Lemez

Előjelek

Nirvana: In Utero 30

Kritika

A Nirvanáról elsőre mindenkinek a Nevermind album jut az eszébe, és sokkal kevesebb szó esik a másik két lemezükről: a debütáló Bleach-ről, illetve a rövid diszkográfiát sajnálatosan lezáró In Uteróról.

Utóbbi albumot nemrég újra kiadták az eredeti megjelenésének 30. évfordulója alkalmából, bónusz dalokkal, illetve rengeteg koncertfelvétellel kiegészítve. Nem számít akkora klasszikusnak, mint a Nevermind, de érdemes újrahallgatni, illetve felidézni a keletkezését.

Az 1991. szeptember 24-én kiadott Nevermind lassan érő album volt: lényegében a következő év elejére teremtett világsztár zenekart a Nirvanából. A lemez megjelenése után Kurt Cobain, Krist Novoselic és Dave Grohl még az Arena nevű, mindössze ezerfős bécsi klubban adott koncertet – ha pár hónappal később érkeznek az osztrák fővárosba, a 16 ezres Stadthallét is simán megtöltötték volna. A Smells Like Teen Spirit című sláger és a többi dal olyan szférákba emelte a seattle-i triót, amelyekbe Cobain nem vágyott; az ő underground mentalitásához sokkal jobban illettek a kis füstös klubok, mint a hatalmas sportcsarnokok. Ennek persze némileg ellentmond, hogy a tagok 1992 tavaszán csúnyán összevesztek a jogdíjakon, és még a feloszlás veszélye is felmerült. Hamar jöttek a kifulladás jelei, és az együttes nem is vállalt sok fellépést az év során. Ehhez hozzájárult az is, hogy a frontember apa lett: Courtney Love-val közös Frances Bean nevű lánya 1992 nyarán született meg. Cobain a családi élete és a nem túl jó egészségi állapota miatt legalább annyit szerepelt a bulvárlapokban, mint a zenei magazinokban.

A Nirvana körül folyamatosan állt a bál: az MTV Video Awards gáláján Cobain és Axl Rose majdnem összeverekedett, és a színfa­lak mögött kis híján sor került egy basszusgitáros bunyóra is Novoselic és Duff között. Közben a Geffen még ’92-ben új lemezt szeretett volna, de a zenekar nem haladt jól a dalokkal, így az új év előtt csak az Incesticide című válogatás jelent meg, még a korai, Sub Pop-os korszak kiadatlan dalaiból. De 1993 elején végre elkezdődhetett az érdemi munka Steve Albini producerrel, akit azért kért fel Cobain, mert a Butch Vig által gondozott Nevermind hangzását túlságosan sterilnek találta, és szeretett volna visszakanyarodni a Bleach nyers soundjához. A frontember konkrétan úgy fogalmazott, hogy olyan lemezt szeretne, amelyet otthon is szívesen meghallgat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.