Lemez

Előjelek

Nirvana: In Utero 30

Kritika

A Nirvanáról elsőre mindenkinek a Nevermind album jut az eszébe, és sokkal kevesebb szó esik a másik két lemezükről: a debütáló Bleach-ről, illetve a rövid diszkográfiát sajnálatosan lezáró In Uteróról.

Utóbbi albumot nemrég újra kiadták az eredeti megjelenésének 30. évfordulója alkalmából, bónusz dalokkal, illetve rengeteg koncertfelvétellel kiegészítve. Nem számít akkora klasszikusnak, mint a Nevermind, de érdemes újrahallgatni, illetve felidézni a keletkezését.

Az 1991. szeptember 24-én kiadott Nevermind lassan érő album volt: lényegében a következő év elejére teremtett világsztár zenekart a Nirvanából. A lemez megjelenése után Kurt Cobain, Krist Novoselic és Dave Grohl még az Arena nevű, mindössze ezerfős bécsi klubban adott koncertet – ha pár hónappal később érkeznek az osztrák fővárosba, a 16 ezres Stadthallét is simán megtöltötték volna. A Smells Like Teen Spirit című sláger és a többi dal olyan szférákba emelte a seattle-i triót, amelyekbe Cobain nem vágyott; az ő underground mentalitásához sokkal jobban illettek a kis füstös klubok, mint a hatalmas sportcsarnokok. Ennek persze némileg ellentmond, hogy a tagok 1992 tavaszán csúnyán összevesztek a jogdíjakon, és még a feloszlás veszélye is felmerült. Hamar jöttek a kifulladás jelei, és az együttes nem is vállalt sok fellépést az év során. Ehhez hozzájárult az is, hogy a frontember apa lett: Courtney Love-val közös Frances Bean nevű lánya 1992 nyarán született meg. Cobain a családi élete és a nem túl jó egészségi állapota miatt legalább annyit szerepelt a bulvárlapokban, mint a zenei magazinokban.

A Nirvana körül folyamatosan állt a bál: az MTV Video Awards gáláján Cobain és Axl Rose majdnem összeverekedett, és a színfa­lak mögött kis híján sor került egy basszusgitáros bunyóra is Novoselic és Duff között. Közben a Geffen még ’92-ben új lemezt szeretett volna, de a zenekar nem haladt jól a dalokkal, így az új év előtt csak az Incesticide című válogatás jelent meg, még a korai, Sub Pop-os korszak kiadatlan dalaiból. De 1993 elején végre elkezdődhetett az érdemi munka Steve Albini producerrel, akit azért kért fel Cobain, mert a Butch Vig által gondozott Nevermind hangzását túlságosan sterilnek találta, és szeretett volna visszakanyarodni a Bleach nyers soundjához. A frontember konkrétan úgy fogalmazott, hogy olyan lemezt szeretne, amelyet otthon is szívesen meghallgat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.