Kiállítás

Elszáll a madárnő

Anna Margit: A bábu megszólal

Kritika

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Mellette az Ars poetica című kép: Anna Margit szárnyas angyalként, avagy madárnőként lovagol egy rózsával díszített lovon. Szinte halljuk a vurstli ezerféle zaját, érezzük a majális illatát. Mesterséges vidámság, ilyenkor a mosoly gyakran kikényszerített, a művész leszegett tekintete magányról árulkodik.

Anna Margit tragédiája meghatározta művészetét. Első férjét, Ámos Imre festőművészt 1944-ben megölték egy szászországi koncentrációs táborban, édesapját és öccsét Auschwitzba hurcolták, és csak az öccse tért vissza, halálos betegen. Ő maga a neves építész, Major Máté sashegyi nyaralójában vészelte át a nyilas terrort, hamis papírokkal. Sokáig várta haza Ámos Imrét, akivel az OMIKE Képzőművészeti Szabadiskolájában ismerkedett meg. 1936-ban közös kiállításuk is nyílt az egykori Ernst Múzeumban. A tárlaton ebből az időszakból is bemutatnak festményeket; korai képein jól megfigyelhető, hogyan hatott a szárnyait bontogató festőre mestere, Vaszary János.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.