori, Jakubekné néven ismert házvezetőnője.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.